Hetek óta lázban tartja a világ nyilvánosságát, hogy egyre gyarapszik az iskolás lányok ellen elkövetett rejtélyes gáztámadások száma Iránban. November vége óta immár több ezer olyan lányról lehet tudni, akik kórházi kezelést igénylő mérgezéseknek voltak kitéve szerte az országban. Az NBC megbízhatónak tűnő, friss elemzése szerint nagy bizonyossággal megállapítható, hogy legalább kétezer eset volt, de hozzáteszik, hogy a tényleges esetszámot a közel-keleti ország sajátos viszonyai miatt nehezen lehet ellenőrizni. A támadások kivizsgálásával megbízott iráni országgyűlési képviselő mindenesetre már arról beszélt, hogy a mérgezéses esetek száma akár az ötezret is elérheti.
Az incidensek hátteréről egyelőre viszonylag keveset lehet tudni. Annyi azonban kiderült, hogy a támadásokat a legtöbbször kifejezetten lányiskolák ellen hajtják végre, és valamilyen gázkeveréket használnak. Mohammadreza Hasemian, a teheráni Masih Dánesvari kórház tüdőgyógyászattal foglalkozó kutatóorvosa rámutatott, hogy a gázkeverékek olyan vegyi anyagokból állnak, amelyekhez átlagemberek nem férnek hozzá.
Hétfőn az ország délnyugati részén, Ahvazban egy bevásárlóközpontot is gáztámadás ért, ahonnan állítólag 700 embert szállítottak kórházba. Szintén újdonság, hogy a középső országrészben elhelyezkedő Iszfahánban, az ország harmadik legnépesebb városában egy alapfokú fiúiskolát is megtámadtak hétfőn.
اصفهان
— اهل کرمانم (@alimalek5500) March 6, 2023
حمله شیمیایی به مدرسه پسرانه خیابان میرزا طاهر اصفهان
گزارش: صبح شیمیایی زدن که حال بچه ها بد شده وچند مدرسه دیگر
۱۵ اسفند#مسمومیت_دانش_آموزان #مرگ_بر_ستمگر_چه_شاه_باشه_چه_رهبر#ايران pic.twitter.com/4MPANDRhGJ
A hatalmas kiterjedésű ország 32 tartományából legalább 25 volt érintett eddig.
Hivatalos álláspont: külső és belső ellenség
Noha az első vegyi támadást már tavaly novemberben rögzítették az Irán spirituális központjának tekintett zarándokvárosban, Komban, a hatóságok hivatalosan csak a közelmúltban ismerték el az esetek létezését. Kevés világos utalást tettek viszont arra, hogy kik is állhatnak a háttérben. Az óvatosságnak köze lehet ahhoz is, hogy a szeptember óta tartó kormányellenes megmozdulások szereplői sokszor éppen a síita teokrácia vezetőit okolják a támadásokért. Ők azt mondják, a politikai vezetés így próbálna bosszút állni a rendszer ellen lázadozó diáklányokon, valamint meg akarják akadályozni a lányok továbbtanulását. Utóbbi vád azért sem áll stabil lábakon, mert Iránban a nők részvétele a felsőoktatásban elég erősen felülreprezentált, vagyis az egyetemi hallgatók többsége nő.
A nyolcvanas évek végén ügyészként végrehajtott tetteiért „teheráni mészárosként” is emlegetett Ebrahim Raiszi elnök a múlt héten mindenesetre közölte, hogy elrendelte az incidensek kivizsgálását. Az IRNA állami hírügynökség szerint Raiszi vasárnap „embertelen bűncselekménynek” nevezte a folytatólagos eseteket, amelynek célja „a diákok, szeretett gyermekeink és szüleik megfélemlítése”. Az iráni kettős hatalom másik pólusán álló legfelsőbb spirituális és politikai vezető, a 83 éves Ali Hámenei hétfőn szintén megszólalt az ügyben. Ő azt mondta, ha bebizonyosodik, hogy szándékosak a mérgezések, akkor azok „nagy és megbocsáthatatlan bűnnek minősülnek”.
A bűnösökre a legszigorúbb büntetést kell kiszabni
– idézte Ali Hámenei ajatollahot az állami tévé. Javaslata szerint minden elkövető halálbüntetésre számíthat. Kedden a belügyminiszter-helyettes tájékoztatásából kiderült, hogy az üggyel összefüggésben már több embert letartóztattak, a letartóztatottak számát azonban nem részletezte, ahogyan azt sem, hogy pontosan mivel gyanúsítják őket.
Félő azonban, hogy a politikai vezetés az eseményeket a rendszerellenes mozgalom letörésére kívánja felhasználni. Ahmad Vahidi iráni belügyminiszter múlt hét végi nyilatkozata mindenesetre erre utal. Vahidi amellett, hogy bejelentette, mintát vettek a megmérgezett lányokból, nyugalomra intette a közvéleményt, és azzal vádolta az általa közelebbről meg nem nevezett „ellenséget”, hogy „médiaterrort” alkalmaznak az ország vallási berendezkedésének aláásása érdekében.
Nem véletlen, hogy most már az iráni politika legfelsőbb szintjein is komolyan foglalkoznak az üggyel, ugyanis Teheránban és más városokban is felelősödtek a hónapok óta tartó rendszerellenes tiltakozások az utóbbi időben.
Protests have broken out in Iran's capital Tehran after hundreds of girls were suspected to have been poisoned in dozens of schools
— Sky News (@SkyNews) March 6, 2023
Sky's @DominicWaghorn calls the suspected poisoning as "deeply sinister and worrying"
👇 pic.twitter.com/0bSGNUzim8
A Hámenei ajatollahhoz szorosan köthető Kayhan című lap szombaton azt állította, hogy ellenzéki csoportok, például az emigráns Népi Mudzsahedek (MEK) követték el a támadásokat, és az iráni vallási vezetőkre, illetve a kormányra akarják kenni. A lap burkoltan a CIA lehetséges felelősségére is utalt, azt írván, hogy ezek a külföldi titkosszolgálatok már számos biológiai terrorcselekményt követtek el.
Az ilyen állításokat a tiltakozó irániak többnyire azzal szokták elhárítani, hogy
mégis hogyan tud az „ellenség” ilyen kiterjedt támadásokat végrehajtani, ha a kormány ellenőrzése alatt tartja az országot?
A vegyi támadásokat többen párhuzamba vonták a nők elleni korábbi iráni támadásokkal is. A legutóbbi különösen súlyos példa erre a 2014-es iszfaháni savas támadássorozat, amit a gyanú szerint vallási szélsőségesek követtek el a nők nem megfelelőnek ítélt öltözködése miatt. 2014 októberében legalább huszonöt ilyen támadás történt a városban, és legalább egy nő meghalt miatta. A túlélők sem jártak túl jól, sokan súlyos marási sérüléseket szenvedtek az arcukon és a kezükön. A támadásokat motorkerékpárról hajtotta végre két elkövető, akik bukósisakot használtak. Azonosítani soha nem sikerült őket, de a kormány legalább vérdíjat kitűzött a fejükre.
Ha a mostani vegyi támadások mögött hasonló indítékok állnak, az a jelenleg is forrongó Iránban újabb eszkalációhoz vezethet, annak ellenére, hogy a rendszerellenes tiltakozások az utóbbi hetekben csillapodni látszanak.
Milyen gázokat használhatnak a támadók?
Iránból egyelőre kevés információ jutott ki a vegyi támadások részleteire vonatkozóan.
„Az elsődleges nehézség valójában az, hogy mintákat vegyünk egy támadásból vagy egy ehhez hasonló incidensből, és ezeket megfelelően ellenőrizzük” – mondta Hamish de Bretton-Gordon, az Egyesült Királyság és a NATO vegyi, biológiai és nukleáris védelmi erőinek egykori parancsnoka. A Nyugattal fennálló feszültségek miatt „úgy tűnik, hogy Irán nem szeretné a világ elé tárni” a részletek, és nem valószínű, hogy bevonnák az ENSZ-t a nyomozásba, tette hozzá az NBC News kérdésére.
Weiteres Video aus Nasimshahr. Direkt vor der Schule. 4. März. #IranRevolution #IRGCterrorists pic.twitter.com/lbtv23y3D9
— Shoura Hashemi (@ShouraHashemi) March 4, 2023
Az iskolai vizsgálatok nyomán bejelentett tünetek igen széles skálán mozognak, a fejfájástól szédülésen át szívdobogásig és lábfájdalmakig vezetnek. Haláleset egyelőre nem történt. A jelentett tünetek egy része azonban egyáltalán nem biztos, hogy közvetlenül a belélegzett gáznak köszönhető. Az iráni állami média időnként az iskoláslányok között „hisztériás reakciókat” emleget, a Tasnim félhivatalos hírügynökség szerint a diákok egy része stimulánsoknak volt kitéve, de ez a vizsgált esetek kevesebb, mint tíz százalékát érintette. Mások szorongásról és stresszről számoltak be.
A lányok elleni tömeges támadások a lehető legrosszabbkor érkeztek a teokratikus iráni vezetés nézőpontjából. Emlékezetes, hogy szeptember közepén egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini meghalt a rendőrség őrizetében, miután az erkölcsrendészet őrizetbe vette és tanúk szerint súlyosan bántalmazta. Az iráni propaganda egy ideig hallgatott az esetről, később pedig természetes halálnak próbálták beállítani az esetet, mondván, hogy a lánynak egészségügyi problémái voltak. Ezeknek a híreszteléseknek azonban nehéz hitelt adni.
A halálesetet követően széleskörű rendszerellenes mozgalom bontakozott ki, amelyet a legtöbb ellenzéki érzelmű iráni egyszerűen forradalomnak nevez. A tiltakozások során sokan meghaltak, még több embert letartóztattak, többeket ki is végeztek. A propaganda emellett hatalmas ellentámadásba lendült, a közösségi médiában is több nyelven próbálták győzködni a közönséget, hogy a tiltakozásokat az iszlamista rendszer külső ellenségei szították. Hónapokkal ezelőtt olyan propagandaplakátokkal szórták tele az országot, amelyeken Ali Hámenei ajatollahot joviális öregúrként ábrázolják egyforma fehér, virágokkal díszített ruhába öltöztetett gyermeklányok körében.
