Az orvos nem bokszzsák – felbolydult az indiai orvostársadalom egy kolléganőjük brutális meggyilkolása után

A napokban látványos tiltakozási hullámot váltott ki Indiában, hogy nemrégiben az egyik állami kórházban megerőszakoltak és megöltek egy fiatal orvosgyakornokot. A holttest felfedezése után az illetékesek először azt mondták – legalábbis a szülők nyilatkozata szerint –, hogy 31 éves lányuk, aki orvosgyakornokként dolgozott a kolkatai (korábban kalkuttai) RG Kar Orvosi Egyetemi Kórházban, öngyilkos lett. A családtagokat három órán keresztül várakoztatták, míg végül az édesapa megnézhette a lemeztelenített holttestet abban a szemináriumi teremben, ahol megtalálták.

A család igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot kért, amely megállapította, hogy a fiatal nőt brutálisan megerőszakolták, majd megfojtották. Az incidens egyszerre két problémás területre hívja fel a figyelmet: az indiai nők helyzetére, és az egészségügy kritikus állapotára. Indiában gyakoriak a nők elleni erőszakos támadások, 2016-os adatok alapján naponta 106 nőt erőszakolnak meg, és ez csak a bejelentett bűncselekményekre vonatkozik. 2013-ban szigorítottak ugyan az erőszaktevők büntetésén, de az azóta nyilvánosságra került esetek is azt bizonyítják, a törvényi szigor nem áll az erőszak útjába.

A mostani eset ismét széleskörű felháborodást váltott ki és országszerte sztrájkba léptek az egészségügyi dolgozók, akik biztonságosabb munkakörülményeket és erősebb jogi védelmet követelnek.

Harcolt, ahogy csak tudott

Az indiai sajtóban nem nevezték meg a kórházi támadás áldozatát, azt azonban tudni lehet, hogy augusztus 9-én látták utoljára élve, amikor egy hosszú munkanap után lepihent. Több más indiai kórházhoz hasonlóan az RG Karban sincs kijelölt pihenőszoba az orvosoknak és a nővéreknek, helyette az oktatási célokra is használt egyik szemináriumi teremben alhatnak.

Így tett az áldozat is, akihez az éjszaka folyamán bement a kórházban dolgozó egyik civil önkéntes, Sanjay Roy és erőszakoskodni kezdett vele.

Az orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy a dulakodás közben Roy úgy eltörte az áldozat szemüvegét, hogy az üvegszilánkok felsértették a nő szemgolyóját – olvasható a Times of India cikkében. A férfi folyamatosan nyomást gyakorolt az áldozat szájára és torkára, hogy az orvos ne tudjon sikítani. Az álmában megtámadott nő próbált küzdeni a támadója ellen, és karmolásnyomokat hagyott a gyanúsított arcán és kezén is. A férfi ennek ellenére felülkerekedett rajta és megerőszakolta, majd megfojtotta a nőt, akinek a testén több helyen is véres sebeket ejtett.

A férfi meggyanúsításában az egyik legfontosabb bizonyíték az volt, hogy az áldozat körme alatt talált vér és bőrdarabkák tökéletesen megegyeztek Roy DNS-ével, és a férfinak a támadás során szerzett sérüléseihez is illeszkedtek.

A Reuters tudósítása szerint az eset miatt Kolkatában és környékén hétfőn több ezer, az állami ellátásban dolgozó orvos tüntetett, kedden pedig 8000 orvos tartott demonstrációt Mahárástra államban, emiatt a sürgősségi esetek kivételével szünetelt az ellátás. Új-Delhiben fehér köpenyt viselő kezdő orvosok vonultak az utcára, a transzparenseiken többek között az volt olvasható, hogy

Az orvos nem bokszzsák.

Több éves sérelmek bukkannak felszínre

Minden jelentős indiai lap foglalkozott a mostani támadással – mondta lapunknak Szivák Júlia egyetemi tanársegéd, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének munkatársa. Szerinte az olimpiai és a belpolitikai ügyek mellett bár nem ez most a központi téma Indiában, ennek ellenére mégis sikerült országos tüntetés- és sztrájkhullámot elindítani, amelynek több oka is van.

Az egyik ok több évre, egészen a koronavírus-járványig vezethető vissza, jegyezte meg Szivák Júlia, amelyet India nagyon megszenvedett az állami férőhelyek, a védőfelszerelések és a megfelelő gépek hiánya miatt. Már a koronavírus-járvány idején is többször támadtak rá orvosokra, mert a betegek nem kaptak megfelelő ellátást, és elképzelhető, hogy az akkori sérelmek is most kerültek felszínre. A másik ok, hogy orvosnak lenni Indiában hatalmas presztízs, ezért az orvosok vagy egészségügyi dolgozók elleni támadás sokakkal rezonálhat. A harmadik ok pedig, hogy az orvosoké egy könnyen összefogható és mobilizálható csoport.

