„Megerősítem Orbán miniszterelnök szavait, miszerint Lengyelország és Magyarország útja elvált” – mondta tavaly nyáron Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. Az elhatárolódás oka Orbán Viktor tusványosi beszéde volt, amelyben a miniszterelnök úgy vélte, hogy a két ország céljai azonosak, de amíg Magyarország két szláv nemzet háborújának tekinti az orosz-ukrán háborút konfliktust, addig a lengyelek „úgy érzik, hogy ők is harcolnak benne”. A lengyel miniszterelnök erre hangsúlyozta, hogy nem vesznek részt a háborúban.
Morawiecki szavaiból arra lehet következtetni, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban a babaruha végleges szétszakításához, habár akkor a régi nagy összeborulások emléke és a közös harc Brüsszel ellen is már a múlté volt. Akárcsak a V4-ek erős szövetsége, melynek tagjai közül Románia számára a legvonzóbb mindig Lengyelország volt, annak ellenére, hogy Bukarest nem sorakozott fel Varsó mögé, amikor a lengyel politika még javában küzdött az Európai Unió intézményeivel.
Öt évvel ezelőtt, amikor Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) román miniszterelnök még azért kopogtatott Varsóban az első közös kormányülésen, hogy támogassák országa schengeni csatlakozását, senki sem gondolta, hogy az együttműködés annyira felgyorsul, hogy 2023-ban már az ötödikre ülnek össze Bukarestben. 2018 májusában Morawiecki még csak a közös emlékeket idézte, de 2020-ban már közös nyilatkozatot fogadott el Klaus Iohannis román, Gitanas Nauseda litván és Andrzej Duda lengyel elnök a fehéroroszországi helyzet kapcsán. A három államfő közös nyilatkozatában támogatásáról biztosította a belarusz népet a demokratikus folyamatok elindításában.
Az igazi áttörés a két ország kapcsolatában 2021 májusában volt, amikor Iohannis és Duda volt a házigazdája Bukarestben kezdődött B9-csúcstalálkozónak, amelyet a pandémia miatt távkonferencia formájában tartottak, és amelyen Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is részt vett. A Bukaresti Kilencek együttműködését Románia és Lengyelország kezdeményezte még a 2014-es ukrajnai események, a Krím és Kelet-Ukrajna orosz megszállását követően, ehhez csatlakozott Bulgária, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Litvánia, Lettország és Észtország.
2022-ben újabb lengyel-román kormánytalálkozóra került sor Varsóban. Román részről Nicolae Ciuca kormányfő vezette a delegációt, a közös sajtótájékoztatón pedig már a nyílt oroszellenesség, a minél keményebb szankciók bevezetése volt a fő téma.
„Számunkra a szolidaritás és a partnerség nem üres szavak – olyan szavak ezek, amelyeket tartalommal töltünk meg ma Varsóban, majd a jövőben Bukarestben” – jelezte Morawiecki, mintegy előrevetítve, hogy egy évvel később Bukarestben még konkrétabb, fajsúlyos tartalommal töltik fel az egyre szorosabbá vált együttműködést. Három hét sem telt el az említett varsói közös kormányülést követően, és a Moldovai Köztársaságban tett látogatása után Duda Bukaresten „beugrott” Iohannishoz jelezve, hogy Chisinau támogatása közös érdek, Románia ebben számíthat a lengyelekre, és nem marad egyedül a háború átterjedésétől rettegő Moldova megsegítésében. Erre még rátettek egy lapáttal a közelmúltban tartott kormányülésen, ahol nyílt együttműködést vállaltak a NATO keleti szárnyának megvédése érdekében, Ciuca pedig négyszemközt tárgyalt lengyel kollégájával a moldovai és az ukrán helyzetről, a lényeges dolgok nyilván ott hangzottak el. Csak sejteni lehet, hogy téma volt Moldova gazdasági, pénzügyi támogatása is, hiszen Bukarest rendre jelentős összegekkel segíti keleti szomszédját – ahol a hivatalos nyelv már nem a moldáv, hanem a román –, de a körbe most belépett Lengyelország is.
Morawiecki április elején Chisinauba látogatott, ahol Dorin Recean kollégájával kétoldalú szerződéseket írt alá a vasútfejlesztés és a megújuló energia terén, és a gyorsított EU-csatlakozáshoz ígért támogatást. Vélhetően a román és a lengyel miniszterelnök ezeket előre megbeszélte.
A jelek szerint Románia a moldovai fővárosból európai célállomásokra irányuló légi közlekedést is átengedte a lengyeleknek, miután a WizzAir bezárta chiiinaui bázisát, és a csődközeli Tarom, valamint a már csődbe jutott, szintén román BlueAir nem tudott a helyébe lépni. Az elhangzott nyilatkozatok szerint lengyel légitársaság telepedik meg a moldovai fővárosban.
A lengyel-román viszonyt március végén a közös kormányülésen Bukarestben még szorosabbra csatolták, hisz Morawiecki bejelentette, hogy beveszik Romániát a lőszergyártási projektjükbe, miután Varsó jelentős uniós forrást nyert el erre, de nincs elegendő gyártási kapacitása. Az ügy részleteiről a szakminiszterek már megkezdték az egyeztetéseket.
Románia és Lengyelország együttműködése lehet a garancia arra, hogy a B9 és a 2016-ban létrejött Három Tenger Kezdeményezés (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia) nem vág éket a Balti-tenger fölött főszerepre vágyó Varsó és a Fekete-tenger fölött irányító státuszra törő Bukarest között. Főleg, hogy mindkét ország elkötelezetten NATO- és USA-párti.
A két ország közötti kapcsolatot erősíti, hogy az Európai Bizottság a lengyel gazdákat 29,5, a romániaiakat 10 millió euróval támogatná az ukrán gabonadömping okozta veszteségek kompenzálására. A bolgárok is listára kerültek, Magyarország viszont nem.
Az már biztosnak látszik, hogy a jelenlegi magyar külpolitikai irányvonal nem kompatibilis sem a lengyel, sem a román célokkal, így vélhetően évekig kell várni egy magyar-lengyel vagy magyar-román közös kormányülésre. Ami az utóbbit illeti, ha az RMDSZ nincs kormányzati szerepben szinte folyamatosan az 1989-es rendszerváltás óta, talán egyszer sem ülnek közös asztalhoz. Most viszont az RMDSZ politikája – akármennyire hűséges is a Fidesz-KDNP-hez és a román koalíciós partnereihez, a PSD-hez és liberálisokhoz (PNL) – édeskevés, hogy összegründoljanak egy közös magyar-román kormányülést, miközben 2022 novemberében már lezajlott az első román-spanyol kormányülés is.
