A 16 éves Ralph Yarl múlt héten csütörtökön Kansas Cityben az ikeröccseiért ment el egy házhoz, de eltévesztette a címet, és egy sarokkal odébb csengetett be. A házban lakó Andrew Lester – anélkül, hogy egy szót is váltottak volna – kétszer is rálőtt a verandán álló fiúra egy üvegajtón keresztül. Ralphot két találat érte, egyik a fején, a másik a karján. Kórházba szállították, ahol megműtötték, hogy eltávolítsák a golyókat. Az orvosok kész csodának tartják, hogy túlélte a lövéseket, ugyanakkor bíznak benne, hogy a fiú teljesen fel fog épülni.
Lestert pénteken, miután feladta magát a rendőrségen, őrizetbe vették, de – nagy felháborodást keltve – egy órával később vádemelés nélkül szabadon engedték. Talán a tiltakozások nyomására hétfőn újra őrizetbe vették, ám hamarosan ismét szabadon engedték, igaz, ekkor már letétbe kellett helyeznie a 200 ezer dolláros óvadék 10 százalékát. Lester nem tagadta, hogy rálőtt a fekete fiúra, de azzal érvelt, hogy önvédelemből lőtt. Ralph egyébként nem lépte át a férfi házának küszöbét.
Az ügyész elmondása szerint „az ügynek van faji vonatkozása”, ám ennek részleteit nem fejtette ki, ugyanakkor tény, hogy az elkövetőt eddig nem vádolták meg gyűlöletcselekménnyel, és a vádirat sem említ faji elfogultságot.
Ha Lestert bűnösnek találják testi sértés és fegyverrel elkövetett bűncselekményben – gyilkossági kísérlettel nem vádolták meg –, akár életfogytiglani börtönbüntetésre is ítélhetik.
Szombaton este New York államban egy autó – amelyben barátok ültek, köztük a 20 éves Kaylin Gillis – a rossz látási viszonyok miatt véletlenül egy olyan ház beállójára állt fel, amelynek tulajdonosát a fiatalok nem ismerték. Az ingatlanban lakó 65 éves férfi, Kevin Monahan szó nélkül tüzet nyitott a kocsira, az egyik lövedék pedig kioltotta Kaylin Gillis életét.
A baráti társaság egy másik településre hajtott, hogy segítséget kérjenek, de a lány életét már nem lehetett megmenteni.
Megfordultak, már indultak el, szóval semmi oka nem volt annak, hogy ez a férfi kijöjjön és rálőjön a járműre
– mondta el a helyi serif, Jeffrey Murphy, hozzátéve: senki nem szállt ki a kocsiból, és ebből kifolyólag nem is indult el a ház felé, ráadásul az áldozat „jó családból származik”, személyesen is ismerte. Monahan pedig „semmi jelét nem mutatja a megbánásnak”. A férfinek, mire egy órával később kijött a házából, hogy feladja magát az ott várakozó rendőröknek, már volt ügyvédje.
Kurt Mausert azt mondta a New York Timesnak, ügyfele nem tudta, hogy eltalált valakit, ezért nem értette, miért jelent meg a kertjénél a rendőrség. A járművek „riadalmat keltettek az idős úriemberben és idős feleségében”. Hozzátette, ügyfele „őszintén sajnálja ezt a tragédiát”.
Brian Campbell, Hebron felügyelője azt mondta a Northeast Public rádiónak, hogy „nagyon könnyen el lehet tévedni a hátsó utakon. Nem is tudja, hányszor ébresztettek fel, mert valakik eltévedtek, kifogytak a benzinből, árokba hajtottak.”
Úgy tudni, a férfi olyan lőszerrel lőtte le a fiatal nőt, amit nagyvadakra szokás használni.
Ebben az esetben mind az elkövető, mind az áldozat fehér.
Elképesztő sok ember hal meg fegyverek által az USA-ban
Múlt csütörtökön Michiganben egy férfi azért lőtt meg három embert, köztük két tinédzsert, mert egy futár rossz házhoz rakta le az általa rendelt ételeket. A megtámadott négy ember visszatámadt, összesen 30 lövés dördülhetett el.
Szombaton egy 16 éves tinédzser születésnapi partiján négyen meghaltak és 32-en megsérültek Alabamában. De szombaton összesen hét tömeges lövöldözés történt az Egyesült Államokban. Ez volt az idei csúcs a január elsejei hat eset után.
