Élő Nagyvilág

Kadirov komoly veszteségekről beszélt

Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP
Mikhail METZEL / SPUTNIK / AFP

A háború csütörtöki eseményeiről itt lehet részleteket olvasni.

Szijjártó szerint Trump módszerével lehet megoldani az ukrajnai háborút

A magyar külügyminiszter szerint Donald Trump modelljét kellene alkalmazni. Az amerikai elnök az Ábrahám-megállapodások tető alá hozása során el tudta érni, hogy olyan országok építették újra a kommunikációs csatornáikat, amelyek hosszú évtizedekig nem tárgyaltak egymással. Erre lenne most is szükség.

Kapcsolódó
Szijjártó szerint a Trump-féle receptet kéne alkalmazni az orosz-ukrán háború kapcsán
A tárcavezető szerint el kell érni, hogy a szembenálló felek tárgyaljanak egymással.

Hatszáznál is több embert minősítettek szélsőségesnek Fehéroroszországban

Újabb hatszázhuszonöt embert tettek fel szélsőségesekkel tartott kapcsolatok miatt Fehéroroszországban pénteken arra a listára, amelyen szereplők nem vállalhatnak közszolgálati tisztséget az országban – közölte fehérorosz belügyminisztérium.

A közlemény szerint a feketelistán szereplő magánszemélyek száma 1465-re nőtt.  A legutóbb a listára kerültek között ellenzéki aktivisták, üzletemberek, újságírók, illetve aktivisták szerepelnek, akik részt vettek a 2020-ban több hónapon át tartó kormányellenes tüneteseken, vagy tudósítottak róluk.

A tömegtüntetések az országot huszonnyolc éve irányító Aljakszandr Lukasenka elsöprő győzelmével végződő, kétes tisztaságú elnökválasztást követően kezdődtek. A szavazás után a fő ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja hivatalos nyomásra Litvániába menekült, a kormány pedig lecsapott a tüntetésekre, több mint 35 ezer demonstrálót őrizetbe véve.

A Vjaszna (Tavasz) emberi jogi szervezet, amelynek alapítója, Alesz Beljacki, az idei Nobel-békedíj egyik díjazottja, a szélsőségesek listájának bővítését a megtorlás légkörének fokozódásaként értékelte.

A szervezet közleménye szerint “folytatódnak a letartóztatások, házkutatások, kínzások a börtönökben, a politikai foglyokra való nyomásgyakorlás, és mindenki, aki nem ért egyet (a kormánnyal), szélsőségesnek minősül”.

A feketelistára felkerültek az Ukrajnát támadó orosz erők ellen harcoló, kizárólag fehéroroszokból álló Pahonja ezred tagjai is.

Szintén most tették rá Akszana Kolbot, a Novi Csasz című független hetilap főszerkesztőjét is. A hetilapot betiltották Fehéroroszországban, Kolb pedig a tiltakozó megmozdulásokról való tudósítás miatt már hónapokat töltött börtönben.

A listán szereplő magánszemélyek nem tölthetnek be közhivatali tisztségeket, nem taníthatnak, illetve nem végezhetnek nyilvános tevékenységeket, nem szolgálhatnak Fehéroroszországban a hadseregben, és hét évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók, ha szélsőséges dokumentumokat terjesztenek.

(MTI)

A háború előtti szinthez képest a felére csökkent az áramellátás Kijevben

Vitalij Klicsko kijevi polgármestere szerint az ukrán főváros elektromos hálózata vészhelyzeti üzemmódban működik, az áramellátás a háború előtti szinthez képest a felére csökkent.

A 20 százalékról 50 százalékra emelkedő jelentős áramhiány miatt a város energiaellátó rendszere vészhelyzeti üzemmódban működik

– közölte Telegram bejegyzésében Klicsko.

A városvezető azt is megerősítette, hogy Kijevben és a környező településeken áramkimaradások várhatóak a következő napokban.

