Nagyvilág

Egyre tisztább kép rajzolódik ki az államcsínyre készülő Reichsbürgerekről

Fabian Sommer / dpa / AFP
Fabian Sommer / dpa / AFP
December közepén egy összehangolt akció keretében több mint száz helyszínen csapott le egyszerre a német rendőrség a Reichsbürger-mozgalom tagjaira, akik a jelenlegi Németországot külső hatalmak bábjának tartják, és szeretnének a weimari köztársaság előtti Német Birodalomhoz visszatérni. A szélsőjobboldali csoport tagjai ugyanis puccsra készültek: több mint 280 fegyveres alakulattal akarták átvenni a hatalmat az Európai Unió legnagyobb országában, és az akció során még egy halállista is előkerült. Az ügy kapcsán ismét felmerült a német fegyveres erők tagjai, valamint a szélsőjobboldal közötti összefonódás.

A Német Szövetségi Köztársaság történetének egyik legnagyobb összehangolt akcióját hajtották végre a német rendvédelmi erők december 7-én, amikor több országban egyszerre 137 különböző helyszínen csaptak le tizenegy tartományban az államcsínyre készülő, magukat Reischbürgernek nevező, és a korábbi Német Birodalom állampolgárainak tartó csoport tagjaira. 25 embert még aznap letartóztattak, a gyanúsítottak köre azóta 54 főre nőtt.

A háromezer rendőr és terrorelhárító részvételével végrehajtott akció során rengeteg lőfegyvert és több százezer eurónyi készpénzt is lefoglaltak, valamint az egyik helyszínen egy olyan listát is felfedeztek, melyre feltételezhetően a likvidálandó német vezetők neveit gyűjtötték össze – például Olaf Scholz kancellárét és más vezető politikusokét.

A Bundestag azóta többször is tárgyalt már az ügyről, így derült ki, hogy a karácsony előttre időzített puccs során az összeesküvők 280 fegyveres alakulattal tervezték átvenni a hatalmat Németország felett. Az államcsínyt követően egy olyan, arisztokrata családból származó, XIII. Henrik nevű, magát hercegnek valló 72 éves férfi vette volna át Németország irányítását, akivel a rokonai – a kelet-németországi Türingia egyes részeit mintegy 800 évig uraló Reuß-ház tagjai – már régóta megszakították a kapcsolatot, sőt, nyilvánosan meg is tagadták, mivel hisz az összeesküvés-elméletekben, és antiszemita nézeteket vall. A szervezkedés központja egyébként a korábban az arisztokrata családjához tartozó, az NDK idején elkobzott, majd a 90-es években visszavásárolt vadászkastélya volt a türingiai Bad Lobensteinben.

Jens Schlueter / Getty Images A szervezkedés központjának otthont adó Jagdschloss Waidmannsheil vadászkastély Bad Lobenstein közelében 2022. december 8-án.

Fegyveres testületeknél dolgozók, egy volt honanya és egy sztárfocista apósjelöltje

A nagyszabású akcióban felszámolt csoport tagjai között találni olyanokat, akik inkább csak érdekes figurák, de olyanokat is, akiknek a letartóztatása aggodalomra adhat okot.

Kezdjük talán az előbbivel: a még a tervezés fázisában meghiúsított puccskísérlet vezetőjének, XIII. Henriknek olykor a személyes szakácsaként is működött a csoport másik fontos szervezője, egy népszerű sztárséf, akit Frank Heppnernek hívnak. Heppner alakja a munkája mellett azért is különösen érdekes, mert a lánya a Real Madrid sztárjának, a színesbőrű osztrák David Alabának a menyasszonya.

A szövetségi törvényhozás épületének elfoglalásában nagy segítségükre lett volna a Reichsbürgerek „árnyékkormányának” igazságügyminisztere, az 58 éves Birgit Malsack-Winkemann, aki 2017 és 2021 között az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) nevű szélsőjobboldali párt képviselője volt a szövetségi parlamentben.

Ráadásul korábbi honanyaként olyan érzékeny információkat is tudott a törvényhozás épületének, a Reichstagnak a belső működéséről, amelyek egy rohamnál kifejezetten jól jöhettek volna.

Bernd von Jutrczenka / dpa / AFP Birgit Malsack-Winkemann a Bundestagban 2019. november 28-án.

A puccsisták hadseregét egy korábban több különleges egységnél is szolgáló, 69 éves veterán, Rüdiger von Pescatore vezette volna. Von Pescatore 1993 és 1996 között a 251-es ejtőernyős zászlóalj parancsnoka volt, amely később a Különleges Műveleti Erők Parancsnokságába (KSK) olvadt be. Állítólag azért zárták ki a hadseregből, mert engedély nélkül fegyvereket adott el a régi keletnémet hadsereg készleteiből. Pescatore egyik fontos feladata az volt, hogy rendőröket vagy más fegyveres erőknél szolgáló – tehát megfelelő tapasztalattal rendelkező – embereket szervezzen be.

A Guardian szerint 2019-ben egy Von Pescatore nevét használó internetező olyan bejegyzéseket tett egy weboldalon, melyekkel a világtörténelem jelentős eseményei mögött álló titkos, szabadkőműves összeesküvést akarta leleplezni.

Az igazság csak a rendszerváltás után válik hozzáférhetővé az emberiség számára

– szólt az állítása szerint Brazíliából író felhasználó üzenete.

De egy olyan egykori rendőr, Michael Fritsch is a letartóztatottak között volt, akit azért rúgtak ki az erőszakszervezettől 2020-ban, mert részt vett több, vírusszkeptikus tüntetésen is. Az exzsaru később be is lépett a covidtagadók pártjába. Fritsch-nek egyébként a rendőri munkája során az volt a feladata, hogy megvédje a zsidó közösségeket az esetleges iszlamista vagy szélsőjobboldali terrorfenyegetéstől.

A Die Zeit által alapított, Belltower.News nevű oldalon ennél részletesebben is bemutatják a szereplőket, akik között még jó pár egykori aktív rendőr vagy katona is akad, valamint a KSK egyik alapítója, a korábban ezredesi ranggal rendelkező Maximilian Eder. Volt még a puccsisták között

  • letartóztatásakor is a KSK-nál szolgáló kommandós,
  • egy orosz kapcsolatokért felelős orosz állampolgár,
  • valamint egy korábban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként politizáló férfi is.

Összeesküvés-elméletekből táplálkoznak

A Reichsbürgerek nem ismerik el a jelenlegi német államot, mivel különböző összeesküvés-elméletekből kiindulva azt gondolják, hogy az állam vezetői a globalisták bábjai, így nem hajlandóak például adót fizetni, továbbá a tulajdonukban álló területekről azt gondolják, hogy azok nem a Német Szövetségi Köztársasághoz tartoznak, hanem az 1867-ben alapított Német Birodalom jogfolytonos részei, melyeket újra egyesíteni kell.

A mozgalom tagjai emlékeztetnek a Magyar Apostoli Királyság híveire – akik Borbély József önjelölt kormányzó vezetésével már többször is „átvették a hatalmat” hazánkban az elmúlt tíz évben –, de a Német Birodalmat visszaállítani kívánó radikálisok csoportjai sokkal széttagoltabbak. A függetlennek kikiáltott területeik különálló hercegségek vagy ahhoz hasonló egységek, melyekben sokszor még külön rendszámtáblát és útlevelet is csinálnak az önjelölt hercegek és kormányzók az önként a magánterületeikre költöző polgárok számára.

A „leendő uralkodó”, XIII. Henrik herceg egyik 2016-as előadásán elhangzottak alapján a Németországgal idegen érdekek mentén történő bábozás háttérben szabadkőműveseket, Rothschildokat és más titkos szereplőket vizionáló Reichsbürgerek nemcsak a földrajzi helyzetük miatt megosztottak.

Boris Roessler / dpa / AFP XIII. Henrik letartóztatása 2022. december 7-én.

A laza szövetségi hálót a Europen Eyes on Radicalization nevű kutatócsoport honlapján megjelent elemzés szerint olyan szervezetek alkotják, mint a Königreich Deutschland (Német Királyság), a Das deutsche Polizeihilfswerk (Német Rendőrségmentő Ügynökség) vagy a Reichsbewegung– neue Gemeinschaft von Philosophen (Birodalmi Mozgalom – Filozófusok Új Közössége).

Egy rendőr halála és egy kommandósbotrány kellett, hogy komolyan vegyék őket

Az először az 1980-as években megjelenő szélsőségeseket sokáig nem vették komolyan a Német Szövetségi Köztársaságban, ami a Washington Postban megjelenő elemzés szerint történelmi hagyományokra vezethető vissza. A II. világháború utáni években a német kormány nem távolította el a volt nácikat az intézményeiből, beleértve a hírszerző ügynökségeket és a bűnüldöző szerveket is. A hidegháború első évtizedeiben a kormány a kommunizmus elleni harcra és a baloldali militánsok, például a Baader-Meinhof-csoport nagy visszhangot kiváltó támadásaira összpontosított.

A baloldali szélsőségességre való összpontosítás még akkor is megmaradt, amikor a szélsőjobboldali terrorista mozgalmak növekedtek és radikalizálódtak

– vázolták fel a szakértők.

A 2000-es években aztán megszaporodtak a szélsőjobboldali támadások, például egy magát Nemzetiszocialista Földalatti Szövetségnek nevező gyilkos banda három tagja  2000 és 2007 között kilenc bevándorlót és egy rendőrt gyilkolt meg.

Az utóbbi időben még inkább beindultak a szélsőjobboldali gyűlöletbűntények elkövetői: 2019-ben a hallei zsinagógát szállta meg egy azóta életfogytiglanra ítélt terrorista, 2020-ban tizenegy, főként bevándorló gyökerű embert ölt meg egy másik ámokfutó Frankfurt egyik elővárosában.

2019-ben azonban nemcsak a zsinagóga elleni támadás rázta meg Németországot, hanem az is, amikor egy bevándorláspárti politikust kivégzett egy szélsőséges nézeteket valló merénylő. 2020-ban pedig egy belső nyomozás után azért szervezték át a német hadsereg különleges bevetési egységét, a KSK-t, mivel 20 olyan tagot találtak a szervezetben, akik szélsőjobboldali nézeteket vallottak.

De közben a Reichsbürgerek száma is megugrott: míg a német Alkotmányvédelmi Hivatal adatai szerint a birodalom hívei 2018-ban még csak 18 ezren voltak, mára 21 ezerre becsülik a létszámukat. Bár azt is érdemes hozzátenni, hogy a hatóságok szerint csupán a Reichsbürgerek 5 százaléka tekinthető szélsőjobboldalinak.

A növekedés a feléjük irányuló intenzívebb nyomozói figyelem mellett azért is lehet, mert a koronavírus miatti lezárások idején elkezdtek együtt mozogni a vírusszkeptikusokkal is. A 2020. augusztus 29-i, nagy covidellenes tüntetésen, amikor a Reichstag épületét is el akarták foglalni, a tömegben Reichsbürgerek is felbukkantak.

Achille Abboud / NurPhoto / AFP A Reichstag elfoglalására irányuló, 2022. augusztus 29-i tüntetésen a régi Német Birodalom fekete-fehér-piros, Reichsbürgerek által használt trikolorja is látható.

A Reichsbürger-mozgalom népszerűsítése szempontjából sikeresként elkönyvelt próbálkozás a Capitolum ostromát végrehajtó trumpistáknak is inspirációt jelentett. Ahogy a rendes puccsra készülő Reichsbürgereknek a Capitolum komolyan vett ostroma is.

Hogy a csoportot már a helyén kezelik, azt a razzia mellett az is mutatja, hogy pár nappal később, december 11-én a német szövetségi kormány belügyminisztere, Nancy Faeser azt mondta, szigorítani tervezik a jövőben a fegyvertartást. Ami teljesen érthető abból kiindulva, hogy a Reichsbürgerek monitorozása óta már több mint ezer fegyvert foglaltak le.

Közben egyesek az oroszok érintettségét vélik felfedezni a háttérben. Talán erre játszik rá Olaf Scholz kancellár is, aki a megakadályozott puccskísérlethez kapcsolódó razzia napján a szóvivőjén keresztül nyilatkozott, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek viszont éppen a Bundestagból üzent.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik