A következő élő közvetítés része Vége az ukrán „népszavazásoknak”: csaknem teljes támogatottság az Oroszországhoz való csatlakozás mellett

Kreml: sürgősen ki kell vizsgálni, mi történt az Északi Áramlat vezetékeivel

John MACDOUGALL / AFP
John MACDOUGALL / AFP

A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtószóvivő szerdán újságíróknak.

Kapcsolódó
Célzott támadás érhette hétfőn az Északi Áramlatot
Legalábbis ezt állítja egy német lap biztonsági forrásokra hivatkozva. Svédország és Dánia mindenesetre sürgős vizsgálatot kezdeményezett.

Peszkov elmondta, hogy kedden mind a Gazprom, mind az Északi Áramlat vezetékeket üzemeltető Nord Stream AG cég közölte a „rendkívül aggasztó hírt”, hogy a csővezetékben a dán kizárólagos gazdasági övezetben tisztázatlan eredetű meghibásodás keletkezett, ami jelentős nyomáscsökkenést eredményezett.

Ez egy teljesen példátlan helyzet, amely sürgős kivizsgálást igényel. Fölöttébb aggasztónak tartjuk ezt a hírt

– hangoztatta a szóvivő.

Peszkov nem zárta ki, hogy a gázvezetékek megszakadása szabotázs eredménye lehet. Jelenleg semmilyen lehetőséget nem lehet kizárni – mondta.

Peszkov szerint ez az ügy az egész kontinens energiabiztonságával összefügg. Arra a kérdésre, hogy létrejöhet-e a történtek miatt kapcsolatfelvétel Vlagyimir Putyin orosz elnök és Olaf Scholz német kancellár között, a Kreml szóvivője kijelentette: a német féllel való kapcsolattartás az üzemeltető cég dolga.

A vezetékrendszert üzemeltető Nord Stream AG közölte, hogy az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 négy tengeri csővezetékéből hármat ugyanazon a napon példátlan károsodás ért, és a helyreállítás ütemezését nem lehet megbecsülni. A Nord Stream AG kedden nyomáscsökkenést jelentett az Északi Áramlat-1 mindkét és az Északi Áramlat-2 egyik vezetékszálában.

A Der Tagesspiegel című német napilap kedden saját forrásaira hivatkozva azt írta, hogy célzott szabotázs lehet a csővezetékek nyomáscsökkenésének oka.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Egyik vezetékpár sem üzemel. Az Északi Áramlat-1 azért nem, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást az összes turbina meghibásodására és arra hivatkozva, hogy szervizelésüket a Siemens a szankciók miatt képtelen ellátni. Az Északi Áramlat-2 üzembe helyezési eljárását a német fél állította le, Oroszország Ukrajna elleni támadására hivatkozva.

Vissza a közvetítéshez
Olvasói sztorik