Rengeteg indiai orvos és orvosinfluenszer kezdett el posztolni arról a Facebookra és az Instagramra, hogy milyen megalázó körülmények között kell dolgozniuk, főleg a zsúfolt és lerobbant állami kórházakban, ahol nagyon kevés forrás áll rendelkezésre, míg ezzel szemben vannak Indiában nagyon magas szintű ellátást biztosító, de rendkívül drága magánkórházak is, ahova külföldről érkeznek páciensek.

Szivák Júlia arra is felhívta a figyelmet, hogy az orvosok a hivatásukból adódóan nehezen tudják megtagadni bárkitől az ellátást, hiába nem adottak a körülmények, és ezt el is várja tőlük a társadalom. Az ápolókra, és főleg a nőkre ez még inkább igaz, ráadásul az ő esetükben arra is akad példa, hogy valaki egy vérnyomásmérés vagy vérvétel közbeni közelséget kihasználva próbál velük erőszakoskodni. A demonstrációkkal az indiai egészségügyi dolgozók annyit szeretnének elérni, hogy az állam biztosítsa számukra a legalapvetőbb feltételeket, mint a biztonság és a felszerelések megléte.

Nem egyedi eset

A tragédia kiemeli az indiai állami kórházakban jelen lévő súlyos biztonsági kockázatokat és a rossz munkakörülményeket, ahol nagy az erőszak kockázat és ahol például a női orvosok gyakran nem rendelkeznek kijelölt mellékhelyiségekkel. Jól jellemzi a helyzetet az is, hogy a kórházban, ahol gyilkosság történt, ugyan lemondott a főigazgató, de a következő nap már egy másik állami kórház vezetését bízták rá.

Az indiai orvosoknak a 30 százaléka, az ápolóknak pedig a 80 százaléka nő. (Magyarországon a KSH 2023-as adatai szerint az orvosok és fogorvosok között a nők vannak többségben, 58 százalékos arányban.) A BBC felhívja a figyelmet arra is, hogy a hivatalos adatok szerint 2022-ben aggasztó mértékben, 4 százalékkal emelkedtek a nők ellen elkövetett bűncselekmények, és ezeknek a 20 százaléka nemi erőszak vagy bántalmazás volt.

Az incidens miatt újra felidézték Aruna Shanbaug ápoló esetét is, akit 1973-ban, öltözés közben támadt meg egy takarító. A férfi egy kutyalánccal fojtogatni kezdte a nőt, majd megerőszakolta. Az áldozat agya a fojtogatás következtében átmenetileg nem kapott elegendő oxigént, ezért Shanbaug több mint 41 évig volt vegetatív állapotban, mígnem 2015-ben tüdőgyulladás következtében meghalt. A tettest gyilkossági kísérlet miatt hét év börtönre ítélték, nemi erőszakkal meg sem vádolták, és még Shanbaug halála idején is azt állította, hogy nem történt szexuális erőszak.

A BBC több megrázó történetet is megosztott arról, hogy az indiai orvosnők milyen körülmények között kénytelenek dolgozni, és milyen veszélyeknek vannak kitéve a biztonságos pihenőhely hiányában, különösen az éjszakai műszakok alatt. Kamna Kakkar aneszteziológus esete rámutat arra, hogy az indiai kórházakban gyakorlatilag szabadon ki-be járkálhatnak az emberek. 2021-ben, a koronavírus-járvány idején egyik éjszaka Kakkar volt az egyetlen ügyeletes orvos a sürgősségi osztályon, amikor megjelent három férfi, fenyegetni kezdték és azt követelték, hogy adjon nekik az egyik igen keresett, de nehezen hozzáférhető gyógyszerből. Kakkar engedelmeskedett, hogy megvédje magát, és hogy a páciensei se maradjanak orvos nélkül.

Más azonban nem úszta meg ennyivel: 2022-ben egy keralai kórházban az egyik beteg rokonai egy sebészollóval halálra késelték az egyik 23 éves rezidenst. Egy kolkatai patológus, Namrata Mitra azt mondta, hogy amikor bent kellett aludnia a kórházban, akkor megkérte a szintén orvosként dolgozó édesapját, hogy legyen ott vele, mert különben nem érzi magát biztonságban.

Kapcsolódó

Erőszakold meg, hagyd ott, úgysem mondja el

Naponta 106 nőt erőszakolnak meg Indiában, ahol a metoo helyett marad az, hogy a nők ne menjenek az utcára, ha mégis, akkor készüljenek a legrosszabbra.