Nagyvilág

AFP: a kárpátaljai magyarok beszorultak a „putyinista” Orbán és Kijev közé

MTI
MTI

Az AFP francia hírügynökség Kárpátalján helyszíni tudósításban jár utána annak, hogyan befolyásolta a magyar kisebbség helyzetét Ukrajna és a magyar vezetés politikája. Az írás szerint a magyarság „ beszorult” Kijev és az Ukrajnát csak tessék-lássék módon támogató magyar kormány. A tudósítást a Hvg.hu szemlézte.

A munkácsi polgármester azt mondta Peter Murphynek, a francia hírügynökség tudósítójának, hogy azért vetette le a várról a turult, mert az az egykori, birodalmi Magyarország soviniszta jelképe, múzeumban a helye. Így csak az ukrán háromágú szigony magasodhat a város fölött. De mint közölte, ugyanez vonatkozik a középületekre: azokra csak az ukrán zászlót lehet felvonni, a magyar lobogót nem. Mindkét intézkedés felkavarta a magyar kisebbséget, az anyaország pedig tiltakozott.

Korábban a nyelvtörvény is felbolygatta a magyar nemzetiség tagjai, de a háború kitörése után sokan már amúgy is Magyarországra telepedtek át, mert nem szeretnének harcolni az oroszok ellen.

A cikkben azt állítják, hogy Orbán Viktor, akit putyinista, máshol nacionalista jelzővel illetnek, a nyelvtörvény körüli vita miatt akadályozza, hogy a NATO szorosabb kapcsolatokat alakítson ki Ukrajnával, és csak tessék-lássék módon támogatja Ukrajnát. Azt állítja, hogy a kárpátaljai kisebbségből a férfiakat erővel sorozzák be, és közülük már sokan meghaltak.

Orbán nem hajlandó fegyverekkel támogatni Ukrajnát, ellenzi az Oroszország elleni szankciókat és béketárgyalásokat sürget. Emiatt az ukrán oldalon oroszbarátnak minősítik, és azt gyanítják, hogy a magyar kormány meg akarja szállni Kárpátalját. Andrij Baloha, a már említett munkácsi elöljáró szerint meg kell mutatni, hogy a térség Ukrajna szerves része marad a jövőben is, ezért hozta a vitatott rendeleteket.

Darcsi Karolina, a KMKSZ (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség) szóvivője szerint negatív visszhangot váltott ki a magyarokról az ukrán sajtóban, hogy a magyar vezetés nem küld harceszközöket. Popovics Pál, egy munkácsi gimnázium tanára hozzáteszi, hogy a magyarellenes érzelmek és az anyanyelvi oktatás korlátozása feszültséget és aggodalmat vált ki a helyi magyarokban. Merthogy a saját nyelv létfontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. A korlátozás miatt viszont másodrendű polgároknak érzik magukat. Mindössze tiszteletre tartanak igényt, hangsúlyozta az intézmény légópincéjében, mert éppen légiriadó volt.

Ladányi Zsolt, aki küzdött a fronton, elmesélte, hogy nem habozott, amikor önkéntesnek jelentkezett. Arról beszélt az ukrán bajtársaknak, hogy ukrán földön született, és soha nem is akart onnan elmenni. Azt viszont nem érti, miért nem kaphatnak hadfelszerelést Magyarországtól.

Spenik Sándor, az ungvári egyetem magyar karának dékánja megjegyezte, hogy a feszültséget valamelyest Kijev is gerjeszti, mert az színtiszta provokáció, hogy a turult leszedték a várról. Pont akkor uszítják egymás ellen az embereket és a két országot, amikor háború zajlik, miközben helyben, a mindennapi életben nem tapasztalni ellentéteket.

Volodimir Csubirko, a regionális tanács elnöke teljes tévedésnek nevezi, hogy üldözzék a magyarokat az Orbán-kabinet álláspontja miatt. Azt fejtegette az AFP-tudósítónak, hogy a kárpátaljai feszültség felfújt mítosz. Meg fogják őrizni nemzetiségek közti békét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik