Meghalt a Lukoil igazgatótanácsának elnöke

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Vlagyimir Nyekraszov, a második legnagyobb orosz olajvállalat, a Lukoil igazgatótanácsának elnöke, írja a Reuters.

A 66 éves Nyekraszov halálát akut szívelégtelenség okozta.

A Lukoil hivatalos közleménye szerint Nyekraszov közel 50 éve dolgozott az olaj- és gázszektorban. Korábban a cégelnök tanácsadójaként is dolgozott.

A lap megkereste kérdéseivel a Lukoilt, de nem kívánták kommentálni a halálesetet.

Mint ismert, a Lukoil igazgatótanácsának korábbi elnöke, Ravil Maganov 2022 szeptemberében hunyt el, miután kizuhant egy moszkvai kórház ablakából.

Ukrajna európai uniós tagsága összhangban van Magyarország stratégiai érdekeivel, de Budapest igyekszik a tárgyalási folyamatból a lehető legtöbb hasznot kisajtolni – jelentette ki hétfőn az ukrán külügyminiszter.

Az Ukrinfo beszámolója szerint Dmitro Kuleba arról beszélt: Magyarország saját céljait követi ebben a kérdésben, és ez összefügg a magyar félnek az ukrajnai magyar kisebbséggel kapcsolatos igényeivel, de végeredményben a magyarok érdekében áll Ukrajna uniós tagsága.

A külügyminiszter hozzátette azt is, hogy Volodimir Zelenszkij elnök egyik tárgyalópartnere szerint az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy a tevékenységét ne befolyásolja Orbán Viktor magyar miniszterelnök kézfogása Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Volodimir Zelenszkij szerint az Oroszország katonai támadása ellen védekező Ukrajna számára csak az ország területének teljes felszabadítása fogadható el, ehhez kéri a nemzetközi közösség további támogatását.

Csak területünk teljes felszabadítását tudjuk elfogadni

jelentette ki az ukrán elnök kedden a Krími Platform prágai parlamenti csúcstalálkozójához intézett videóüzenetében.

Az ukrán kezdeményezésű Krími Platform célja Ukrajna területi egysége helyreállításának támogatása. A prágai parlamenti fórumon több mint negyven ország vesz részt. Magyarországot Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke képviseli.

Bármennyire súlyosnak és kilátástalannak tűnnek is a körülmények, a nemzet jövőjét minden helyzetben meg kell védenünk. Minél több ország támogat minket, annál hamarabb tudjuk visszaverni az orosz agressziót

hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij. Leszögezte: elsősorban fegyverekre és lőszerre van szüksége Ukrajnának, a nemzetközi közösségnek pedig hatékonyabban kell ellenőriznie az Oroszország elleni szankciók betartását.

Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedések további szigorítása mellett szált síkra.

A szankciók kollektív választ jelentenek a katonai agresszióra, a jogállami és nemzetközi normák megsértésére

vélte az ukrán politikus. Felszólalásában ugyanakkor köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek az Ukrajnának nyújtott sokoldalú segítségért és megértésért.

Petr Fiala cseh kormányfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehország határozottan elítéli az orosz agresssziót, teljes mértékben Ukrajna mellett áll, s az elsők között küldött fegyvert és lőszert Kijevbe.

Ukrajna addig nem lesz szabad, míg nem állnak vissza az 1991-ben nemzetközileg elfogadott határai

mutatott rá a miniszterelnök.

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint Prága addig támogatja Ukrajnát, amíg annak arra szüksége lesz.

Egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a Krím félsziget és Ukrajna más részeinek megszállását soha nem fogadjuk el

jelentette ki. Úgy vélte: azok a vélemények, melyek szerint a Krím félszigetet egy békéért el lehetne cserélni Moszkvával, alaptalanok és veszélyesek.

A Kreml kedden elutasította a Vlagyimir Putyin egészségével kapcsolatos találgatásokat, mondván az orosz elnök fitt és egészséges – írja a Guardian.

