Kivégezték az ártatlanságát bizonygató férfit, pedig az ügyészség és az áldozat családja is ellenezte az ítélet végrehajtását

Az ügyben eljáró ügyészség, az áldozat családja, valamint három – a férfit eredetileg bűnösnek tartó – esküdt is azt kérte, hogy ne adják be Marcellus Williamsnek a méreginjekciót. A missouri főügyész és a kormányzó viszont hajthatatlannak bizonyult, így kedden kivégezték a gyilkosság miatt elítélt férfit.

A nyilvánosság nem akarja, hogy ez a kivégzés megtörténjen. Az áldozat családja nem akarja, hogy ez a kivégzés megtörténjen. A St. Louis megyei ügyészség nem akarja, hogy ez a kivégzés megtörténjen

– idézte a Guardian Marcellus Williams egyik ügyvédjét, Jonathan Pottst még hétfőn.

Egy nappal később, szeptember 24-én Missouriban egy méreginjekcióval kivégezték az 55 éves Marcellus „Khaliifah” Williamst, aki 24 évet töltött el a halálsoron.

1998. augusztus 11-én a nappali órákban Williams egy ablakot betörve bejutott a 42 éves szociális munkás és egykori újságíró, Lisha Gayle otthonába. Miután a férfi meghallotta, hogy folyik a víz a zuhanyban, magához vett egy kést, majd 43-szor megszúrta az emeletről közben lejövő nőt, aki a helyszínen életét vesztette. Williams ezek után magával vitte áldozata pénztárcáját, valamint a nő férjének a laptopját, továbbá elvitte Gayle kabátját is, hogy elrejtse a vért az ingén. A férfi barátnője később rá is kérdezett, miért hord ekkora hőségben kabátot. A barátnő látta a laptopot is, amit néhány nappal később Williams eladott.

Az ítélet szerint mindez így történt.

Csakhogy az ártatlanságához mindvégig ragaszkodó férfit semmilyen bizonyíték nem kötötte a gyilkosságnál használt fegyverhez, illetve a tetthelyhez.

Támogatói szerint a Williams elleni per nem volt tisztességes.

Sőt, az ügyben elsőként eljáró ügyészség visszavonta a korábbi álláspontját, de a meggyilkolt nő családja, valamint több, a férfi elítélésében szerepet játszó esküdt is ellenezte Williams kivégzését.

A főügyészség azonban, amelynek a nyomozáshoz semmi köze nem volt, mindenáron megpróbálja halálkamrába vezetni az ügyfelemet. Ez rendkívül szokatlan és egyben ijesztő

– fogalmazott Potts egy nappal a kivégzés előtt.

A férfi az utolsó perceit a spirituális tanácsadójával töltötte, utolsó nyilatkozatában pedig az áll: „Minden helyzetben minden dicsőség Allahnak!!!”

Williams egyébként iszlám imavezetőként szolgált a börtönben, ideje nagy részét a költészetnek szentelte.

Korábban már kétszer is az utolsó pillanatban állították le a kivégzését.

Greitens felállított egy korábbi bírókból álló testületet az ügy kivizsgálására, ám az utódja, a jelenleg is kormányzó és szintén republikánus Mike Parson feloszlatta a bizottságot, és szorgalmazta a kivégzés végrehajtását.

Ezt a testületet közel hat éve hozták létre, itt az ideje, hogy továbblépjünk

üzente tavaly nyári közleményében Parson, aki szerint a halogatás magát az igazságszolgáltatást akadályozza, az áldozat családját pedig továbbra is bizonytalanságban tartja. Így aztán feloldotta a kivégzés végrehajtásának felfüggesztését is – anélkül, hogy konkrét időpontot jelölt volna ki.

Jacob Moscovitch / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP – Mike Parson

Számos érv szólt a kivégzés ellen

A Williams felmentését célzó lépések 2024 elején kaptak újabb lökést.

Januárban Wesley Bell, St. Louis megye demokrata ügyésze – aki az egyik szószólója a missouri bűnügyi igazságszolgáltatás megreformálásának – Williams ítéletének hatályon kívül helyezése érdekében benyújtott egy indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy az ismételt tesztek – három független szakértő szerint – nem mutatták ki a késen a férfi DNS-ét, és a gyilkos eszközön nem voltak rajta a férfi ujjlenyomatai sem.

Mrs. Gayle gyilkosa jelentős mértékben hagyott hátra tárgyi bizonyítékokat, ám ezek egyike sem köthető Marcellus Williamshez

írta az ügyész, hozzátéve: az új bizonyítékok is arra utalnak, hogy Williams valójában ártatlan. Azt is jelezte, hogy a férfi ügyvédje az alapeljárásban nem végzett érdemi munkát.

Ezt egyébként elismerte Williams első ügyvédje, Joseph Green is. Azzal védekezett, hogy akkoriban zajlott egy másik súlyos ügye is, azt a Kenneth Baumrukot képviselte a bíróságon, aki a feleségét lőtte le 1992-ben egy bírósági tárgyalóteremben – emiatt Williams védelmére már nem maradt elég ideje.

Nem hiszem, hogy a legjobb teljesítményt kapta volna tőlünk

– nyilatkozta a ma már bíróként dolgozó Green.

A kés további vizsgálata azt is feltárta, hogy az ügyészség munkatársai nem a szabályok szerint kezelték a fegyvert a gyilkosság után, így például kesztyű nélkül nyúltak hozzá. Egy igazságügyi szakértő szerint a fegyver helytelen kezelése ellehetetlenítette annak a megállapítását, hogy valaha rajta lehetett-e Williams ujjlenyomata a késen.

Az egyik ügyészségi nyomozó, Edward Magee DNS-ét később meg is találták a késen, de a büntetőügy első ügyészét, Keith Larnert sem tudták egyértelműen kizárni, sőt, ő az idén be is vallotta, hogy legalább ötször kesztyű nélkül nyúlt a késhez.

A fegyverbizonyíték szabálytalan kezelése miatt augusztusban a kivégzés leállításában meg is állapodott Williams és az ügyészség: a férfi hajlandó elismerni a gyilkosságot – egy feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani büntetésért cserébe.

Ügyvédei akkor hangsúlyozták: ez a megállapodás nem a bűnösség beismerése a férfi részéről, pusztán az élete megmentéséről szól, és a későbbiekben új bizonyítékokat keresnek az ártatlansága bizonyítására.

A megállapodást aláírta egy bíró és az áldozat családja is, ám Andrew Bailey, Missouri republikánus állami főügyésze a St. Louis megyei ügyészség akarata ellenére továbbra is szorgalmazta a kivégzést, ezért megtámadta a megállapodást, amit aztán az állami legfelsőbb bíróság is blokkolt.

Williams ügyvédei és a St. Louis megyei ügyészség az utolsó pillanatig próbálta megakadályozni a kivégzést – hiába. Egy hétvégi beadványában Wesley Bell hivatala azt állította: a férfi perében az ügyészség „alkotmányos hibákat” követett el, egyúttal példának hozta fel Keith Larner legutóbbi vallomását, aki úgy fogalmazott, hogy

az ügyben elutasított három – más forrás szerint hét – lehetséges fekete esküdtet, az egyiket azért, mert úgy nézett ki, mint aki Williams „testvére” is lehet. A férfit elítélő esküdtszék 11 fehér és egy fekete tagból állt.

A tényekhez tartozik, hogy jelenleg Missouri lakosságának nagyjából 80 százaléka fehér, és valamivel több mint 10 százaléka fekete. Bell beadványát az állami legfelsőbb bíróság elutasította.

A kormányzó pedig elutasította Williams kegyelmi kérelemét annak ellenére – ahogy azt a döntésében is rögzítette –, hogy az áldozat családja és az eredeti per három esküdtje is kifejezte az üggyel kapcsolatos kétségeit, egyúttal támogatták a halálbüntetés visszavonását.