A tömeges lövöldözés kifejezés azt jelenti, hogy az incidensben legalább négyen meghalnak vagy megsérülnek, és ebbe nem számítódik bele maga a lövöldöző – legalábbis így határozza meg a Gun Violence Archive (GVA) alapján például a CNN is. A szombati hét eset egyébként az elmúlt éveket nézve még nem is kiemelkedő szám, és az is látszik, hogy a legtöbb tömeges lövöldözés ünnepnapok környékén történik.
ami 8 százalékos emelkedés az azt megelőző évhez képest az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) adatai szerint. Ebből 26 ezer körül alakul az öngyilkosságok száma, és majdnem 21 ezren esnek áldozatul gyilkosságnak.
A BBC számításai szerint az összes emberölés 79 százalékát fegyverrel követték el az USA-ban 2020-ban, míg ugyanez Kanadában 37, Ausztráliában 13, Nagy-Britanniában pedig 4 százalék.
A 2013 óta gyűjtött adatok szerint egyelőre az idei év is kiemelkedő, két szempontból:
- idén mostanáig több tömeges lövöldözés volt (165), mint ahány nap (109),
- és az év első három hónapjában korábban még sosem történt ennyi fegyveres támadás.
És akkor még csak a tömeges lövöldözésekről volt szó, ezeken belül az iskolai lövöldözéseket meg sem említettük, amelyekből szintén volt már jó pár 2023-ban.
Idén közel 13 ezer ember vesztette az életét fegyveres incidensben az Egyesült Államokban, közülük több mint 7 ezren öngyilkosok lettek, 5500-an pedig szándékosan vagy önvédelemből elkövetett emberölés által haltak meg.
Nem idén történt először így, már 2020 óta romlik a statisztika. 2021-ben 100 ezer gyerekből öt halt meg fegyveres incidensben, ez a gyerekek körében a halálozási okok 19 százalékát jelenti. Más országban nincs az első négy fő halálozási ok között a fegyver – összegzi a CNN a CDC és az egészségügyi politikával foglalkozó KFF adatait.
Egyre inkább több a fegyver, mint az ember
ami világviszonylatban is kiemelkedő. A második helyezett Jemenben „csak” 52,8 ez a szám, a megosztott harmadik helyen pedig Szerbia és Montenegró áll 39,1-gyel – olvasható a svájci Small Arms Survey 2018-as helyzetet bemutató felmérésben.
Ráadásul a több mint 120 fegyver jóval több, mint az azt megelőző 2011-es adat, akkor 88 fegyver jutott száz főre. Egy újabb felmérés szerint 2019 eleje és 2021 áprilisa között 7,5 millió új amerikai fegyvertulajdonos lett, ami 11 milliónyi ember otthonát jelenti, közte 5 millió gyerekét.
Megosztottság
Ezek miatt folyamatos és egyre hevesebb a vita az országban a fegyvertartásról, az abortusz kérdése mellett talán ez a legforróbb belpolitikai kérdés jelenleg. Ami mögött természetesen a politikai megosztottság is felmerül. Kissé leegyszerűsítve: míg a demokraták a fegyvertartás szigorítása mellett kampányolnak (körülbelül 80–90 százalékuk támogatja ezt), addig a republikánusok ellene vannak (mindössze 20–25 százalék lehet a támogatók aránya).
A vezető politikusok szintjén is érzékelhető a megosztottság. A sérült Ralph Yarllal hétfőn beszélt Joe Biden amerikai elnök telefonon, alelnöke, Kamala Harris pedig azt írta ki a Twitterén:
Tegyük tisztába: egyetlen gyereknek sem szabad aggódnia amiatt, hogy meglövik, mert rossz helyre csönget be.
Ezzel szinte egy időben, pénteken tartotta meg a legnagyobb lobbierőt birtokló, befolyásos Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) az éves találkozóját, amelyen felszólalt a 2024-es választáson magát megmérettetni vágyó két republikánus politikus, a korábban szoros munkakapcsolatot ápoló Donald Trump volt elnök és Mike Pence alelnök is. Egy szót sem szóltak a fekete fiú elleni támadásról, viszont megemlítették a múlt hónapban történt nashville-i és az egy héttel azelőtti louisville-i iskolai lövöldözést. A megoldást egyikőjük sem a fegyverviselés szigorúbb ellenőrzésében látja, sőt, szerintük inkább több fegyverre lenne szükség (mert a jó szándékú fegyveresek meg tudnák állítani a rossz szándékú elkövetőket – érvelnek).
