Az elmúlt két hétben szenvedhette el arányaiban a legnagyobb veszteségeit Oroszország

A donyecki régióban lévő Bahmuttól északra lévő Kraszna Hora település elfoglalásáról tett bejelentést vasárnap Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója. A Readovka orosz hírportál szerint harcok folynak a délebbre fekvő Paraszkovjivka birtoklásáért és Bahmut utcáin is.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek hadszíntéren egy nap alatt több mint 480 katonájuk esett el, akinek több mint a fele Donyeck város körzetében vesztette életét. A tábornok az ukrán veszteségek között sorolt fel egyebek között egy harckocsit, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot és egy ugyancsak tengerentúli eredetű M109-es Paladin önjáró tarackot, valamint három lőszerraktárt.

Azt mondta, hogy Harkivban precíziós rakétacsapás megsemmisítette a páncélosokat gyártó Malisev gyár összeszerelő műhelyeit.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Az oroszországi Kurszk megyében lévő Gujevo községben ukrán találat következtében egy építőmunkás életét vesztette, egy másik pedig megsebesült. A sérültet helikopterrel szállították kórházba.

(MTI)

A parlamenti többséget alkotó, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája párt frakciója olyan törvénymódosításokat készített elő, amelyek lehetővé teszik, hogy hadiállapot idején katonát nevezzenek ki védelmi miniszternek, mondta el Marjana Bezuhla, a nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság alelnöke vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

A politikus szavai szerint az egyik tervezetük szerint ez csak a hadiállapot idejére vonatkozna.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy a napokban olyan információk láttak napvilágot, amelyek szerint leválthatják Olekszij Reznyikov védelmi minisztert, akinek más kormányzati tisztséget ajánlanak fel, a helyére pedig Kirilo Budanov dandártábornokot, a védelmi tárca hírszerzési főigazgatóságának vezetőjét neveznék ki. 2018 óta az ukrán jogszabályok szerint csak civil lehet védelmi miniszter, de civilnek számítanak a már leszerelt, korábbi katonák is, fejtette ki a hírportál.

(MTI)

Amint arról korábban beszámoltunk, interjút adott a BBC-nek Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök, amelyben arról beszélt, hogy igen komoly feladat vadászgépek átadása Ukrajna számára.

Most az MTI egy hosszabb összefoglalót is kiadott, amelyből kiderül, hogy Duda szerint számos karbantartási és egyéb problémával járna a repülőgépek átadása, ráadásul Lengyelország is szűkében van a korszerű F-16-os vadászgépeknek. Hozzátette, a lengyel álláspont egyébként is az, hogy a vadászgépek esetleges ukrajnai szállításáról szövetségi szinten, közösen kell dönteni.

A lengyel államfő a BBC-interjúban kijelentette: a Lengyelországban hadrendben álló F-16-osok karbantartási igénye nagyon jelentős, vagyis nem elég egyszerűen átadni ezeket a repülőgépeket, külföldi telepítésük esetén meg kellene teremteni a működtetésükhöz szükséges karbantartási, technikai szervizhátteret is. Ugyanezt az álláspontot hangoztatta a minap Ben Wallace brit védelmi miniszter.

Wallace, aki a héten egy brit-olasz miniszteri fórumon vett részt Rómában, a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap ismertetése szerint a rendezvény utáni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a vadászgépekhez kiszolgáló személyzet is kell, és ha Nagy-Britannia a brit királyi légierő (RAF) kötelekében hadrendbe állított Typhoon harci repülőgépekből adna Ukrajnának, ahhoz „jó sok embert is” Ukrajnába kellene telepítenie.

Ha egy Forma-1-es csapatban nincs kiszolgáló személyzet, még az autót sem lehet beindítani,

fogalmazott Wallace. A brit védelmi miniszter szerint „sem a jövő héten, sem a jövő hónapban, de még a következő hat hónapban sem” várható brit harci repülőgépek átadása Ukrajnának.

