Nagyvilág

Elkallódó választók, megfenyegetett szavazatszámlálók – Amerikában újra választanak

OLIVIER TOURON / AFP
OLIVIER TOURON / AFP
Két évvel a botrányos elnökválasztás után az Amerikai Egyesült Államok újra szavaz és a jelek szerint ez a voksolás sem lesz nyugodtabb – riportunk a helyszínről.

November 1-jén a midterm, azaz az amerikai félidős választások hangulatát jól jellemző ügyben hozott döntést egy arizonai szövetségi bíró: egyebek mellett megtiltotta egy választási megfigyelő csoportnak, hogy fotókat és videófelvételeket készítsen azokról az állampolgárokról, akik már a választás napja előtt leadják a szavazatukat az utcára kihelyezett urnáknál, és azt is, hogy a „megfigyelők” nyíltan viseljék a fegyverüket ezeken a helyszíneken. A csoport azt állítja, hogy csak a választás tisztaságára felügyel, erre azonban semmilyen felhatalmazásuk nincs, megjelenésük pedig inkább fenyegető jellegű.

Bár Arizona államban egyébként is igen szorosnak ígérkezik a verseny, azok, akik ténylegesen a demokratikus eszmékért küzdenek, más problémákkal is szembesülnek.

Zavaró elemek

Mivel az Egyesült Államokban nincs olyan előírás, amely alapján mindenki automatikusan elmehet választani, amint betölti a 18. életévét (és nincs más kizáró ok), ezért a választások előtt nem csak arra kell ösztönözni az embereket, hogy menjenek el szavazni, hanem arra is, hogy jegyeztessék be magukat a választók jegyzékébe. Ezért számos olyan pártoktól független, önkéntesekből álló szervezet működik, amely különféle módokon próbálja meg regisztrációra bírni az érintetteket. A dolgot nehezíti, hogy bár vannak olyan államok, ahol ezt a szavazás napján is meg lehet tenni, Arizonában három héttel a voksolás időpontja előtt lejár ez a határidő, így erre is oda kell figyelni.

Patrick T. FALLON / AF Táblák irányítják a szavazókat a szavazólapok bedobására szolgáló urnához Phoenixben.

A League of Women Voters (LWV, Női Szavazók Ligája) egy több mint száz éves, 1919-ben alapított szervezet, amely a kezdetekben a nők szavazati jogáért küzdött, ma már azonban a választók aktivizálása és a demokrácia védelme a célja. A pártoktól független kezdeményezés, amelynek az elnökei közé tartozott az egykori first lady, Eleanor Roosevelt is, a demokrácia védelme alatt többek között azt is érti, hogy szükség esetén referendumokat szervez – mondta el újságíróknak Pinny Sheoran, a szervezet arizonai csoportjának elnöke. Az állam alkotmánya meglehetősen nagy szabadságot ad az állampolgároknak: ha a javaslatukat népszavazásra bocsátják és a támogatók nyernek, akkor azt törvénybe kell iktatni. Ezt természetesen kétféleképpen is ki lehet használni: úgy, hogy a demokráciát elősegítő törvényeket alkotnak, és úgy is, hogy a tervezett jogszabályokkal az állampolgárok jogait csökkentik.

Előbbire példa az, amikor az LWV javaslatára népszavazást tartottak arról, hogy megalakuljon egy független, a választási körzetek átalakítását felügyelő bizottság. A szavazók által túlnyomó többséggel támogatott javaslatnak köszönhetően lecsökkent annak az esélye, hogy az úgynevezett gerrymandering segítségével úgy rajzolják át a körzeteket az egyes voksolások előtt, hogy az valamelyik pártnak kedvezzen.

Kutyás és fegyveres fenyegetés

Bár a lehetséges választók aktivizálása önmagában is sok munka, az elmúlt években új kihívásokkal is szembesültek az LWV önkéntesei. Sheoran a 24.hu kérdésére három csoportra osztotta ezeket: az első csoportba a közvetlen zavaró tényezők tartoznak, mint például az, hogy egy párt aktivistái házról házra járnak és megkérdezik, hogy ki melyik politikusra szavazott. A második csoport a közvetett kihívásoké, mint például az, ha valaki megkérdőjelezi a 2020-as elnökválasztás eredményét. A harmadik csoport az olyan jogszabályoké, amely például olyan helyeken vezeti be a szavazatok kézi számlálását, ahol ez rendkívül nagy feladat. Arizonában például az állami belügyminiszternek bizonyos határidőig érvényesítenie kell a szavazás eredményét – ha a szavazatok ellenőrzése addigra nem készül el, akkor az káoszhoz vezet.

A problémák azonban itt még nem állnak meg, az amerikai közbeszéd polarizálódását az LWV is megérzi. Bár hosszú évtizedekig a két nagy párt is elismerte a liga pártfüggetlen voltát, az utóbbi időben megváltozott a hangulat:

A felfokozott, hiperpartizán hozzáállás miatt ha valaki nem támogatja az egyik pártot, akkor ráfogják, hogy a másik párt szimpatizánsa. Mi a tiszta kormányzásért dolgozunk, ezért ha az egyik párt a demokrácia leépítését célozza meg, a másik pedig nem, akkor természetesen az utóbbival fogunk egy platformra kerülni.

Hozzátette, a liga támogatja az automatikus választási regisztrációt, vagyis ideális esetben amikor valaki elmegy szavazni, akkor rögtön bekerül a választási jegyzékbe, de akár akkor is lehetne lehetősége erre, amikor jogosítványt csináltat (feltéve, hogy már nagykorú).

Ugyancsak önkéntesekkel dolgozik a Mi Familia Vota (MFV, A Családom Szavaz) nevű non-profit szervezet, amely főként a spanyolajkúak és más kisebbségek tagjait buzdítja szavazásra, és segíti őket abban, hogy bekerüljenek a választók jegyzékébe. A csoport tagjai szerint az az igazi demokrácia, ahol minden választásra jogosult beleszólhat a voksolás eredményébe,

Amerika azonban nem könnyíti meg azok dolgát, akik szavazni akarnak,

mondja Carolina Rodriguez-Greer, az MFV arizonai állami igazgatója. A választási regisztrációt nehezíti, hogy az adatbázist időnként frissíteni is kell, vagyis nem elég az, hogy az ember egyszer belekerült a rendszerbe. Ezek a bürokratikus kerülők is hozzájárulnak ahhoz, hogy miközben csak Arizonában mintegy 1,5 millió választásra jogosult spanyolajkú él, alig több mint a felük szerepel a választási jegyzékben.

A szerző felvétele Carolina Rodriguez Greer

Ez csökkenti érdekérvényesítő képességüket egy olyan, Mexikóval határos államban, ahol egyre jobban erősödnek a bevándorló-ellenes hangok és a már évek vagy évtizedek óta legálisan az USA-ban élő érintettek is támadásokat kapnak. Rodriguez-Greer például elmesélte, hogy az önkénteseikre uszítottak már kutyát és fogtak rájuk fegyvert is. De említette azt is, hogy

a legutóbbi elnökválasztás alkalmával valakik olyan spanyol nyelvű, választásra buzdító szórólapot terjesztettek, amelyen rosszul szerepelt a dátum. Az angol nyelvű szórólapon nem volt ilyen hiba.

Ráadásul a választói jegyzékbe való bekerülés előtt sokaknak egy másik problémát is meg kell oldaniuk: az USA-ban való tartózkodásuk legalizálását. Rodriguez-Greer, aki az édesanyjával költözött az USA-ba, miután az egy bántalmazó kapcsolatból menekült el, kérdésünkre elmondta: az amerikai vízumrendszer bonyolult és bizonyos népcsoportokkal szemben diszkriminatív, ezért a nem regisztrált bevándorlók honosítása is igen nehézkes.

Republikánus támad republikánust

Aki figyelemmel követte a 2020-as amerikai elnökválasztást, az sokat hallhatta Maricopa megye nevét, amely nem csak Arizona legnagyobb, hanem az USA második legnagyobb választási körzete is. A sokáig republikánus bástyaként nyilvántartott Maricopa a demográfiai és kulturális változások miatt az egyik legmegosztottabb csatatérré vált és Joe Bidennek olyasmi sikerült, ami az 1960-as évek óta csak egyetlen másik demokrata elnökjelöltnek, Bill Clintonnak jött össze: nyert Maricopában.

A republikánusok egy csoportja ezt nagyon nehezen emésztette meg, és a megye egyik szavazatszámláló központjában a dolgozók azon dilemmáztak, hogy félbeszakítsák-e a munkát, mert több tucatnyi Trump-szimpatizáns körbevette az épületet azt követően, hogy a közösségi médiában elterjedt egy álhír egy állítólagos választási csalásról.

Ennek a hatása a mai napig nem múlt el, olyannyira, hogy az arizonai kormányzói pozícióért olyan republikánus jelölt, Kari Lake indul, aki szerint „valakik” elcsalták a 2020-as elnökválasztást és valójában Donald Trump nyert. Ez az összeesküvés-elmélet azonban nem csak a demokratáknak okoz fejtörést is, hanem például a Maricopa megyei választási iroda vezetőjének, Stephen Richernek is.

Olivier TOURON / AFP Kari Lake republikánus kormányzójelölt sajtótájékoztatót tart kampányközpontja előtt az arizonai Phoenixben 2022. október 27-én.

A republikánus színekben megválasztott és 2021 januárjában hivatalba lépett Richer elmondása szerint a két évvel ezelőtti elnökválasztás miatt kénytelenek a szavazatszámlálás teljes folyamatát folyamatos élő közvetítésben bemutatni. Újságíróknak arról is beszélt, hogy egy külön gép ellenőrzi a korai szavazók szavazólapjait, egy másik pedig azokét, akik a voksolás napján járultak az urnához. Egyik gép sem csatlakozik az internetre, az adatokat tároló szerver pedig egy nagy, üvegből készült ketrecben található, ezzel is kizárva annak esélyét, hogy bármiféle csalás történjen. Sőt, a korai szavazatok eredményét is csak urnazárás után tölthetik le a gépekből, így arról sincs szó, hogy a szavazatszámlálók már rendelkeznének előzetes információkkal.

Richernek egyébként nagyon határozott véleménye van arról, hogy a Republikánus Párt trumpista szárnya választási csalásról beszél:

Ez egyáltalán nem pártkérdés. A szavazást nem lopták el, és az erkölcseimmel teljesen ellentétes az, hogy erről hazudjak.

A tisztviselő ismertetése szerint mintegy háromezer, republikánus, demokrata vagy független szavazó működik közre a választás lebonyolításában, és az összeesküvés-elméletek és uszítások hatását ők is érzik. A Maricopa megyei választási irodának nem csak a kibervédelmet kellett megerősítenie, de felszereltek egy új biztonsági kaput és 0-24 órában fegyveres biztonsági őrök vigyáznak a központi épületre, miután a dolgozók fenyegetéseket kaptak.

Kollégánk az Egyesült Államok Külügyminisztériumának támogatási programjának köszönhetően utazhatott a választás helyszínére.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik