Örmény miniszterelnök: Nem vagyunk szövetségesei Oroszországnak

Ukrajna az idén olyan nagy hatótávolságú drónok ezreit fogja gyártani, amelyek képesek lesznek elérni Oroszország távoli térségeit is – közölte hétfőn Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettes, digitális fejlesztési miniszter.

Fedorov a Reutersnek nyilatkozva elmondta: már most tíz olyan cég működik, amelyek drónjai képesek elérni Moszkvát, illetve Szentpétervárt. A harci drónok gyártásáról szólva kiemelte, hogy rohamosan bővül az önmegsemmisítő drónok kategóriája 300, 500, 700 és 1000 kilométeres hatótávolsággal. Hozzátette, hogy két éve ezek a kategóriák még nem is léteztek.

A miniszter szerint az orosz olajlétesítmények ellen az utóbbi időben végrehajtott csapások a kijevi vezetés előrelépését jelzik a drónpiac gyors deregulációjában, illetve növekvő finanszírozásában, miközben az állam kockázati befektetőként van jelen ezen a piacon. Az állami BRAVE1 kezdeményezés keretében mintegy 2,5 millió dollár (900 millió forint) támogatást gyűjtöttek össze a hadiipari startup-cégek számára tavaly, s ezen összeg nagyjából tízszeresét tervezik elkülöníteni erre az idén – tette hozzá.

Oroszországgal ellentétben, ahol a dróngyártás túlnyomó részben állami kézben van, Ukrajnában magánvállalatok dominálnak a pilóta nélküli harceszközök termelésében.

Fedorov továbbá azt hangsúlyozta, egyetért Kirilo Budanovval, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének (GUR) vezetőjével, miszerint a kijevi vezetés “bizonyos paritást ért el” Moszkvával, ami a nagy hatótávolságú drónok termelését illeti. A miniszter közölte, hogy több mint 300 ezer – különböző típusú – drónra adtak le rendelést tavaly, és több mint 100 ezret küldtek a frontra, nem számítva az önkéntes adományokat, amelyek „jelentős hozzájárulást” jelentettek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna az idén egymillió úgynevezett élőképes, FPV-drónt tervez gyártani, amelyek előállítása viszonylag olcsó, és nagy számban kerülnek bevetésre mindkét fél által a frontvonalakon. Ukrajna mintegy 20 ezer drónkezelőt képzett ki, mióta elindította vonatkozó katonai kiképzőprogramját 2023-ban az ország mintegy 20 magániskolájában. Zelenszkij hétfőn aláírta az ukrán parlament február 6-án jóváhagyott rendeleteit, amelyekkel újabb 90 nappal meghosszabbította a hadiállapotot, valamint az általános mozgósítást május 13-ig.

Oroszország GDP-je 2023-ban 3,6 százalékkal nőtt – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hétfői moszkvai gazdasági tanácskozáson. Putyin szerint a globális GDP-növekedés tavaly átlagosan 3 százalékos volt, a fejlett országoké pedig 1,5 százalékos.

Elmondta, hogy Oroszország ipari termelése tavaly 3,5 százalékkal nőtt, a feldolgozóiparé 7,5 százalékkal, a számítógépek és perifériák előállítása 32,8 százalékkal, a járműiparé 25,5 százalékkal, a bútoriparé 20,7 százalékkal, a bőr- és bőráru-gyártás 12,3 százalékkal, a gépjármű-, pótkocsi- és félpótkocsi-gyártás pedig 13,6 százalékkal bővült. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium korábban 3,5 százalékos növekedést jósolt.  Az államfő a hétfői tanácskozáson közölte, hogy az éves infláció a 2023 december végi 7,4 százalékról 2024 január végére 7,2 százalékra csökkent.

Beszámolt arról is, hogy a központi bank irányadó kamatának  megemelésével összefüggésben az országban némileg lelassult a hitelezés, januárban a jogi személyek hitelállománya 0,2 százalékkal csökkent, a magánszemélyeké ezzel szemben ugyancsak 0,2 százalékkal bővült.

“A következő években, figyelembe véve az orosz és az egész világgazdaság előtt álló kihívásokat, proaktív, ösztönző politikára van szükség, amely lehetővé teszi Oroszország ipari, mezőgazdasági, közlekedési és csúcstechnológiai potenciáljának új szintű felszabadítását, valamint a modern, jól fizetett munkaerővel rendelkező termelőüzemek létrehozását és korszerűsítését” – hangoztatta Vlagyimir Putyin.

(MTI)

Donyecknél és Limannál kedvezőbb állásokat foglaltak el az orosz erők az elmúlt nap folyamán, miközben négy frontszakaszon húsz ukrán támadást vertek vissza – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a legtöbb, szám szerint 13 ukrán roham a donyecki frontszakaszon hiúsult meg. A tájékoztatás szerint az ukrán fél a frontszakaszon több mint 820 katonát veszített, akik közül a legtöbben, mintegy 290-en a Liman körzetében vívott harcokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett két harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es vontatott tarackot, valamint 33 drónt.
(MTI)

2024 februárjában új katonai kutatóintézetet hozott létre a moszkvai közgazdasági egyetemen Szergej Karaganov, keményvonalas politológus – írja a brit védelmi minisztérium jelentése. A kutatóintézet vezetője Szergej Avakjanc admirális lesz, a csendes-óceáni flotta korábbi parancsnoka, akit 2023 áprilisában váltottak le. Érdemes megjegyezni, hogy Avakjanc álláspontja szerint Oroszország hosszú távú konfrontációban van a Nyugattal.

Az új intézet a politikával és a gazdasággal foglalkozik majd, de a külföldi nemzetek hadiipari komplexumára fog összpontosítani. Emellett fontos szerepet kap a stratégiai elrettentés és a nukleáris fegyverek szerepének tanulmányozása is.

A javaslat szerint az intézet munkatársai elsősorban az egyetem különböző karairól kerülnek majd ki, de a katonai akadémiák, például az orosz vezérkari akadémia kutatóit is meghívják majd. Ez nagy valószínűséggel szorosabb összefonódáshoz vezet majd az orosz akadémiai szféra és a védelmi ágazat között, ami fokozza a felsőoktatás militarizálódását.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 February 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/OvlDlvNrbQ #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/8jtMRHj33w

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) February 12, 2024

A Kreml szerint Elon Musk Starlink műholdas internetrendszere nem rendelkezik oroszországi használatra vonatkozó tanúsítvánnyal, és hivatalosan nem is szállították Oroszországba, ezért hivatalosan nem is használható – reagált a Kreml hétfőn Ukrajna azon állítására, hogy az orosz csapatok a Starlinket használják.

Ukrajna szerint az orosz erők a megszállt területeken a Starlink termináljait használják, és a rendszerszintű használat bizonyítékaként közzétett egy hangfelvételt, amelyen állítólag az hallható, hogy az orosz 83. légi támadó dandár katonái beszélgetnek a terminálok kelet-ukrajnai felállításáról.

A Starlink-rendszerek létfontosságúak Ukrajna harctéri kommunikációjában Oroszország közel két éve tartó inváziója közben.

Musk vasárnap azt közölte, hogy a legjobb tudomásuk szerint sem közvetve, sem közvetlenül nem adtak el Starlinket Oroszországnak, és minden erre vonatkozó információ hamis.

(Guardian)

Az ukrán légvédelem 14 orosz drónt és egy cirkálórakétát semmisített meg az éjszaka folyamán – jelentette be hétfő reggel az ukrán légierő Telegramon.

Vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, az orosz erők ismét iráni gyártmányú Sahed típusú drónokkal támadták Ukrajnát.
Kiemelte: Kijev a légvédelmi kapacitás, valamint az elektronikus hadviselési rendszer fejlesztésén dolgozik.

Ez egyike a legfontosabb célkitűzéseinknek idén

tette hozzá az utóbbira célozva. Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője elmondta, drónokat észleltek a főváros fölött is, ahol mintegy két órán át tartott a légiriadó.

Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója vasárnap este azt közölte, orosz rakétatámadás érte a térséget az Ukrajnával szomszédos Belgorod felől. Áldozatokról nem tudni, azonban néhány épület megrongálódott – tette hozzá.

Ugyancsak vasárnap Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a térségben található Pavlohrad ellen intézett orosz dróntámadásról számolt be. A támadás nyomán részleges áramkimaradást jelentettek.

Ukrajna déli katonai parancsnoksága a szintén dróntámadásokról számolt be több, a régióban lévő város, köztük Mikolajiv ellen, a lehulló roncsok legkevesebb egy embert megsebesítettek.

Négy drónt a fekete-tengeri kikötőváros, Odessza fölött semmisítettek meg.

(MTI)

Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, és az ország katonai együttműködési projektjei nem irányulnak egyetlen ország ellen sem – közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a Daily Telegraph című brit napilapban  megjelent interjúban.

Pasinján nemrég arról beszélt az örmény közrádióban, hogy országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, és emiatt Jerevánnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával. Azt is felvetette, hogy érdemes-e fenntartania tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében.

A brit napilapnak adott interjúban Pasinján arra is kitért, hogy ő Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni offenzívájának kezdetétől fogva azt mondta, hogy nem állhat szövetségesként Moszkva mellett.

Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság

mondta az örmény kormányfő a napilapnak. Arról is beszélt, hogy Örményországnak nem áll szándékában fontolóra venni a NATO-tagságot.

Az örmény kormányfő azt is elmondta, hogy reméli, hogy a szomszédos Azerbajdzsán továbbra is elkötelezett tartós békeszerződés megkötése mellett az azeri elnöknek a határok kijelöléséről szóló kijelentései ellenére.

Örményország és Azerbajdzsán az elmúlt 30 évben két háborút vívott egymással a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozó, de többségében örmények lakta Hegyi-Karabah feletti fennhatóságért. Azerbajdzsán 2020-ban jelentős területeket szerzett meg, majd 2023. szeptember 19-én egynapos villámháborúban teljesen ellenőrzése alá vonta a területet, és megszüntette az önhatalmúlag kikiáltott „Hegyi-Karabahi Köztársaságot”, amelynek szinte teljes lakossága, százezer ember Örményországba menekült.

Az Azerbajdzsánnal kötendő hosszú távú békemegállapodás kilátásairól elmondta, hogy az egyezmény „alapvető elemeiben” már a tavalyi év végén megállapodtak, és akkor „úgy tűnt hogy nagyon közel vagyunk a békeszerződés végleges szövegéhez”.

A nemrég ötödször is hatalmas többséggel újraválasztott Ilham Aliyev azeri elnök azonban a múlt héten kijelentette, hogy csapatai nem vonulnak vissza a határ menti területekről.

(MTI)