Egy orosz Telegram-csatorna hétfőn meg nem erősített információkra hivatkozva azt állította, hogy Putyin vasárnap este súlyos rosszulléttel küzdött, és ezt az értesülést több nyugati lap is átvette. Dmitrij Peszkov szóvivő tagadta ezt és egy újságírókkal folytatott telefonbeszélgetés során „abszurd álhírnek” nevezte azt is, hogy Putyin hasonmásokat használna.

A Kreml tudatában van annak, hogy a Nyugat egy újabb szankciós csomagot készít elő, de Peszkov szerint Oroszország készen áll arra, hogy akár a következő 5-10 évet is szankcióktól sújtva töltse. Hozzátette: a Nyugat Ukrajnának nyújtandó fegyvertámogatásai korlátozottak.

Két ember meghalt és további 14 megsebesült – köztük egy gyermek – a Herszon városát ért orosz ágyúzásban hétfőn, számolt be a helyi kormányzó Telegram-bejegyzése alapján a Guardian.

Olekszandr Prokugyin azt mondta, hogy Oroszország 101 támadást indított, és 597 lövedéket lőtt ki az elmúlt nap folyamán. Tájékoztatása szerint az oroszok lakónegyedek mellett kritikus fontosságú infrastruktúrát és egy üzemet is célba vettek.

⚡️Russian attacks kill 2, injure 20 in Ukraine over past day.

The southern Kherson Oblast suffered the largest number of casualties as Russian forces launched over 100 strikes against the region, according to Governor Oleksandr Prokudin.https://t.co/cBYQ9Iatjs

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) October 24, 2023

Bűnösnek vallotta magát hétfőn egy amerikai számítógépes szakember, aki rövid ideig a Nemzetbiztonsági Ügynökségnek (NSA) dolgozott, abban a vádban, hogy Oroszországnak akart kémkedni– jelentette be az amerikai igazságügyi minisztérium.

A 31 éves Jareh Sebastian Dalke kevesebb mint egy hónapot töltött az NSA alkalmazottjaként, mielőtt 2022 júniusában családi problémákra hivatkozva hirtelen felmondott.

A férfi a hírszerző ügynökségnél töltött néhány hét alatt titkos védelmi dokumentumokat nyomtatott ki, és felmondása után ezeket – titkosított levélváltásokban – eladásra kínálta egy olyan személynek, akiről azt hitte, hogy orosz ügynök, holott az FBI munkatársa volt, közölte az igazságügyi minisztérium.

Dalke a szövetségi bíróságon bűnösnek vallotta magát nemzetvédelmi információk külföldi állam ügynökének való átadására tett hat rendbeli kísérletben.

Az ítélethirdetés jövő április 26-án lesz. A férfit akár életfogytig tartó szabadságvesztésre is ítélhetik.

(MTI)

Oroszország továbbra is nagyrészt a speciálisan kijelölt Storm-Z egységekre támaszkodik az ukrajnai helyi támadó műveletek során – írja keddi jelentésében a brit védelmi minisztérium.

Ezeket a századméretű csoportokat 2022-ben vethették be először, és nagy valószínűséggel eredetileg viszonylag elit, taktikai szempontból kezdeményező szervezeteknek képzelhette el őket az orosz hadsereg.

Legkésőbb 2023 tavasza óta azonban a Storm-Z csapatok gyakorlatilag büntetőzászlóaljakká váltak, amelyeket elítéltek és reguláris katonák vegyesen alkotnak. Több beszámoló szerint az egységek a logisztikai és orvosi támogatás tekintetében a legalacsonyabb prioritást élvezik, miközben többször kapnak parancsot támadásra.

Bár az orosz csapatok gyakran hatékony védekezést folytatnak, a Storm-Z létezése rávilágít arra, hogy Oroszországnak rendkívül nehéz olyan harci gyalogságot létrehozni, amely képes hatékony támadó műveletek végrehajtására – állítja a brit hírszerzés.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1716698567908221209