Végül kedden az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága is elutasította (három liberális bíró különvéleményével) a kivégzés leállítását. Andrew Bailey azzal érvelt a bíróság előtt, hogy az eredeti ügyész is úgy látta: a fekete esküdtek elutasítása nem faji indíttatású volt, és szerinte akkoriban a bizonyítékok csupasz kézzel való megvizsgálása megszokott eljárás volt. A főügyész hivatala emellett olyan bizonyítékokra támaszkodott, mint például Williams barátnőjének, illetve a férfi egy korábbi cellatársának tanúvallomása.

Utóbbi, Henry Cole ugyanis azt állította, hogy 1999-ben – mikor egy másik ügy miatt Williams a cellatársa volt – beismerte neki a gyilkosságot, sőt, részleteket is elárult azzal kapcsolatban. Bár Keith Larner azt állította: „ők voltak a két legerősebb tanúm, akikkel valaha találkoztam egy gyilkossági ügyben”, Williams ügyvédjei szerint ez a két tanú nem megbízható, más ügyek miatt korábban már voltak elítélve, és egy 10 ezer dolláros jutalom bírta őket rá a tanúskodásra.

Sem Bailey, sem Parson nem reagált arra, hogy az áldozat családja is kérte a halálbüntetés végrehajtásának elhalasztását, inkább azt hangsúlyozták, hogy az évek során a különböző bíróságok rendre helyben hagyták a Williams ellen hozott halálos ítéletet.

Williams ügyvédjei úgy döntöttek, felkavarják a vizet a DNS-bizonyítékok körül, az állításaikat azonban a bíróságok már több alkalommal is elutasították. Williams kimerítette a lehetséges eljárási és bírósági utakat. A tény az, hogy Williamst bűnösnek találták, nem a főügyészség, hanem az esküdtszék, és ezt a bíróságok is megerősítették

– olvasható Parson hétfői közleményében, míg Bailey szóvivője arra mutatott rá: az állam legfelsőbb bíróságának döntése szerint „nincs hiteles bizonyíték a tényleges ártatlanságára.”

AFP

Erre viszont Bellék azzal érveltek: ha bármi kétség felmerül egy vádlott bűnösségével kapcsolatban, akkor nem lehet végrehajtani a halálbüntetést, mert az visszafordíthatatlan.

Williamsnek helyi idő szerint kedden 11-kor adták be a halálos injekciót, a kivégzést egy másik szobából kísérte figyelemmel a fia és két ügyvédje.

Kivégzések az USA-ban

A kivégzés ellen számos magánszemély és szervezet is felszólalt. Többen, így a Williamset védő Potts is úgy véli, az ilyen esetek csak aláássák az emberek bizalmát az igazságszolgáltatásban.

Mások a döntés mögött álló rasszizmus, illetve a halálbüntetés igazságtalansága miatt emelték fel szavukat.

Ma Missouri egy újabb ártatlan fekete férfit lincselt meg

– írta közleményében az egyik legrégebbi és legbefolyásosabb amerikai polgárjogi szervezet, a NAACP elnöke, Derrick Johnson.

Michelle Smith, a Missuouriak a Halálbüntetés Eltörléséért elnevezésű szervezet társelnöke úgy nyilatkozott:

Ismerek embereket, akik azt mondják, »nem szabad ártatlan embereket megölnünk, viszont hiszek a halálbüntetésben«. De ha általánosságban hiszel a rendszerben, az azt jelenti, hogy neked oké, ha ártatlan embereket is megölnek, mivel a rendszer nem tökéletes. Szükségszerű, hogy ártatlan embereket is meg fognak ölni.

Az Egyesült Államokban az elmúlt 40 évben legalább 200 halálraítéltet mentettek fel.

Bell indítványát egy 2021-ben életbe lépett missouri törvény tette lehetővé, amely szerint az ügyészek kérvényezhetik egy ítélet megszüntetését, ha a fogvatartott ártatlan, vagy más okból lett hibásan elítélve. A jogszabály alapján eddig három férfi szabadult a börtönből:

Williams volt a harmadik missouri fogvatartott, akit ebben az évben végeztek ki, és a századik azóta, hogy az állam 1989-ben újra alkalmazza a halálbüntetést. A férfit segítő szervezetek és ügyvédek a kivégzés után közölték: a történtek arra sarkallják őket, hogy tovább harcoljanak a halálbüntetés ellen.