Klicsko reméli, hogy az Ukrenergo nevű állami energiavállalat munkatársai két-három héten belül helyreállítják az áramellátást, hogy az a megszokott szinten tudjon üzemelni. Szerinte ez sikerülni is fog, hacsak nem állnak fenn rajtuk kívülálló körülmények.

(Al Jazeera)

Svédország és Finnország csak együtt tervez belépni a NATO-ba

Svédország és Finnország tartja magát az előzetes megállapodáshoz, és „kéz a kézben”, együtt tervez belépni a NATO-ba – jelentette ki Sanna Marin finn kormányfő Helsinkiben svéd kollégájával közös pénteki sajtótájékoztatóján.

Ulf Kristersson svéd kormányfő első hivatalos finnországi látogatásán leszögezte, hogy „nem áll szándékukban semmilyen más módon” csatlakozni az észak-atlanti szövetséghez.

Hozzátette: teljesen jogosnak tartja, hogy Törökország meg akar bizonyosodni arról, hogy Svédország valóban teljesíti azon kötelezettségeit, amelyeket a júniusi madridi NATO-csúcson vállalt. „Svédország teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy teljesítse a (Finnországgal és Törökországgal megkötött) háromoldalú megállapodásban foglaltakat”, és megfeleljen Törökország elvárásainak.

Stockholm „keményen dolgozik azon”, hogy „tegye, amit tennie kell”, s részletesen be fognak számolni mindarról, amit ezen a téren sikerült elérniük – mondta Kristersson.

Ulf Kristersson a múlt héten lépett hivatalába, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig megerősítette abbéli szándékát, hogy a közeljövőben találkozót tartson az új svéd kormányfővel.

(MTI)

Befejeződött a részleges mozgósítás

Szergej Sojgu közölte, hogy a szeptemberben bejelentett részleges mozgósítás befejeződött. Az orosz védelmi miniszter mindezt a Vlagyimir Putyin elnökkel tartott találkozón erősítette meg, melyet az állami tévé is közvetített. Sojgu elmondta, hogy

82 ezer mozgósított újonc már a konfliktusövezetben van, további 218 ezeren pedig épp kiképzést kapnak.

A találkozón Putyin üdvözölte az Ukrajnában mozgósított tartalékosok hazafiasságát.

(Al Jazeera)

Irániak tartottak szolidaritási tüntetést Kijevben

Néhány tucat iráni gyűlt össze pénteken Kijev központjában, hogy az iráni drónok bevetése ellen tiltakozzanak. A drónok kulcsfontosságú fegyverré váltak Oroszország arzenáljában az ukrajnai háború során, és az elmúlt hónapban gyakran használták őket az energiainfrastruktúra elleni támadásokban. Irán többször visszautasította, hogy drónokat szállítana Oroszországnak, az ukrán hadsereg állítása szerint azonban már 300-at hatástalanítottak közülük.

A tüntetők a Majdan téren gyűltek össze: „az iráni nép Ukrajna mellett áll” feliratú táblákkal, és mindkét ország nemzeti lobogóival demonstráltak.

Az országban, ahol születtünk, a jelenleg hatalmon lévő rezsim drónokat küld, hogy megöljenek minket és a barátainkat

– mondta az egyik demonstráló. A harmincnégy éves építész az ukrajnai iráni diaszpóra tagja.

(i24NEWS)

Az ukránok szerint nekik is vannak kamikaze drónjaik

Ukrajnának is vannak kamikáze drónjai, amelyeket a partnerországoktól kapott, és a fegyveres erők használják is azokat – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján.

A szóvivő szavai szerint a drónok, vagyis a pilóta nélküli repülőgépek a katonai konfliktusok szerves tényezőjévé váltak. Közölte, hogy várhatóan az ukrán légierő is hamarosan kap Switchblade 600 típusú drónokat. Mint mondta, ezek a legmodernebb típusúak közé tartoznak, nagy a teljesítményük, és remélhetőleg az ukrán harctéren is jól teljesítenek majd.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzók beszámolóiból készített összeállításában kiemelte, hogy az elmúlt nap során az ukrán katonák visszaverték az orosz csapatok támadásait a kelet-ukrajnai Luhanszk megyében Avgyijivka és Bilohorivka településeknél. A déli Herszon megyében változatlanul heves harcok dúlnak, civilek is áldozatul estek, de számukat nem hozták nyilvánosságra.

Vitalij Kim, a Herszonnal szomszédos Mikolajiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy péntekre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as rakétákkal lőtték a régió központját, Mikolajiv városát, a támadásban egy ember szenvedett könnyebb sérüléseket. Megsemmisült viszont egy háromemeletes adminisztratív épület és károk keletkeztek a közeli többszintes épületekben, valamint egy pékségben is.

A Donyeck megyei kormányzó, Pavlo Kirilenko közölte, hogy az orosz erők ágyúzásai következtében csütörtökön négy helyi lakos életét vesztette a régióban, hárman Bahmutban, egyikük pedig Szvjatohirszk településen. Ezen felül kilencen sérültek meg. Sandriholove településen az ukrán rendfenntartók öt civil holttestére bukkantak, az elhunytak az orosz megszállás alatt vesztették életüket.

Valentin Reznyicsenko, a keleti országrészben lévő Dnyipropetrovszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz erők egész éjjel lőtték Gradokkal és más nehéztüzérségi fegyverekkel Nyikopol térségét. Áldozatokról nem érkezett hír.
A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk és az ország középső részében fekvő Poltava megye hatóságai figyelmeztették a lakosságot, hogy a környéken ukrán egységek fognak pénteken gyakorlatozni, ezért robbanások lesznek hallhatók.
Hrisztina Hajovisin, Ukrajna állandó ENSZ-képviselőjének helyettese az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén kijelentette, hogy „Ukrajna soha nem fejlesztett ki, nem gyártott senkivel közösen, és nem tárolt sehol biológiai vagy vegyi fegyvereket”.

Közölte, hogy Ukrajna készen áll egy független nemzetközi szakértői csoport fogadására a közegészségügyi laboratóriumok tevékenységének átláthatósága érdekében, miután Oroszország leállítja a támadóháborút és kivonja hadseregét Ukrajna területéről. Hozzátette, hogy Oroszország Ukrajnáról „hazugságokat terjeszt, hogy megteremtse az alapjait egy jövőbeni provokációjának, amelyet biológiai fegyverekkel valósítana meg.”

(MTI)

Komoly veszteségekről beszélt a csecsen elnök

Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke a Telegram csatornáján számolt be arról, hogy egy tüzérségi támadás után súlyos veszteségek érték a csecsen csapatokat a déli Herszonban.

Huszonhárom harcosunk meghalt, 58-an pedig megsebesültek

– írta Kadirov, aki ugyan ritkán számol be veszteségekről, most azonban elismerte, hogy az Oroszországot támogató harcosai között „nagyok voltak a veszteségek azon a napon”.

Ukrán források a hét elején arról számoltak be, hogy egy csecsen alakulatot a dél-ukrajnai Herszon régióban a közösségi oldalakon tettek közzé fotók alapján sikerült bemérni és ágyútűz alá vonni.

Kadirov Putyin háborújának hangos támogatója. Korábban arról is beszélt, hogy fiatalkorú gyermekei készen állnak arra, hogy harcba szálljanak hazájukért az ukrajnai fronton.

(Al Jazeera)

Az oroszok szerint a gabonaszállítmányok mindössze három százaléka jut el a rászoruló országokba

Oroszország szerint a gabonaegyezmény keretében exportált élelmiszereknek mindössze 3 százaléka jut el a legszegényebb országokba, miközben a nyugati államokba a szállítmányok fele érkezik.

A szállítmányok címzettjei, már a földrajzi helyzetük alapján is teljesen összeegyeztethetetlenek az eredetileg deklarált humanitárius célokkal. Az olyan rászoruló államok, mint Szomália, Etiópia, Jemen, Szudán és Afganisztán az élelmiszerek mindössze 3 százalékát kapták meg az ENSZ Világélelmezési Programjának részeként.

