Hannibal Hanschke / Getty Images
Nagyvilág

Willkommen Ukrajna – de vajon meddig?

Németország az idén több menekültet fogadott be, mint a 2015-ös rekordévben, ellátásuk érdekében szükségmegoldásokat is kénytelenek bevezetni.

Az ukrajnai háború Németországban is számos tabut megdöntött az elmúlt kilenc hónapban: a háborús övezetbe történő fegyverszállítás, a gazdasági érdekek háttérbe helyezése és az atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítása február előtt szinte elképzelhetetlen lett volna. A németek – különösen a korábbi, szorosnak tekinthető orosz kapcsolatok fényében sokak számára talán meglepően – nagy szolidaritást mutatnak Ukrajnával és az ukrán néppel. Ezt hirdetik a Berlin-szerte kihelyezett ukrán zászlók is, melyekkel lépten-nyomon szembe találkoztunk, miután megérkeztünk a német fővárosba, ahova azért mentünk, hogy közvetlenül szerezzünk tapasztalatokat arról, miként csapódnak le az ukrajnai háború hatásai az Európa vezető gazdaságában. Előttünk a pályaudvaron éppen ukrajnai menekültek egy kis csoportja követett egy sárgamellényes segítőt a kék-sárga táblával jelölt információs pultig. Mindenkinél csak egy-egy bőrönd – ebbe kellett egyik napról a másikra becsomagolniuk az egész életüket.

Németország jelenleg szükségmegoldásokra kényszerül a nagy számú menedékkérő érkezése miatt: az ország idén már több menekültet fogadott be, mint a 2015-ös rekordévben. A számokat az ukrajnai háború dobta meg, de továbbra is folyamatos a menedékkérők beáramlása más országokból is. Az egyik legkedveltebb célországnak számító Németországban így több, párhuzamosan zajló migrációs és menekültválság terhei adódnak össze. Az érkezők elszállásolása egyre növekvő kihívást jelent, és a tél beálltával megszaporodhat a sátor- és konténertáborok száma. Berlinben már két használaton kívüli repteret is megnyitottak a menekültek elhelyezésére.

Az ENSZ legfrissebb, november 22-ei adatai szerint február vége óta 1 021 667 menekült érkezett Ukrajnából Németországba, és regisztrált ideiglenes védelemért. Több mint a harmaduk 18 év alatti. A korábbi várakozásokkal szemben ráadásul jelenleg nem lehet arra számítani, hogy a közeljövőben egyre többen hazatérnek, éppen ellenkezőleg: az ukrajnai polgári infrastruktúra elleni szisztematikus orosz támadások következtében egyre többen hagyhatják el Ukrajnát. A nemzetközi médiát is bejárta Maxim Timcsenko, az ukrán DTEK áramszolgáltató vezetőjének nyilatkozata, amelyben azt tanácsolta az ukránoknak, hogy aki teheti, átmenetileg költözzön külföldre – ha ugyanis ilyen módon kevesebb áramot fogyasztanak, akkor a kórházaknak, sebesült katonáknak lesz biztosított a villamosenergia-ellátása.

Hannibal Hanschke / Getty Images Önkéntesek várják az Ukrajnából érkező menekülteket a berlini főpályaudvaron 2022. március 1-jén.

Az ukrajnai menekültek érkezése hozzáadódik a korábbi menekülthullámokhoz. Júniusban az ukránokon felül 1,5 millióan éltek valamilyen védelmi státusz alatt Németországban. Csak az idei év első tíz hónapjában több mint 181 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, a legtöbbet szíriai, afgán és török állampolgárok.

Németországban az érkezők fogadásának terhe eloszlik a tartományok között: a menekülteket kvótarendszer alapján osztják szét a tizenhat tartományban. A százalékos kvótákat kétharmadrészt az adóbevételek nagysága, egyharmadrészt pedig a tartomány lakosságának száma alapján határozzák meg, és évente újraszámolják. A legtöbb menekültet az idén Észak-Rajna-Vesztfáliának kell fogadnia, 21 százalékukat.

Berlinben jelenleg mintegy 85 ezer regisztrált ukrajnai menekült tartózkodik. Legtöbbjüknek sikerült barátoknál, rokonoknál, magánszállásadóknál elhelyezkedni, és csak mintegy háromezren élnek központilag biztosított szállásokon. A hatóságoknak és a civil szervezeteknek azonban párhuzamosan foglalkozniuk kell az ukrajnai menekülthullám mellett a más országokból érkező menedékkérőkkel is, ugyanis csak az idei év első kilenc hónapjában 9 036 menedékkérelmet nyújtottak be Berlinben zömében szíriai, georgiai, török, afgán és moldáv állampolgárok.

Berlin polgármestere szerint novemberben átlagosan ugyanannyi ukrán menekült érkezett naponta, mint egyéb állampolgárságú menedékkérő. Míg az ukránok lényegében automatikusan megkapják az ideiglenes védelmi státuszt, a többiek kérelmének elbírálása időigényesebb folyamat. Berlinben a háború előtt összesen hozzávetőleg 28 ezer fő elhelyezésére volt alkalmas szálláshely, ezek azonban már megteltek. Jelenleg 1600 menedékkérő és 1200 ukrán menekült elhelyezése nem biztosított a fővárosban, így

szükségmegoldásokat kénytelenek bevezetni.

Az ukrajnai háború februári eszkalációját követően hamar kiderült, hogy a korábbi érkezési központok nem képesek a több tízezres tömeg regisztrációjára, ezért a 2020 óta nem üzemelő, ipari és kutatási parkká átalakítani tervezett Tegel repülőteret is bevonták az ukrajnai menekültek fogadásába. A városközponttól viszonylag kieső területre érkezve valóban láthattuk a felújítási munkálatokat, azonban az ukrajnai menekültek ottlétére a többsoros kerítéssel körbezárt reptéren semmilyen jel, még csak tábla sem utalt, pedig a befogadóközpontban 1600 ukrajnai menekültet és 600 más állampolgárságú menedékkérőt helyeztek el az utóbbi időben.

Az elszigeteltség nem véletlen, ugyanis a központot alapvetően például a berlini főpályaudvarról induló buszokkal lehet csak elérni. A magas érkezésszám miatt a kapacitásokat folyamatosan bővíteniük kell: a terminálon biztosított elhelyezés mellett az egykori kifutópályán 400 ágyas nagy, fűtött sátrakat állítottak fel, a férőhelyek számát pedig 3600-ra tervezik növelni. Az ellátás a szállás biztosítása mellett magában foglalja az étkezés, a ruházat, orvosi és pszichológiai ellátás, a gyermekgondozás és a tolmácsok biztosítását, amit a különböző segélyszervezetek, mint például a Német Vöröskereszt tesz lehetővé.

Carsten Koall / picture alliance / Getty Images Ukrán menekültek a Tegel repülőtéren 2022. november 9-én.

A németekre egyébként is számos területen jellemző az „újrahasznosítás”, ami nemcsak az zöld gondolkodásban – mint a szelektív hulladékgyűjtésben és a boltokban kapható, sokszor kizárólag újrahasznosított palackokban – mutatkozik meg, hanem például a régóta nem használt épületek újjáélesztésében is. Így van ez az 1923-tól 2008-ig működő Tempelhof repülőtér esetében is, melyet egyébként nem első alkalommal vonnak be a menedékkérők elhelyezésébe. Az egykori kifutóterületből 2010-ben közpark alakult, ahova a helyiek grillezni, sárkányt eregetni, kocogni járnak, de a 300 hektáros területen van közösségi kert, kutyafuttató, sörkert és jelenleg még egy cirkuszi sátor is. Erről a területről választottak le kerítéssel egy részt a 2015-ös migrációs válság idején. A reptér hangárjai előtt elhelyezett konténerekben számos menekültnek biztosítottak szállást, azonban a létesítményt 2019 közepén bezárták. Ezt követően a „Jelzőlámpa-koalíció” 2021-ben meghirdette azt a programot, amelynek keretében 37 ezer Afganisztánban élő, a tálib üldöztetésnek leginkább kitett személyt fogadnának be Németországba. Ebben Berlin is részt kívánt venni 500 ember befogadásával, ezért már 2022 elején kilátásba helyezték a konténerszállás újbóli használatba vételét. Az ukrajnai menekülthullámmal, valamint a más útvonalakon is megnövekedett érkezésszámmal egyértelművé vált, hogy teljesen ki kell aknázni a helyszín nyújtotta lehetőségeket.

Kissé szürreális, ahogy a metsző hidegben körbejárjuk a hatalmas repteret – a sportoló és kutyát sétáltató helyiektől karnyújtásnyira a konténerek előtt menekültek próbálják szárítani a ruháikat. Nem sokat takar a kerítés. A Tempelhofon kialakított konténerfaluban augusztus közepén mintegy 400 ukrajnai menekült tartózkodott, azonban az egyre növekvő igény miatt napirenden van a terminálok bevonása is. A hangárokban karácsonyig akár 1600 fő befogadására is alkalmas szálláshelyet kívánnak kialakítani. Emellett kilátásba helyezték, hogy a reptér körüli parkolókban könnyűszerkezetes csarnokokat építenek fel erre a célra 2023 januárjáig. Ezt egészíti ki a berlini szenátus által november közepén meghirdetett stratégia, amelynek részeként ideiglenes és sürgősségi sátortáborokat hoznak létre (egyelőre meg nem nevezett helyszíneken) mintegy 10 ezer menekült elszállásolására. De megkezdték további hotelek és hostelek bevonását is.

Felix Kästle / picture alliance / Getty Images Menedékhely ukrán menekülteknek Baden-Württemberg tartományban 2022. augusztus 26-án.

A közvélemény-kutatásokból az látszik, hogy az ukrajnai menekültek befogadását a német társadalom nagy arányban támogatja. Míg egy áprilisban készült, reprezentatív felmérésben a megkérdezettek háromnegyede támogatta az ukrajnai menekültek befogadását, egy másik, júniusi felmérésben már 83 százalék nyilatkozott így. Ugyanakkor az utóbbi időszakban több, menekülteket befogadó szálláshelyet is atrocitás ért: október közepén egy ukrajnai menekültek számára fenntartott menekültszálló égett le Mecklenburg-Elő-Pomerániában szándékos gyújtogatás következményeként, ahol 14 ukrán állampolgár és három alkalmazott tartózkodott, október végén pedig egy alsó-szászországi kisvárosban egy férfi lőtt légpuskával egy ukrajnai menekülteket elszállásoló épület irányába, ahol két ukrán gyermek játszott. Egyik esetben sem történt sérülés, mindazonáltal a hasonló atrocitások száma növekedésnek indulhat a jövőben. Erről tesz tanúbizonyságot az is, hogy 2022 első kilenc hónapjában már 65, menekültszállásokat célzó támadás történt, ami majdnem meghaladja az előző évben regisztrált összes eset számát. Messze elmarad például a 2015-ös számtól, amikor több mint ezer alkalommal regisztráltak ilyen cselekményeket.

A feszültség nemcsak az emberekben, hanem a tartományokban is egyre fokozódik. Szeptemberben a 16-ból 12 tartomány jelentette be, hogy a befogadókapacitásaik megteltek. A városok szerint a fő probléma nemcsak a nem elegendő amyagi támogatás a szövetségi kormány részéről – ez az idén 2 milliárd euró a menekülthelyzet kezelésére –, hanem az is, hogy időbe telik az újabb lakhatási egységek felépítése. Ahogyan jönnek a mínuszok, az ukrajnai menekülteket fogadó országok egyre inkább az idővel futnak versenyt.

 

Pénzváltó Nikolett kutatási vezető,

Tóth Bettina junior kutató

Migrációkutató Intézet

Ajánlott videó