Putyin: A Wagner-csoport nem létezik

Oroszország kevés jelét mutatja annak, hogy irányt kívánna változtatni az ukrajnai háborúban – jelentette ki az amerikai külügyminiszter Jakartában pénteken.

Antony Blinken a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Regionális Fórumán (ARF) beszélt erről, ahol a részt vevő mintegy huszonöt külügyminiszter között jelen voltak Kína, az Egyesült Államok és Oroszország vezető diplomatái is.

A tárgyalások befejezése után Antony Blinken újságírók előtt kijelentette: nincs arra utaló jel, hogy Oroszország diplomáciai erőfeszítéseket igyekezne tenni a Moszkva által „különleges hadműveletnek” nevezett háború kapcsán, amelyet 2022. február 24-én indított abból a célból, hogy a szomszédos országot megtisztítsa a „náciktól”.

Semmi olyat sem hallottam (Szergej) Lavrov (orosz) külügyminisztertől, ami arra engedne következtetni, hogy irányt akarnának változtatni abban, amit Oroszország Ukrajnában művel

– fogalmazott Antony Blinken.

Hozzátette: Oroszország arra is törekszik, hogy az Egyesült Államokat okolja a világ problémái miatt. Szergej Lavrov a héten kijelentette, hogy a háború mindaddig nem ér véget, amíg a Nyugat „nem hagy fel az uralom megtartására irányuló terveivel”.

Az amerikai külügyminiszter később felszólította Oroszországot: hosszabbítsa meg az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó, hétfő este lejáró megállapodást.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője sajtónyilatkozatában arról beszélt: Szergej Lavrov „agresszíven” utasította vissza a felszólítását, hogy Oroszország vonja ki a csapatait Ukrajna területéről.

A jakartai tanácskozás fő témái között szerepeltek az észak-koreai rakétakísérletek és a mianmari politikai válság is. Antony Blinken stabilitást szorgalmazott az indiai-csendes-óceáni térségben, a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren. Kijelentette: nincs nagyobb kihívás a térség biztonsága számára, mint az észak-koreai rakétakísérletek.

Egy nappal azután, hogy Phenjan bejelentette, hogy újabb kísérletet hajtott végre interkontinentális ballisztikus rakétával, Blinken – japán és a dél-koreai kollégájával tartott találkozóján – hangsúlyozta: az Egyesült Államok a szövetségeseivel együtt azon dolgozik, hogy elrettentse Észak-Koreát minden erőszaktól.

A fórum határozottan elítélte a mianmari juntát a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások miatt. Szergej Lavrov különmegbeszélést folytatott Jakartában Vang Ji kínai külügyi államtanácsossal. A kínai külügyminisztérium szerint a két fél „megerősítette stratégiai kommunikációját”.

Vang Ji még csütörtökön tárgyalt Blinkennel is a két nagyhatalom közötti vitás kérdések rendezésére irányuló párbeszéd keretében. A kínai államtanácsos kijelentette: „egy ésszerű és pragmatikus magatartás a kulcsa a kapcsolatok megfelelő pályára helyezésének”.

(MTI)

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter pénteken sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Kijev egyelőre nem jutott elegendő nemzetközi forráshoz az Oroszország indította háború pusztításai miatt szükségessé vált, sürgős újjáépítést szolgáló, idei évre betervezett projektek finanszírozására.

A várt mintegy 12,5 milliárd euróból (4700 milliárd forint) eddig mindössze 3,5 milliárd eurót (1300 milliárd forint) bocsátottak rendelkezésre – közölte pénteken a miniszter, a francia kormány küldöttével folytatott találkozójáról beszámolva.

Mint mondta, elsőbbséget élvez a gyors újjáépítés, mert ez szavatolja az ukrán lakosság biztos megélhetését biztonságos körülmények között és az ország gazdasági fellendülését. A legfontosabb teendők között említette meg a nélkülözhetetlen infrastruktúra, az energetikai hálózat és a lakóházak helyreállítását, valamint az aknamentesítést.