Ben Wallace és Andrzej Duda nyilatkozatainak előzményeként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán előre be nem jelentett látogatást tett Nagy-Britanniában, és tárgyalásain igen erőteljes nyomást fejtett ki annak érdekében, hogy a brit kormány és a nyugati szövetségesek adjanak korszerű vadászgépeket Ukrajnának.

A londoni parlament két házának tagjai előtt tartott beszédében Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy Ukrajna harci repülőgépek formájában „szárnyakat kér” szabadságának védelméhez.

A londoni miniszterelnöki hivatal Zelenszkij beszédére reagálva hangsúlyozta azonban, hogy repülőgépek szállítása csak hosszú távú megoldásként jöhet szóba, és Ukrajnának most a rövid távon elérhető védelmi kapacitások megszerzésére van a legnagyobb szüksége.

A lengyel államfő a vasárnapi BBC-interjúban kifejtette: Lengyelországnak vannak ugyan korszerű vadászgépei, de ezek száma nem éri el az ötvenet.

Harci repülőgépeink állománya mindössze ennyi, és komoly gondot okozna, ha ennek csak egy kis részét is bárkinek átadnánk. Habozás nélkül kijelenthetem, hogy nekünk sincs elegendő ezekből a repülőgépekből, sokkal többre lenne szükségünk,

tette hozzá. Nagyon komoly döntést igényelne, ha Varsó „bármilyen repülőgépet, bármennyi F-16-ost” külföldre akarna adományozni, és „nem könnyű számunkra e döntés meghozatala” – mondta Andrzej Duda a vasárnapi BBC-műsorban.

Még nem teljesen biztos, hogy Lengyelország át tudja adni azokat a vadászgépeket Ukrajnának, amelyekre Volodimir Zelenszkij szerint szükség van a háború megnyeréséhez.

Erről Andrzej Duda lengyel elnök beszélt a BBC-nek. Duda elmondta, hogy az F16-osok átadásáról szóló döntés nagyon komoly és egyáltalán nem egyszerű meghozni.

Korábban Eduard Heger szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a kormányán belül elkezdődtek a megbeszélések arról, hogy Szlovákia átadná a már nem használt, de működőképes MIG-29-eseit az ukránoknak.

A katonai szövetség szóvivőjének tájékoztatása szerint Jens Stoltenberg a tervekhez igazodva októberben megválik mandátumától, írja a Reuters. A NATO-főtitkár mandátumát háromszor hosszabbították meg korábban, összesen több mint kilenc évig vezette a NATO-t, de nem szeretne tovább főtitkár maradni.

Az ukrán csapatoknak sikerült tartaniuk magukat a donyecki védelmi vonalnál – közölte szombaton Valerij Zaluzsnyij ukrán vezérkari főnök. A helyzet Bahmutnál is változatlan, míg a leghevesebb csaták jelenleg Vuledar és Marjinka településekért zajlanak.

Zaluzsnyij szerint az oroszok naponta 50 támadást hajtanak végre Donyeckben, miközben az ukránok tartják a védelmi pozícióikat, sőt, egyes területeket sikerült is visszafoglalniuk.

(Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4920-an léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5727-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 126 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Vonattal 38 ember – köztük 10 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve, tudatta az ORFK.

Az utóbbi két hétben szenvedhette el arányaiban a legnagyobb veszteségét az orosz hadsereg, azóta, hogy tavaly februárban megtámadta Ukrajnát – olvasható a brit védelmi minisztérium vasárnap reggeli elemzésében.

A számítások szerint az elmúlt egy hét során átlagosan naponta 824 orosz katona halt meg, ez négyszerese a június-júliusi átlagnak. Az orosz áldozatok számának növekedése valószínűleg számos tényezőnek köszönhető, beleértve a képzett személyzet, a koordináció és az erőforrások hiányát a fronton – ezt példázza Vuledar és Bahmut esete.

A brit hírszerzés közlése szerint az ukrán hadvezetés naponta ad ki statisztikát az ellenség veszteségeiről és ugyan ezt nem tudják tőlük függetlenül megerősíteni, a trendek alapján valósak a számok. Hozzátették ugyanakkor azt is, hogy az ukrán hadseregben is magas a lemorzsolódási arány.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1624662553203802112