A vonatkozó törvények államonként jelentősen eltérnek, és a republikánus vezetésű Tennessee-ben például éppen szigorítottak valamelyest (a kormányzó megerősített néhány háttérellenőrzést az államában) a Nashville-ben történt iskolai lövöldözés után. Pedig az utóbbi években – ahogy több más republikánus vezetésű államban (például Texasban és Georgiában) is – inkább enyhítettek az előírásokon, és azt tervezték eredetileg, hogy itt is kibővítik az engedély nélkül tartható fegyverek körét.
Korábban Indiana kormányzójaként még Pence is szigorítást vezetett be, de most már szerinte nem a fegyvereket, hanem a bűntényeket kell kordában tartani. Párttársaival egyetemben sokszor azzal érvel, hogy alapvetően egészségügyi problémáról van szó a lövöldözések kapcsán.
Ez nem a fegyver problémája, ez egy mentális egészségügyi probléma, egy társadalmi probléma, egy kulturális probléma, egy lelki probléma
– fogalmazott a kongresszuson Donald Trump is.
„Nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához való jogát csorbítani”
A fegyvertartás támogatói sokszor az amerikai alkotmány második kiegészítésével érvelnek. Az amerikaiak szemében „polgári bibliának” nevezhető alkotmány és kiegészítései szinte kőbe vannak vésve, a második kiegészítés pedig épp a fegyverviseléshez való jogot mondja ki. Ezért bármiféle korlátozását az amerikai állampolgárok jogainak, szabadságának csorbításaként értelmeznek.
Hogy a második kiegészítés 27 szava pontosan mit jelent, miként kell értelmezni, arról erősen megoszlanak a vélemények, arról nem is szólva, mit jelent az 1791-es mondat manapság, a félautomata fegyverek korában.
Mindeközben a felmérések azt mutatják,
Nagyon hullámzó, de úgy 50 és 70 százalék között ingadozik a szigorítást támogatók aránya – annak ellenére, hogy az NRA és a fegyvertartási jogokat támogató egyéb szervezetek évről évre többet költenek lobbizásra, mint a szigorítást szorgalmazók.
A Gallup 2022. októberi felmérése arra jutott, hogy a fegyvertartás szigorítását szorgalmazók a megkérdezettek 57 százalékát teszik ki – ez egyébként csökkenés az előző felméréshez képest –, míg 32 százalék mondta azt, hogy a jelenlegi szabályoknak kell megmaradniuk, 10 százalék szerint pedig kevésbé szigorúnak kéne lenniük.
Talán, amin változtatni lehetne, az a mentális betegségben szenvedők fegyvertartásának akadályoztatása, illetve a szigorúbb háttérellenőrzések bevezetése, ezeket a megkérdezettek több mint 80 százaléka; a fegyvereladások szövetségi adatbázisának létrehozását, a tíznél több töltényt tartalmazó tölténytárak betiltását, a rohamfegyverek betiltását pedig a megkérdezetteknek kétharmada támogatja.
Ezzel szemben egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy engedély nélkül lehessen nem látható módon fegyvert viselni a megkérdezettek csak 20 – ezen belül a fegyvertartóknak a 35 – százaléka támogatná, ám a fegyverrel kapcsolatos törvények teljes újraírásának nem lenne meg a többsége.
Igény lenne egy korlátozó szabályrendszerre
A fegyvertartás szövetségi törvényben való korlátozására azonban a közeljövőben valószínűleg nem lesz példa. Noha a felsőház, azaz a szenátus demokrata többségű, az alsóházban több a republikánus, akik minden támadás ellenére kitartanak az alapelvük mellett.
A precedensteremtő határozatokra képes Legfelsőbb Bíróság jelenleg konzervatív többségű, így tőlük sem várható egy olyan jogi értelmezés, amely szűkítené a fegyverekhez való hozzájutás lehetőségeit, az elmúlt időkben hozott ilyen irányú döntéseik a hagyományt figyelembe vevő, a fegyvertartás tiszteletben hozó határozatok.
A politikán túl a társadalom különböző szegmenseiben is találni eltéréseket a fegyvertartás korlátozása szempontjából, a feketék, a nők, a fiatalok inkább mellette vannak, de sokan gondolkoznak úgy, hogy a fegyverek tartásának megnehezítése még nem akadályozza meg az erőszakos tragédiákat.