Marcsenko szerint Ukrajna csak a költségvetési hiány finanszírozására az idén mintegy 38 milliárd eurót (14 ezer milliárd forint) vár a nemzetközi donoroktól. A kijevi vezetés nyugati szövetségesei a katonai segélyek mellett pénzügyi támogatást is nyújtanak, hogy az ország fedezni tudja költségvetési kiadásait és az egyéb költségeket.

Az Ukrajna elleni orosz háború kezdete, 2022. február 24. óta Kijev saját közlése szerint több mint 170 milliárd euró (csaknem 64 ezer milliárd forint) pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásban részesült nemzetközi partnereitől. Az ukrán költségvetési kiadások túlnyomó részét külföldi finanszírozással fedezik.

(MTI)

A transzneműek jogait korlátozó törvénytervezetet fogadott el pénteken az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma – írja az MTI.

A tervezet megtiltja a hormonkezelést és a nemi átalakító műtéteket, valamint a nem módosítását a személyes dokumentumokban; nem teszi lehetővé a transzneműek házasságát, továbbá kizárja őket a gyermek örökbefogadásából és felügyeletéből. Ez utóbbi szabályozás ugyanakkor nem visszamenőleges hatályú, így a már örökbefogadott gyerekeiket tovább nevelhetik a transznemű vagy részben transznemű párok.

Vjacseszlav Vologyin, a duma elnöke Telegram-csatornáján a szavazás kapcsán azt írta: „olyan döntésről van szó, amely megvédi a polgárainkat és a gyerekeinket”. Negatív ellenpéldaként említette az Egyesült Államokat, ahol tudomása szerint az utóbbi tíz évben jelentősen emelkedett a nemi átalakító műtétek száma. Mint mondta, ez Oroszország számára elfogadhatatlan lenne, mert „olyan folyamat, amely a nemzet rendellenes fejlődéséhez vezet”.

Oroszországban a Szovjetunió megszűnése után lehetővé vált a plasztikai műtétek elvégzése és a hormonkezelés, valamint a személyes adatok módosítása. Később, 2013-ban egy új törvény megtiltotta az azonos neműek közötti szexuális kapcsolatok népszerűsítését. Ezt tavaly év végén kiterjesztették a teljes „LMBT-propagandára”, vagyis már az interneten, a médiában, a filmekben, a reklámokban, a számítógépes játékokban és a könyvekben megjelentett tartalmakra is érvényes.

A mostani törvénytervezet az Állami Duma döntését követően akkor léphet hatályba, ha a parlament felsőháza – a Szövetségi Tanács –, majd Vlagyimir Putyin elnök is jóváhagyja, illetve aláírja.

Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke elismerte újságíróknak, hogy nehezen haladnak előre az ellentámadással, de a nyugati országok szerinte nem gyakorolnak nyomást Ukrajnára, hogy legyenek gyorsabbak.

Jermak szerint a harctéri sikereik minden másra is befolyással vannak, de egyelőre nyugatról csak azt kérdezik, hogy tudnak segíteni. Arról is beszélt, hogy addig nem tárgyalnak Oroszországgal, amíg azok vissza nem vonják a csapataikat Ukrajnából.

Az orosz külügyminisztérium pénteken egy közleményben a „nukleáris terrorizmus” támogatásával vádolta meg a Nyugatot, miután „ukrán dróntámadás” érte a nyugat-oroszországi Kurcsatov városát, melynek közelében található a kurszki atomerőmű.

Roman Sztarovoj, az oroszországi Kurszk régió kormányzója előzőleg azt mondta, hogy ukrán dróncsapás ért egy kurcsatovi lakóházat, amely a jelenleg is üzemelő kurszki atomerőmű hűtőtavának közelében található.

Egy drón zuhant le Kurcsatov városában az éjjel. Szerencsére a lakosok közül senki sem sebesült meg, és a kritikus létesítményeket sem érte kár a robbanás során,

írta Sztarovoj a Telegram-oldalán.

A kormányzó szerint kár egyedül az egyik épület homlokzatán és üvegében keletkezett, de a hatóságok segíteni fognak a lakóknak otthonaik helyreállításában. Ukrajna még nem reagált a támadás hírére.

Azok az országok, amelyek ezeket a drónokat szállítják a kijevi rezsimnek, azt tervezik hogy a Marsra vonulnak vissza egy nukleáris katasztrófa esetén? Nem lesz rá idejük. A NATO-tagországok lakosságának fel kellene ismernie, hogy a kormányaik a kijevi rezsim nukleáris terrorizmusát támogatják

jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a közlemény szerint. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig azt mondta, hogy Oroszország légvédelmi rendszerei hatékonyan működnek.

Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az orosz állami tévében erősítette meg, hogy az atomerőművek biztonsága „ellenőrzés alatt áll”, és elmondása szerint minden szükséges óvintézkedést megtettek, beleértve a légvédelem megerősítését is.

Májusban az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ukrán dróntámadás érte Moszkvát, több épület kisebb károkat szenvedett, két drónt pedig a Kreml közelében semmisítettek meg.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) még tavaly augusztusban közölte, hogy megerősítették a nukleáris létesítmények biztonságát, miután az orosz hatóságok által ukrán szabotőröknek tartott személyek felrobbantották a kurszki atomerőműből kifutó nagyfeszültségű távvezetékek több tornyát.

(MTI)

Erről pénteken beszélt a török elnök. Elmondta, hogy beszélt Putyinnal, és arra készülnek, hogy Augusztusban fogadják, és aláírják a megállapodás meghosszabbítását. Oroszország az ügyben még nem szólalt meg, egyáltalán nem reagáltak.

A Wagner zsoldoscsoport emberei a fehérorosz hadsereg katonáit képzik ki, jelentette be az ország védelmi minisztériuma pénteken. A képzés Aszipovicsi városban történik, ami 90 kilométerre fekszik Minszktől.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalt az ukrán hírszerzés vezetőjével, aki kizárta, hogy Fehéroroszországból újabb invázió következne. Erről Zelenszkij a Telegramon számolt be.

Tíz év börtönbüntetésre ítélt egy ukrán bíróság egy férfit, aki az oroszokkal együttműködve próbálta meg robbantással akadályozni a külföldi fegyverszállítást – közölte pénteken az ukrán belbiztonsági hivatal.

A Guardian azt írja a Reuters alapján, hogy az orosz katonai hírszerzés azután szervezte be a férfit, hogy az az ukrán erők ellen harcolt Dél-Ukrajnában. Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) közleménye szerint februárban vették őrizetbe a férfit, még azelőtt, hogy teljesíthette volna a feladatot. A célpontokkal kapcsolatban annyit árultak el, hogy azok a nyugat-ukrajnai Rivnye régióban vannak, ahol számos fontos, és nagyrészt titkos, közúti és vasúti összeköttetés van Lengyelországgal.

Az orosz kormány úgy döntött, hogy bezáratja Lengyelország szmolenszki konzuli képviseletét, a lengyel kormány „barátságtalan, oroszellenes jellegű lépései miatt” – írta internetes oldalán pénteken az Interfax orosz hírügynökség.

Oroszország korábban, május 2-án jegyzékben tiltakozott Lengyelország oroszországi ügyvivőjénél amiatt, hogy a varsói hatóságok lefoglalták a varsói orosz középiskola épületét.

Az üggyel kapcsolatos, hogy a lengyel hatóságok április végén erő alkalmazásával kezdték meg az orosz nagykövetség mellett működő középiskola kisajátítását, miután az orosz fél a lengyel felszólításra nem volt hajlandó önként távozni. Aznap estig a dolgozóknak el kellett hagyniuk az épületet, és egy hetet kaptak a berendezési tárgyak elszállítására.

A szmolenszki lengyel képviseletet egy 2011. június 20-i kormányrendelet alapján nyitották meg az orosz-lengyel kapcsolatok fejlesztése és a két ország állampolgárai közötti kapcsolatok bővítése érdekében.

Mateusz Morawiecki kijelentette: Lengyelország válaszolni fog, ha Oroszország bezárja diplomáciai képviseleteit.

(MTI)

Új kép jelent meg Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérről, aki a balul elsült puccskísérlet után eltűnt a nyilvánosság elől. Most egy nem túl előnyös kép jelent meg róla, ahol alsógatyában ül egy katonai sátorban elhelyezett tábori ágyon valahol Fehéroroszországban. A kép a metaadatok szerint július 12-én szerdán készülhetett.

#Prigozhin apparently arrived in #Belarus. pic.twitter.com/slVtdUo89f

— NEXTA (@nexta_tv) July 14, 2023

A Wagner zsoldosai jelentős számban már nem vesznek részt harci műveletekben Ukrajnában – közölte Pat Ryder a Pentagon szóvivője. A Pentagon szerint a harcosok többsége továbbra is a megszállt ukrajnai területeken állomásozik.

Június 24-én péntekről szombatra virradóra a Wagner zsoldossereg csapataival megindult Moszkva felé. Útközben bevették Rosztovot és Voronyezst, és már csak 200–300 kilométerre voltak az orosz fővárostól, amikor visszafordultak. Amennyire váratlan volt Prigozsin akciója, olyan hirtelen egyezett meg Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel. Hiába öltek meg egy tucat orosz katonát a Wagner harcosai, a visszavonulásért cserébe amnesztiát kaptak. Maga Prigozsin is Belaruszba menekülhetett, bár a fehérorosz elnök szerint azóta visszatért Szentpétervárra.

Putyin öt nappal a meghiúsult lázadás után közölte a Wagner-parancsnokkal, hogy a közvetlen parancsnokuk, egy Szedoj (Szürke haj) hívójelű férfi vezetése alatt folytathatják a szolgálatot.

(The Guardian)

Az Oroszország által indított 17 drónból 16-ot lőtt le az éjszaka folyamán az ukrán légvédelem Odessza, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyékben.

Az ukrán Szuszpilne azt írja, hogy Krivij Rihben, Dnyipropetrovszk megyében az egyik drón csapást mért egy közműszolgáltató épületére. A becsapódás során egy ember megsérült, a közeli épületek pedig megrongálódtak.

(The Guardian)

Közzétette napi hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium.

A jelentés pontjai az alábbiak:

• Július 12-én az orosz állami média arról írt, hogy az orosz Északi Flotta nukleáris meghajtású tengeralattjárói nem vesznek részt a hónap végén a haditengerészet napján tartott katonai parádén Szentpéterváron.
• 2017 óta, mióta a haditengerészet napját jelenlegi formájában ünneplik, most fordulhat elő először, hogy nem vesznek részt nukleáris meghajtású tengeralattjárók a katonai parádén. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy a tengeralattjárókon épp karbantartási munkálatokat végeznek, vagy műveletekhez és kiképzéshez használják azokat.
• Elképzelhető, hogy a Wagner-csoport lázadási kísérlete óta fennálló belső biztonsági aggályok is hozzájárultak a döntéshez.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 14 July 2023.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/zjKawRonSb

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/mbMA6IcsGl

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) July 14, 2023

Az orosz Interfax hírügynökség szerint három ukrán drónt fogtak el Voronyezs régióban, Oroszországban.

Tegnap Voronyezs városától néhány kilométerre a légvédelmi rendszerek három drónt észleltek és semmisítettek meg. Nem voltak áldozatok, senki sem sérült meg, és nem keletkezett kár sem

– számolt be Alekszandr Guszev kormányzó a Telegramján.

Voronyezs az ukrajnai Harkiv régiótól keletre fekszik. A kormányzó állításait független forrásból nem hitelesítették.

(The Guardian)

Most érkeztek meg, még nem vetettük be őket, de gyökeresen megváltoztathatják a harcok állását

– nyilatkozta Olekszandr Tarnavszkij dandártábornok a CNN-nek. A hírt a Pentagon is megerősítette.

A kazettás lőszerek szállítása miatt több kritika érte az Egyesült Államokat. A legtöbb NATO-tag országban tiltott lőszertípus több, kisebb robbanófejet, „minibombát” tartalmaz. A célterületre érve, a repülési pálya egy pontján a lőszer külső héja leválik, a robbanótestek szétszóródnak. Ezek aztán önállóan detonálnak, így a bevetéskor megsokszorozódik a pusztító hatás.

A Vöröskereszt szerint a kazettás lőszerek által szétszórt apró bombák 40 százaléka nem robban fel, és a bevetésük után ott maradnak, szanaszét szóródva a harcmezőn. Ezáltal a lőszerek akár évtizedekkel a konfliktus bejezése után is veszélyt jelenthetnek a polgári lakosságra. Az amerikaiak szerint az ő lőszereik ennél jóval kisebb, kevesebb, mint három százalékos arányban fulladnak be.

Csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök egy interjúban ismertette először, miről volt szó a Kremlben megrendezett háromórás megbeszélésen, melyen a Wagner-csoport 35 parancsnoka vett részt öt nappal a zendülés után. Az orosz elnöki szóvivő korábban elmondta, hogy a megbeszélésen a lázadást kirobbantó Wagner-vezér, Jegenyij Prigozsin is jelen volt.

A találkozón egyrészt értékeltem, amit az ukrajnai harctéren, másrészt, amit a június 24-i események során tettek. Harmadrészt felvázoltam nekik további szolgálati lehetőségeket, beleértve a harci tapasztalataik felhasználását. Ennyi történt

– nyilatkozta Putyin a Kommerszant című orosz lapnak.

Az államfőt arról is kérdezték, hogy megtartják-e a Wagnert mint harcoló egységet.

Nos, a Wagner nem létezik. Nálunk nem szabályozza törvény a katonai magánvállalatokat. Egyszerűen nem létezik. Nincs ilyen jogi entitás

– magyarázta Putyin, hozzátéve, hogy a csoport maga létezik, de nem jogilag. Szerinte a legalitással kapcsolatos kérdéseket az Állami Dumában és a kormányban is meg kell vitatni. – Ez nem egy egyszerű kérdés – vélekedett.

Putyin elmondta: a Wagner-parancsnoknak többféle foglalkoztatási lehetőséget is felajánlott, többi között azt, hogy közvetlen parancsnokuk, egy Szedoj (Szürke haj) hívójelű férfi vezetése alatt folytassák a szolgálatot.

Mindannyian összegyűlhettek volna egy helyen, hogy folytassák a szolgálatot. Semmi sem változott volna. Most ugyanaz a személy vezetné őket, aki végig az igazi parancsnokuk volt

– szúrt oda Prigozsinnak Putyin.

Június 24-én péntekről szombatra virradóra a Wagner zsoldossereg csapataival megindult Moszkva felé. Útközben bevették Rosztovot és Voronyezst, és már csak 200–300 kilométerre voltak az orosz fővárostól, amikor visszafordultak. Amennyire váratlan volt Prigozsin akciója, olyan hirtelen egyezett meg Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel. Hiába öltek meg egy tucat orosz katonát a Wagner harcosai, a visszavonulásért cserébe amnesztiát kaptak. Maga Prigozsin is Belaruszba menekülhetett, bár a fehérorosz elnök szerint azóta visszatért Szentpétervárra.

(CNN)