Hitler nevét emlegetve söpörték félre Ferenc pápa gondolatait a tárgyalásokról az ukránok

A kupjanszki, a donyecki és az avgyijivkai frontszakaszról számolt be orosz előretörésről vasárnap a moszkvai védelmi tárca. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a harci érintkezési vonal mentén az elmúlt nap folyamán öt ellenrohamot kísérelt meg sikertelenül és csaknem 900 katonát veszített. Közülük a legtöbben, mintegy 310-en az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy vezetésipontot, egy drónirányítási központot, két üzemanyag- és hét lőszerraktárt, négy harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es vontatott tarackot, továbbá HIMARS sorozatvetők három rakétáját és 130 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Kurszk megyei Kulbaki községben egy nő életét vesztette egy kigyulladt lakóházban. Ugyanebben a régióban a helyi kormányzó szerint kigyulladt egy kőolajtároló létesítmény.

(MTI)

Visszautasította Ukrajna vatikánvárosi nagykövetsége vasárnap Ferenc pápa Kijevnek szánt javaslatát a béketárgyalásokról, írja az MTI.

„A következetesség nagyon fontos. Amikor harmadik világháborúról beszélünk, amely éppen most zajlik, tanulnunk kell a második világháborúból” – áll a diplomáciai képviselet közösségi médiában közzétett üzenetében, melyben aláhúzzák, „ha véget akarunk vetni a háborúnak, mindent meg kell tenni azért, hogy levágjuk a sárkányt”, illetve emlékeztettek, hogy a II. világháború idején sem volt opció, hogy béketárgyalások kezdődjenek Hitlerrel.

Ferenc pápa a múlt hónapban adott  interjút egy svájci televíziónak, melynek átirata és részleges videofelvétele szombaton került a Reuters hírügynökséghez. Itt úgy fogalmazott a katolikus egyház feje, hogy

az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal.

Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háború kapcsán a pápa a „fehér zászló” és a „vereséget szenved” kifejezéseket használta, bár a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét. A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő hangsúlyozta, hogy az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, kifejezései szimbolikusak voltak csupán.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Emmanuel Macron francia elnök a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének felvetésével kimondta a nyilvánvalót, és habár nyilatkozata vitát váltott ki, annak felismerésére sarkallja Európát, hogy többet kell tennie Ukrajna támogatásáért.

Macron egy február végi tanácskozáson jelentette ki, hogy nincs ugyan konszenzus nyugati szárazföldi csapatok Ukrajnába küldéséről, mindazonáltal ezt nem lehet kizárni. „Az a benyomásunk, hogy Párizs az első európai főváros, amely nyilvánosan elismeri a nyilvánvalót. A párizsi kijelentést kiváltó vita sok időt takarít meg Európának annak felismerésében, hogy többet kell tennie” – szögezte le.

Kuleba kijelentette továbbá, hogy ha folytak is korábban megbeszélések nyugati csapatok Ukrajnába telepítéséről az EU-n vagy a NATO-n belül, az ukrán fél nem tudott róla. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása nem jótékonyság, hanem az európai polgárok életének védelme, valamint olyan pénz megtakarítása, amelyet egyébként saját védelmükre kellene költeniük az európai országoknak. „Macronnak ebben a kijelentésében benne volt az, amit mindenki tud, de fél kimondani. Egyszerűen ő az első, aki nyíltan kezdett beszélni arról, amit Európában minden értelmes embernek meg kell értenie: ha Oroszországot nem állítják meg Ukrajnában, háború lesz Európában” – figyelmeztetett Kuleba.

A külügyminiszter kifejezte meggyőződését, hogy ha Oroszország megtámadja a balti NATO-országokat, akkor vereséget szenved, de a felszabadult városok Bahmutra és Avgyijivkára fognak hasonlítani, azokra a Donyeck megyei városokra, amelyeket az orosz hadsereg hosszú ideig tartó ostrom után szállt meg, és földig rombolt. Éppen ezért szerinte a legolcsóbb és legbiztosabb módja annak, hogy mindezt elkerülhető legyen az, ha támogatják az orosz agresszió ellen harcoló ukránokat. „Litvánia megérti ezt, ezért támogatja Ukrajnát. Mások úgy tesznek, mintha ezt elkerülhetnék” – jegyezte meg az ukrán külügyminiszter.

Az ukrán légvédelmi egységek 35-öt semmisítettek meg abból a 39 Shahed típusú drónból, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán kilőtt – közölte ma az ukrán légierő. A jelentés szerint az orosz erők négy S-300-as föld-levegő rakétát is kilőttek. A rakétakilövések eredményéről nem adtak tájékoztatást.

A drónokat Kirovohrad, Mykolaiv, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Ódézsa, Herszon, Hmelnyickij, Vinnyica, Kijev és Zsitomir megyék felett fogták el.

David Cameron brit külügyminiszter kijelentette, hogy ellenzi nyugati csapatok Ukrajnába küldését, még kiképzési céllal is.

A Sueddeutsche Zeitung című német napilapnak adott, szombaton megjelent interjújában Cameron azt mondta, hogy a külföldi katonák ukrajnai elhelyezése célpontokat biztosítana Oroszország számára.

Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban azt mondta, nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába. Nagy-Britannia később megerősítette, hogy kisebb egységeket küldött Ukrajnába, hogy segítsenek az egészségügyi kiképzésben, de Rishi Sunak miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy az ország nem tervez nagyszabású bevetéseket.