– olvasható a közleményben.

Az ENSZ által támogatott fekete-tengeri gabonakezdeményt júliusban írták alá Törökországban. Azóta több millió tonna kukoricát, búzát, napraforgót, árpát, repcét és szóját exportáltak Ukrajnából, azonban az oroszok arra panaszkodnak, hogy komoly problémák vannak az egyezménnyel.

(Al Jazeera)

Ukrajna állítja, több mint 300 iráni gyártmányú drónt lőttek le

Erről az ukrán légierő szóvivője, Jurij Ihnat beszélt pénteki tájékoztatóján.

A drónok kulcsfontosságú fegyverré váltak Oroszország arzenáljában az ukrajnai háború során, és az elmúlt hónapban gyakran használták őket az energiainfrastruktúra elleni támadásokban.

Irán közben többször visszautasította, hogy drónokat szállítana Oroszországnak.

Egyre közelebb járnak az oroszok Bahmuthoz

Az orosz katonák egyre közelebb kerülnek Bahmuthoz, amely annak ellenére maradt ukrán ellenőrzés alatt, hogy Moszkva rátenné a kezét a teljes donbászi régióra.

Oroszország több mint öt hónapja támadja rakétákkal Bahmutot. A szárazföldi támadás az után gyorsult fel, hogy az orosz csapatok júliusban rákényszerítették az ukránokat, hogy vonuljanak ki Luhanszkból.

 A friss jelentések szerint a Wagner-csoport zsoldosai is részt vesznek a Bahmut elleni roham vezetésében.

A város elfoglalása megbontaná Ukrajna utánpótlási vonalait, és lehetővé tenné, hogy az orosz erők továbbjussanak Kramatorszk és Szlovjanszk felé, amelyek a döntő fontosságú ukrán erődök Donyeck tartományban.

(Al Jazeera)

Kína „határozottan támogatni fogja az orosz oldalt”

Kína hajlandó az Oroszországgal folytatott eszmecserék elmélyítésére – közölte Vang Ji kínai külügyminiszter, miután telefonon beszélt orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval.

Vang Ji kijelentette, hogy hazája „határozottan támogatni fogja az orosz oldalt”, majd figyelmeztetett: Kína és Oroszország haladásának akadályozása soha nem lesz sikeres.

A nyilatkozat szerint a két külügyminiszter ezúttal elsősorban Ukrajnáról, valamint nemzetközi és regionális kérdésekről folytatott eszmecserét. A miniszterek most beszéltek először azóta, hogy az USA újabb szankciókat vetett ki a távol-keleti országra.

(Sky News)

Oroszország tartalékosokat vethet be a Dnyeper folyó mentén

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint úgy tűnik, Oroszország „mozgósított tartalékosokkal” bővítette egyes egységeit a Dnyeper folyótól nyugatra a „rendkívül alacsony” létszám miatt.

A folyó átszeli Herszont, a várost, ahol az ukrán erők a nemrég előrenyomultak a folyó nyugati partján.

Napi hírszerzési jelentésében a minisztérium azt is közölte, hogy az elmúlt hat hétben a moszkvai erők védekező pozíciót vettek fel a frontvonalon az  ukrajnai orosz csapatok „erősen emberhiányos és rosszul képzett” volt a miatt.

A kollaboráns herszoni hatóságok a múlt hétvégén a város azonnali kiürítését is elrendelték az ukrán ellentámadás hírére.

A brit védelmi minisztérium hozzátette, ha Oroszországnak sikerül is megszilárdítania a védelmi pozícióját a térségben, hadműveleti felépítése akkor is sebezhető marad.

Lengyel tábornok vezeti EU kiképzőmisszióját

Piotr Trytek lengyel tábornokot nevezték ki az Európai Unió ukrán csapatok kiképzését végző missziójának vezetésére – közölte a lengyel védelmi miniszter csütörtök este.

