Az utóbbi napokban egy újabb uniós fenyegetésről írnak sokat a magyar sajtóban. Eszerint Magyarország akár el is bukhatja a soros uniós elnökséget, amely 2024 második felében illetné meg.
Ahhoz, hogy végigvegyük, valóban lehetőségvan-e erre, először azt érdemes tisztázni, mit is takar pontosan a soros elnökség az unióban. Az Európai Unió alapítása óta szükség volt arra, hogy a közös csúcstalálkozókat és a miniszterek közötti munkát valaki vezesse. Az a megoldás született, hogy az ehhez kapcsolódó feladatokat a tagállamok félévente rotálják egymás között. Eredetileg ez ABC-sorrendben történt, és könnyebb is volt a helyzet, amíg csak néhány ország alkotta az európai közösséget.
A bővítések után viszont mind komolyabb probléma lett abból, hogy az ABC-sorrend gyakran sok kicsi, esetenként viszont több nagy ország egymás utáni elnökségét hozza, és az egymást követő elnökségek között kevés kapcsolat van. Erre született meg a hármas elnökségek, vagyis a trojkák ötlete. Ez azt jelenti, hogy a három egymás utáni soros elnökök összehangolva, előre egyeztetett prioritások mentén vezeti az uniót. Úgy osztották be a sorrendet, hogy egy trojkába egy nagy és két kisebb tagország álljon össze.
A soros elnökségeknek formális és informális hatalma is van. Ők döntik el, milyen javaslatok kerüljenek a miniszterelnökök évente legalább négyszer megtartott csúcstalálkozóján a vezetők elé, ki mikor szólalhat meg, mit kell előre írásban beadni. A soros elnök ország adott minisztere vezeti az Európai Unió Tanácsának tíz minisztertanácsi formátumát. A Mezőgazdasági és Halászati Tanácsot például a soros elnök – most épp Svédország – agrárügyekért felelős minisztere vezeti. Egyetlen kivétel van csupán, a Külügyminiszterek Tanácsa, amelyet mindig az Európai Unió külügyi főképviselője vezet. Emellett a soros elnök irányítja a döntéselőkészítő testületek munkáját, és ő tartja a kapcsolatot a másik társjogalkotóval, az Európai Parlamenttel.
A soros elnökség olyan, mint egy vacsora házigazdája: az a feladata, hogy mindenki jól érezze magát, az étel mindenkinek megfeleljen, aztán mindenki boldogan menjen haza. Az uniós szerződések kötelezik a soros elnököt arra,
- hogy pártatlan szereplő legyen,
- törekedjen a felek közötti kompromisszumra,
- és minden döntésével az unió közös érdekeit szolgálja.
A soros elnök ebben az esetben tehát nem az, akire a rivaldafény irányul, hanem az, aki a lámpákat tartja.
Nem nehéz belátni: komoly kihívást jelent az Európai Unió számára, hogy Magyarország lesz2024 második felében a soros elnök. A magyar kormányra eddig sem volt jellemző, hogy ne hívta volna fel magára a figyelmet, esetleg az unió közös érdekeit a saját tagállami érdekei elé helyezte volna. Ráadásul több komoly vitánk is zajlik az Európai Unióval. Magyarország egyike annak a két tagországnak, amelyek ellen a legdurvább uniós jogállami eljárás, a hetes cikk szerinti van folyamatban, és az egyetlen olyan tagország, amelynek a kondicionalitási eljárás segítségével átmenetileg befagyasztották a pénzügyi forrásait. Egyike továbbá a két tagországnak, amely máig nem tudta megoldani, hogy a horizontális feljogosító feltételeknek megfelelve megkapja a forrásai nem befagyasztott részét, továbbá az országspecifikus jelentések is rendszeresen elítélik a magyarországi demokrácia állapotát.
Két dolog pedig tovább nehezíti a helyzetet az EU számára.
- Az egyik, hogy a Magyarországot közvetlenül követő soros elnökség pont a lengyel lenne, így a korábbi felsorolásban majdnem ugyanolyan gyakran szereplő lengyel kormány váltaná a magyarokat, vagyis az uniót egy éven át olyan kormányok vezetnék, amelyek tanácsi szavazati jogának elvételét kilátásba helyező eljárások jelenleg is vannak folyamatban.
- A másik nehezítés, hogy a 2024 második felében tartandó soros elnökség az elmúlt öt év legfontosabbja lesz. 2024 közepén lesznek az európai parlamenti választások, az EU legfontosabb pozícióit ennek eredménye alapján osztják majd el 2024 második felében. Mindez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az Európai Bizottság, a parlament és a tanács elnöki posztjáért, valamint a külügyi főképviselő személyéért folytatott tárgyalásokat Orbán Viktor vezényelné le Brüsszelben.
Leginkább ezek azok a kihívások, amelyek miatt egyre hangosabban követelik néhányan, hogy Magyarországtól vegyék el a soros elnökséget. Leghangosabban természetesen az ilyen ügyekben mindig aktív Európai Parlament követeli ezt; a nagy frakciók vezetői mind be is álltak az ötlet mögé. De a terv nem szorult csak a parlament falai közé, a Politico arról írt kedd reggel, hogy az uniós ügyekért felelős miniszterek tanácsának ülésén is elkezdhetnek tapogatózni a kérdésben.
Azért nem, mert az unió alapszerződése minden tagországnak garantálja a féléves elnökségi periódust az egyenlő beleszólás érdekében. Az Európai Parlament pedig végképp nem tudja elvenni, mert – ahogy azt Gulyás Gergely több kormányinfón is elmondta már – nincs ilyen jogköre. A legtöbb, amit az Európai Parlament tehet, hogy elfogad egy szándéknyilatkozatot, amelyben politikai nyomást gyakorol a tanácsra.
A tanács ugyanis képes lépni az ügyben: ha elvenni nem is tudja a soros elnökséget, többféleképpen is elérheti az elhalasztását.
A szabályok azt kötik ki például, hogy a trojka három tagja, amelyek a mostani svéd elnökség július eleji lejárta után Spanyolország, Belgium és Magyarország lesznek, egyezzenek meg egymással arról, hogyan képviselik a közös ügyeket. Erre többféle lehetőség is van. A trojka két másik tagja például bejelentheti, hogy nem tudja Magyarországgal hatékonyan képviselni az unió érdekeit, és mivel jogi felelősség ezért rajtuk is van, valamilyen más megoldást kell találni. Dönthetnek arról is, hogy a következő másfél évben minden jogállami ügyet az egyik tagállam visz majd, ezzel elvéve a kritikák élét, mivel így a magyar soros elnökség alatt sem fordulhatna elő olyan, hogy a magyarok vezetik a hetes cikk szerinti eljárás tárgyalásait saját maguk ellen.
Az ugyanakkor nem valószínű, hogy a trojka tagjai keresztbe tennének Magyarországnak. Leginkább azért nem, mert ennek a hármasnak a legstabilabb tagja még mindig a kiemelten kormányozhatatlan Belgium. A spanyol miniszterelnök pont a hétvégi önkormányzati választások után jelentette be, hogy előrehozott választásokat kér, amelyeket a spanyol soros elnökség alatt tartanak majd. Az, hogy a soros elnökség alatt legyen valahol kormányváltás, önmagában is nehezen kezelhető káoszt okozhat – ezt a tényt a spanyol kormány láthatóan nem vette figyelembe.
Önmagában már ez is elég ok lenne arra, hogy változtassanak a soros elnökségek sorrendjén, amit egyébként meg is lehet tenni a jelenlegi jogi környezet szerint. Erről a holland Meijers Commission írt egy érdekes elemzést. A soros elnökségek sorrendjéről egy tanácsi határozat rendelkezik, amelynek a címében eleve benne van a vázlat szó. Ezt a tanács könnyedén, egy minősített többséggel történő szavazással módosíthatja, amennyiben a tagállamok 55 százaléka igennel szavaz úgy, hogy az igennel szavazó tagállamok lefedik az unió lakosságának 65 százalékát.
Ráadásul korábban többször, egészen pontosan hatszor is történt már ilyen.
Háromszor az új tagok belépése miatt módosították a sorrendet. Egyszer Németország kérte, mert a soros elnökség pont a választásra esett volna. Egyszer a lisszaboni szerződés életbe lépése (és a trojkák rendszerének bevezetése) miatt módosult, egyszer pedig a horvátok belépése és a britek kilépése miatt kellett változtatni. Utóbbi egyébként rávilágít arra, hogy a jogi és a politikai precedens szerint még nem futottak ki az időből azok, akik a magyar kormány elnökségét szeretnék elvenni, hiszen a brexit előtt 11 hónappal tervezték újra a rendszert.
A módosítást kérheti akár a trojka két másik tagja, egy másik tagállam, illetve a magyar kormány által mostanában sokat bírált jelenlegi soros elnök, Svédország is.
Ha nem akarják direkt módon megfogalmazni, hogy kifejezetten Magyarország soros elnökségét akarják elcsúsztatni, akkor módosíthatják a jelenlegi jogi környezetet, és hozhatnak akár egy olyan szabályt is, amely szerint azok az országok nem lehetnek az unió soros elnökei, amelyek ellen folyamatban van a hetes cikk szerinti eljárás. Így a magyar elnökséget egészen addig lehetne halasztgatni, amíg meg nem oldódnak a jogállami viták Magyarország és az EU között, illetve, ameddig a mostani ciklus le nem jár, tehát mind a 26 másik tagállam nem végzett a saját elnökségével. Erre 2028-ban kerülhet sor, így a gyakorlatban legfeljebb három és fél évvel lehetne eltolni a magyar elnökséget – amennyiben erről politikai döntés születne.
Lehetőség tehát van arra, hogy Magyarország 2024 második felében esedékes soros elnökségét elhalassza az Európai Tanács, a kérdés csak az, hogy van-e támogatottsága egy ilyen kezdeményezésnek. A tanácsban pontosan ugyanaz a szavazatarány kellene ehhez a döntéshez, mint ami a kondicionalitási eljárásban befagyasztott pénzekhez kellett – márpedig, ami egyszer már megtörtént, az újra előfordulhat. Ezzel a nagy uniós tagországok egy újabb fontos lehetőséget kapnának arra, hogy változásokat kényszerítsenek ki Magyarországtól, mert a következő egy évben folyamatosan ott lebeg a magyarok előtt a soros elnökség eltolásának veszélye.
