Biden: Izrael új tűzszüneti megállapodással állt elő

Ideje, hogy véget érjen a háború

– jelentette ki pénteken Joe Biden amerikai elnök az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti fegyveres konfliktussal kapcsolatban. A Fehér Házból közvetített beszédében Joe Biden leszögezte, hogy a palesztinok a földi poklot élték át, és túl sok civil vesztette életét.

Az amerikai elnök tudatta, hogy Izrael új, átfogó, három fázisból álló tűzszüneti megállapodással állt elő, melynek első, hathetes fázisában teljes tűzszünet áll be, és az izraeli erők kivonulnak a Gázai övezet lakott területeiről. Ez idő alatt Izrael és a Hamász megállapodna a második fázisról, ami az ellenségeskedés végleges megszüntetését jelentené, és ha ez hat hét alatt nem sikerül, akkor a tűzszünet fennmarad. A második fázisban történne a fogolycsere, a harmadik szakasz pedig jelentős újjáépítést jelentene a Gázai övezetben.

Az amerikai elnök szerint a tűzszünet révén a segélyeket biztonságosan és hatékonyan szét lehetne osztani a rászorulók között.

Joe Biden kijelentette, hogy a Hamász már nem képes újabb nagyszabású, a tavaly októberihez hasonló támadást végrehajtani Izrael ellen, és felszólította az izraelieket és a palesztin terrorszervezetet, állapodjanak meg a még fogságban lévő túszok elengedéséről egy hosszú távú tűzszünet fejében.

Mint olyasvalaki, aki egész életében elkötelezett volt Izrael iránt, mint az egyetlen olyan amerikai elnök, aki háború idején látogatott Izraelbe, aki amerikai csapatokat küldött közvetlenül Izrael megvédelmezésére, amikor Irán megtámadta, kérem Önöket, tegyenek egy lépést hátra. Belegondolok, mi lenne, ha ezt pillanatot elmulasztanánk

– mondta. Ezt a lehetőséget nem szabad elszalasztani – hangsúlyozta.

A legújabb javaslatot a közvetítő Katar és a Hamász is megkapta. Biden egyúttal felszólította a terrorszervezet vezetését, hogy fogadja el a javaslatot.

(MTI)

Az izraeli hadsereg (IDF) bevonult a Gázai övezet déli sarkán fekvő Rafah központjába, és kivonult az övezet északi részén a harmadszor megtámadott dzsabalíjai menekülttáborból.

Az izraeli katonák pénteken kivonultak a dzsabalíjai menekülttáborból, miután harmadszor is befejezték a városrész megtisztítását a Hamász harcosaitól, akik visszatértek korábbi, hasonló hadműveletük után.

Az IDF ebben a hónapban azért nyomult be a háború kezdete óta harmadszor Dzsabalíjába, hogy elűzzék a Gáza északi részén újból megtelepedni próbáló Hamász fegyvereseit, és mert hírszerzési információkat szereztek izraeli túszok ott őrzött holttesteiről.

A húsznapos hadművelet pénteken kora reggel ért véget. A jelentés szerint a menekülttábor elleni harcok eredményeként megtalálták, és Izraelbe szállították hét túsz holttestét, leromboltak tíz kilométernyi alagutat, és megöltek több száz iszlamista fegyverest.

Az övezet déli részén eközben mélyebbre nyomultak Rafah városban – közölte a katonai szóvivő pénteken. Az IDF pénteken két, Gázában elesett újabb katona nevét jelentette be, egyikük 24, másikuk 20 éves volt.

Az ismételt dzsabalíjai harcokban tíz izraeli katona vesztette életét, a hadsereg halálos áldozatainak száma a hét hónapja tartó szárazföldi hadjáratban 294.

A Hamász terrorszervezet péntek este videofelvételt tett közzé az október 7-én elrabolt elrabolt Noa Argamani hangjával, mely valószínűleg csütörtökön készült. Családja azt kérte, hogy ne jelentessék meg a felvételt, amelyen szerintük nyilvánvalóan diktált szöveget mondott el.

(MTI)

Az Európai Bizottság pénteken folyósította a Palesztin Nemzeti Hatóságnak elkülönített uniós támogatás második 25 millió eurós részletét, hogy hozzájáruljon a palesztin köztisztviselők fizetéséhez és nyugdíjához, valamint 16 millió eurót utalt az a palesztin menekülteket segítő ENSZ-ügynökségnek (UNRWA) a palesztin menekülteknek nyújtott alapvető szolgáltatások, köztük egészségügyi és oktatási szolgáltatások biztosítására.

A brüsszeli közlemény szerint a Pegase elnevezésű, a Gázában dolgozó közalkalmazottak fizetését kiegészítő, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartását a palesztin területeken támogató uniós program keretében nyújtott 25 millió eurós kifizetés segíteni fogja a palesztin hatóságot abban, hogy teljesítse a ciszjordániai palesztin köztisztviselőkkel szemben vállalt kötelezettségeinek egy részét.

Az összeget az Európai Bizottság a 2023 decemberében elfogadott 118,4 millió eurós segélycsomag részeként folyósította. Az első 25 millió eurós részletet márciusban utalta a brüsszeli testület.

Közölték továbbá, hogy az Európai Bizottság folyósította az idei második 16 millió eurós kifizetést, az ENSZ-ügynökség megállapodás szerinti feltételek és intézkedések tekintetében elért előrehaladás ismeretében. A kifizetést egyebek mellett az tette lehetővé, hogy az UNRWA megerősítette, alkalmazottainak előzetes átvilágítását és szűrését a vonatkozó uniós szankciós lista alapján, és jelentést nyújtott be a belső felügyeleti szolgálatok és etikai osztály megerősítésének módjáról – részletezték.

A pénteki kifizetés 66 millió euróra növelte az ENSZ-ügynökség támogatását az idei évben erre a célra elkülönített 82 millió euróból. A fennmaradó részlet kifizetése a felek közötti megállapodás végrehajtásától és az ügynökség által elfogadott feltételeknek való megfeleléstől függ – írták.

Az uniós bizottság közölte: a palesztinok legnagyobb támogatója az Európai Unió. Az EU a 2021-2024-es időszakra közel 1,2 milliárd eurót különített el, amelyből 809,4 millió eurót már folyósított a palesztinok támogatására.

Az EU már most gondolkodik egy újabb középtávú finanszírozási csomag elfogadásán a palesztinok, valamint az új palesztin kormány reformprogramjának támogatására, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon Gáza és Ciszjordánia gazdasági és politikai stabilitásának megalapozásához, együttműködve a palesztinokkal, a nemzetközi közösséggel, ha a körülmények lehetővé teszik – tájékoztattak.

(MTI)

A Gázai övezetbe beengedett humanitárius segély nem jut el azokhoz az emberekhez, akiknek szükségük lenne rá, figyelmeztetett pénteken az ENSZ humanitárius ügyekért felelős hivatalának (OCHA) szóvivője. „Ez jelentős probléma”, szögezte le a szóvivő, aki egyúttal arra az álláspontra helyezkedett, hogy az izraeli hatóságok nem tesznek eleget jogi kötelezettségeiknek.

Kitartunk amellett, hogy az izraeli hatóságok törvényből fakadó kötelessége a segélyek célba juttatásának lehetővé tételére nem ér véget a határnál

– hangoztatta a Kerem Salom-i átkelővel kapcsolatban, ahonnan Izrael felől juthat be segély az övezetbe. Ez a kötelesség „nem ér véget azzal, hogy a teherautók pár métert haladnak a határ túloldalán, az izraeliek meg elindulnak az ellenkező irányba, és a segélymunkásokra hagyják, hogy oldják meg, hogyan jutnak át egy aktív harctéren, amire nem képesek”, fogalmazott a szóvivő.

Biztonságos és akadálytalan hozzáférés kell ahhoz, hogy a segélymunkások eljuthassanak a kirakodási pontra, és eljuttathassák a segítséget az embereknek

– hangsúlyozta a szóvivő. Jelenleg az övezetbe vezető összes átkelőt Izrael ellenőrzi.

(MTI)

Hétfőn reggel öt fiatal izraeli telepes érkezett a Tarqumya ellenőrzőpontra, Hebrontól nyugatra, Ciszjordániában. Tucatnyi teherautó tervezett áthaladni ezen az ellenőrzőponton, hogy Gázába vigyen segélyszállításokat, írja a Guardian. A telepesek a korábbiakhoz hasonlóan most is pontos információkat kaptak a kamionok indulásáról és számáról, és az volt a tervük, hogy elállják az útjukat. Az utóbbi időben agresszív telepesek sokszor megtették ezt. Most viszont tucatnyi izraeli békeaktivista várta őket, hogy megakadályozzák, hogy elállják a konvoj útját, ami sikerült is.