Az unió október elején döntött a katonai segítségnyújtási misszió (EUMAM Ukraine) felállításáról, amelynek célja Ukrajna katonai képességeinek javítása.

(Reuters)

Csütörtökön 11 ezer ember menekült Magyarországra Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 5840-en léptek be csütörtökön Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5177-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 242 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Vonattal 54 ember – köztük 20 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK.

Zelenszkij beállt egy lezuhant iráni drón mellé

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország mindössze két nap alatt több mint 30 dróntámadást intézett Ukrajna ellen – írja a BBC. Az elnök hozzátette: Moszkva összesen mintegy 4500 rakétacsapást és több mint 8000 légitámadást hajtott végre.

Nyugati vádak szerint Irán nagyszámú harci drónt szállított Oroszországnak, Moszkva és Teherán azonban továbbra is tagadja ezt. Az iráni drónokkal kapcsolatos vádak alátámasztása érdekében az ukrán elnöki hivatal egy képet is közzétett, amelyen úgy tűnik, hogy Zelenszkij elnök közvetlenül egy lelőtt iráni drón mellett áll:

Ukrán Elnöki Hivatal

Antony Blinken amerikai külügyminiszter „borzasztónak” nevezte a drónok agresszív használatát.

Blinken a kanadai fővárosban, Ottawában tett látogatása során beszélt arról, hogy az orosz parancsnokok szerinte „ukrán civilek gyilkolására, valamint az áram-, víz- és hőszolgáltatás infrastruktúráinak lerombolására” használták a drónokat.

Az elmúlt hetekben valóban számos orosz támadás érte Ukrajna polgári infrastruktúráját, ráadásul éppen akkor rombolták az ország áram- és vízellátását, amikor a hőmérséklet csökkenni kezd.

A nyugati országok szerint Irán hazai fejlesztésű drónokat szállít Moszkvának, és iráni katonai szakértők tartózkodnak az oroszok által megszállt Krím-félszigeten, hogy technikai támogatást nyújtsanak a drónpilótáknak.

A támadásokhoz használt drónokat Kijev iráni Shahed-136 drónként azonosította. Ezeket „kamikaze” drónoknak nevezik, mert a támadás során megsemmisülnek.

Ukrajna azt állítja, hogy Oroszország mindeddig körülbelül 400 ilyen drónt használt fel, az összesen nagyjából 2000 darabból. Teherán azonban többször is tagadta, hogy bármilyen fegyverüzletet kötött volna a Kremllel, Moszkva pedig azt is tagadta, hogy egyáltalán használt volna iráni drónokat.

Szerdán Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter „alaptalannak” nevezte a vádakat, és sürgette Ukrajnát, hogy „mutasson be minden olyan bizonyítékot, amely alátámasztja a vádakat”.

Putyin szerint a legveszélyesebb évtized jön a második világháború óta

Vlagyimir Putyin csütörtökön nagy ívű beszédet tartott a Valdai fórum elnevezésű vitafórumon. Az orosz elnök itt fejtette ki, hogy a világ szerinte „valószínűleg a legveszélyesebb” évtized előtt áll a második világháború vége óta.

Beszédében az orosz vezető ismét igazolni igyekezett igazolni Oroszország Ukrajna elleni invázióját. Putyin emellett arról panaszkodott, hogy a Nyugat atomfegyverek emlegetésével igyekszik kikényszeríteni, hogy szövetségei hátat fordítsanak Moszkvának.

A hét elején a NATO elítélte azokat a megalapozatlan orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna „piszkos bombát” – azaz hagyományos, radioaktív anyagokkal megtűzdelt robbanóanyagot – használatára készülne.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára kijelentette, hogy a védelmi szövetség tagjai „visszautasítják ezt az állítást”, amelyet így „Oroszország nem használhat ürügyként az eszkalációra”

Soha nem állítottuk, Oroszország esetleges atomfegyver használatát kezdeményezné. Csak utalásokkal reagáltunk a nyugati országok vezetőinek megjegyzéseire

– magyarázta Putyin a hallgatósága előtt.

(BBC)

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik