Szomorú véget ért a napokig tartó kutatás a Titanic roncsaihoz tartó, majd a radarokról rejtélyesen eltűnő Titan merülőhajó után: az egész világon nagy figyelemmel kísért mentőakció végén kiderült, hogy nincs kit megmenteni, a mindössze 6,5 méteres tengeralattjáró ugyanis megsemmisült.
Az amerikai parti őrség magyar idő szerint csütörtökön délután közölte, hogy a Titanictól körülbelül 500 méterre egy törmelékmezőt találtak, és nem sokkal később az is bebizonyosodott, hogy ezek a Titan roncsai.
A katasztrófában öten vesztették életüket:
- Hamish Harding brit felfedező,
- Paul-Henri Nargeolet veterán francia Titanic-kutató,
- Shahzada Dawood pakisztáni-brit üzletember
- és 19 éves fia, Suleman,
- valamint Stockton Rush, a merülőhajót üzemeltető OceanGate társalapítója.
2400 km/h-s sebességgel omolhatott be a merülőhajó fala
A legfontosabb feladat most az, hogy megállapítsák, mi vezethetett a katasztrófához. Ez már csak azért sem lesz könnyű, mert a merülőhajón nem volt a főként repülőgépek tartozékaként ismert feketedoboz, ami bizonyítékokat szolgáltathatna arra, hogy mi történt. A vizsgálat viszont ezt leszámítva körülbelül úgy néz majd ki, mint egy repülőbalesetnél.
A szakértők egyetértenek abban: ahhoz, hogy megtudhassuk a teljes igazságot, a tengeralattjáró maradványainak nagy részét a felszínre kellene hozni, és mindezt mielőbb, mert az óceáni környezetben az anyagok nagyon gyorsan változhatnak a nyomás hatására. Ezt a feladatot vélhetően távolról irányítható robotok segítségével végzik majd el. Az sokat segíthet, hogy a Titan roncsai nem közvetlenül a Titanic mellett vannak, tehát nem lehet azokkal összekeverni.
Mint arról korábban már írtunk, valószínűleg egy apróbb szakadás a hajó szénszálaiban eredményezhetett egy súlyos szivárgást, ami aztán az extrém nyomás alatt a jármű azonnali berobbanását válthatta ki. Az úgynevezett implózió alapvetően a robbanás pontos ellentéte: ahelyett, hogy a belső nyomás kifelé mozogna, a külső nyomás befelé áramlik. A hajó egyébként olyan mélyen volt, hogy a felette lévő víz tömege megegyezett az Eiffel-toronyéval, ami több tízezer tonnát jelent.
Amikor egy tengeralattjáró szerkezete berobban, akkor több mint 2400 km/h-s sebességgel omlik befele. Ez egyetlen másodperc alatt 671 méter. A Titan merülőhajónál a teljes összeomlás tehát körülbelül egy milliszekundum alatt történhetett meg, ami a másodperc ezredrésze. Csak összehasonlításként: az emberi agy körülbelül 25 milliszekundum alatt reagál ösztönösen egy ingerre.
Az implóziót rögtön egy klasszikus értelemben vett robbanás is követhette, a levegő ugyanis ekkor öngyulladóvá válik. Az áldozatoknak így a holtteste sem maradhatott meg, mert pillanatok alatt hamuvá és porrá válhattak. Minden pedig olyan gyorsan történt, hogy idejük sem lehetett felfogni, mi zajlik velük, körülöttük.
Ahhoz, hogy megállapítsák, mi okozta a szivárgást, szükségesek a roncsok. Hogy a vizsgálatot ki fogja vezetni, azt egyelőre nem tudni, mert az eset példátlan, de minden valószínűség szerint az amerikai parti őrség nagy szerepet játszik majd benne.
A vizsgálat fókuszában áll majd egy másik érdekes tényező is. A Titan minden mélytengeri merülés során kissé összenyomódott a brutális nyomás hatására, majd a normális méretében tért vissza. Ez az általános stresszhatás anyagfáradtságot okozhatott, és megvékonyíthatta a merülőhajó falát. Nem világos, hogy a tengeralattjárót minden merülést követően ellenőrizték-e, és ha igen, akkor ezek mennyire voltak átfogóak, például keresték-e a mikroszkopikus hibákat ultrahangos vizsgálatokkal vagy röntgenfelvételekkel.
Titkos szenzorok rögzítették egy anomáliát
Szintén megválaszolatlan kérdés még, hogy pontosan mikor történt a berobbanás. A merülőhajónak az indulását követően 1 óra 45 perccel veszett nyoma, az amerikai haditengerészet nagyjából ekkor észlelt anomáliát a Titanic környékén. A New York Times értesülései szerint titkos víz alatti szenzorok jeleztek be, amiket egyébként ellenséges tengeralattjárók felismerésére építettek ki.
A hivatalos megfogalmazás szerint
az anomália összeegyeztethető volt egy implózióval vagy egy robbanással a Titan merülőhajó tartózkodási helyének közelében, ahol megszakadt a kommunikáció a fedélzettel.
A haditengerészet továbbította az információt a kutatóakcióban résztvevő csapatoknak, de nem találta döntő jelentőségűnek, ezért folytatták a keresést.
James Cameron filmrendező, aki maga is 33-szor merült a Titanichoz, szintén szorosan nyomon követte az eseményeket. Elmondása szerint ő az anomáliáról egy órán belül tudomást szerzett, és biztos volt benne, hogy nagy a baj.
Mint fogalmazott, hétfőn e-mailben értesítette kollégáit az eseményekről. A levélben az állt: „elveszítettünk néhány barátot. A hajó az óceán alján van darabokban.”
Cameron több lapnak is interjút adott azt követően, hogy megtalálták a roncsokat. Szerinte óriásit hibázott a gyártó cég, és már sajnálja, hogy nem emelte fel ellenük korábban a szavát. Úgy fogalmazott, az innovációt ünnepelni kell, de egy kísérleti járműbe nem lehet pénzért utasokat ültetni, hacsak nem mélytengeri kutatók.
A rendező azt mondja, a Titanic és a Titan tragédiáit is több figyelmeztetés előzte meg. A Titanic esetében a kapitánynak hiába szóltak a jéghegyekről, mégis egy vaksötét éjszakán akarta átszelni az óceánt.
Arról beszélt:
Itt vagyunk újra. Ugyanazon a helyen. És most már két roncs fekszik egymás mellett ugyanabból az elszomorító okból következően.