Ez harc a társadalmunk lelkéért, hogy emberek tudunk-e maradni a rettegés és a trauma közepette, és hogy az életet választjuk-e a halál felett.

– mondta egy aktivista a lapnak. A konvoj sikeresen áthaladt az ellenőrzőponton.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy csapatai befejezték a műveleteket a Gázai övezet északi részén fekvő Kelet-Dzsabalíjában, miután a több mint 200 légicsapást is magában foglaló, többnapos harcok során 10 kilométernyi alagutat és több fegyvergyártó telepet semmisítettek meg.

A sűrűn beépített területen végrehajtott művelet során a csapatok hét túsz holttestét is megtalálták – írja a Reuters.

A külügyminisztérium a hónap elején meghamisított egy jelentést, hogy felmentse Izraelt a felelősség alól a Gázába irányuló humanitárius segélyek beáramlásának megakadályozásáért, felülbírálva saját szakértőinek tanácsát – állítja egy volt magas rangú amerikai tisztviselő, aki a héten lemondott.

Stacy Gilbert kedden távozott a külügyminisztérium népességgel, menekültekkel és migrációval foglalkozó hivatalának polgári katonai főtanácsadói posztjáról. Ő volt a minisztérium egyik szakértője, aki a május 10-én közzétett jelentést készítette.

A jelentés megállapította, hogy „megalapozottan feltételezhető”, hogy Izrael az amerikai fegyvereket a nemzetközi humanitárius joggal „összeegyeztethetetlen” módon használta. A jelentés szerint a külügyminisztérium „jelenleg nem értékeli, hogy az izraeli kormány megtiltja vagy más módon korlátozza az amerikai humanitárius segélyek szállítását vagy kézbesítését” Gázában.

Ismét támadásokat intézett a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – számolt be az MTI. A londoni védelmi minisztérium péntek hajnali tájékoztatása szerint a közös művelet célja az volt, hogy visszavesse a húszik kapacitásait a vörös-tengeri és az ádeni-öbölbeli tengerhajózás elleni folyamatos támadások végrehajtására. A tárca hangsúlyozza, hogy ezekben a támadásokban ártatlan vietnami és fülöp-szigeteki tengerészek vesztették életüket, több kereskedelmi hajó megrongálódott, a Rubymar nevű brit teherhajó pedig elsüllyedt.

A minisztériumi beszámoló szerint felderítési adatok alapján sikerült azonosítani a jemeni Hodeida kikötőváros közelében, két helyszínen számos olyan épületet, amelyekben drónok földi irányító létesítményei működtek. Ezekben az épületekben a húszik nagyon nagy hatótávolságú drónokat is tároltak. Sikerült azonosítani olyan föld-levegő típusú fegyvereket is, amelyeket a húszik a tengerhajózás védelme érdekében folytatott szövetséges műveletek hátráltatására használtak – áll a brit védelmi minisztérium pénteki tájékoztatásában.

A tárca szerint mindemellett Hodeidától délre, ugyancsak a jemeni tengerparton sikerült azonosítani több olyan húszi létesítményt, amelyeknek szerepük volt a tengerhajózás elleni hadjárat vezénylésében és ellenőrzésében.

A csütörtök éjjeli műveletben a brit királyi légierő (RAF) Typhoon FGR4 típusú harci repülőgépei ezeken a helyszíneken hajtottak végre légitámadásokat Paveway IV irányított bombák bevetésével. A műveletet Voyager üzemanyag-utántöltő repülőgépek támogatták. A légicsapások tervezői a lehetséges legnagyobb gondossággal törekedtek a polgári lakosságot és a nem katonai jellegű infrastruktúrát érintő kockázatok minimalizálására – áll a londoni védelmi tárca tájékoztatásában.

Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók rendszeresen támadnak kereskedelmi és hadihajókat a Vörös-tengeren és környékén azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet ellen. Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek. A brit és az amerikai légierő az elmúlt hónapokban is többször támadta a húszik jemeni katonai létesítményeit.