Oroszország „üdvözli” Magyarország szuverén pozícióját az Európai Unión belül

A dél-ukrajnai Herszon megye kormányzói hivatala azt tanácsolta az orosz ellenőrzés alól megszabadult térségben található települések lakóinak, hogy a téli időszakra utazzanak el otthonukból.

Tekintettel a felszabadult településeken kialakult helyzetre, azt tanácsoljuk, hogy a téli időszakra költözzenek el Kárpátalja, Hmelnickij és Zsitomir megyék területére

– írta Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson az Ukrajinszka Pravda hírportál hétfői beszámolója szerint. Kiemelte, hogy ezt különösen ajánlják a gyermekes családoknak és a mozgásukban korlátozottaknak. Azt azonban nem részletezte, hogy mit kell érteni a kialakult helyzet alatt.

A hivatalnál hozzátették, hogy a belső menekültstátus megszerzése után a Herszon megyeiek pénzügyi támogatásban részesülnek: a felnőtteknek fejenként kétezer hrivnya (körülbelül 21 639 forint), a fogyatékossággal élőknek és a gyermekeknek pedig háromezer hrivnya (32 458 forint) jár.

Hazugok és „a bucsai forgatókönyv” szerint készültek azok a vádak, amelyek szerint az orosz erők háborús bűncselekményt követtek el Izjumban – jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn.

Ez ugyanaz a forgatókönyv, mint a bucsai. Ugyanannak a forgatókönyvnek az alapján alakul minden. Ez hazugság, természetesen meg fogjuk védeni az igazságot ezzel a történettel kapcsolatban

– mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök angol nyelvű videoüzenetben állította, hogy tömegsírt fedeztek fel a Harkiv megyei, az ukrán hadsereg által az orosz megszállás alól felszabadított Izjumban. Ígéretet tett rá, hogy a külföldi médiának is megmutatják a helyszínt.

Tavasszal hasonlóképpen, a Kijev megyei Bucsában elkövetett háborús bűncselekménnyel vádolták meg az orosz hadsereget. Az orosz védelmi minisztérium április 3-án elutasította Kijev vádját, amely szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án teljesen elhagyták települést, a bűncselekmények bizonyítékai pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba.

Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint az Izjumnál a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan – harcokban elesett – ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akik holttestének átvételét az ukrán kormány megtagadta. A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.

Műholdfelvételek mutatják, hogy az orosz hadsereg régi légelhárító rakétákat szállított Ukrajnába, mivel az idén nyáron fejlett fegyverek hiányával szembesült, ami súlyos károkat okozott a civilekben – jelentette vasárnap a finn Yle műsorszolgáltató.

A Szentpétervárt körülvevő 14 légvédelmi rakétabázis közül legalább négyet „kiürítettek a felszerelésből” augusztusban és szeptemberben

– idézte finn lap Marko Eklund katonai szakértőt.

Valószínű, hogy az eltávolított berendezések elsősorban a régi S-300-as rendszerből származnak – tette hozzá Eklund, aki több mint 20 éve figyeli az orosz fegyveres erőket.

A fennmaradó rakéták, amelyek Oroszország második legnagyobb városa felett a finn határ közelében védik a légteret, S-400-as rendszereknek tűnnek, amelyek hatótávolsága kétszerese a szovjet kori elődeiknek.

Oroszország valószínűleg az ukrán hadszíntérre helyezte át a régebbi felszereléseit is, és így nem gyengítette jelentősen Szentpétervár légvédelmét – mondta Eklund. (Moscow Times)

A Reuters írta meg, hogy Oroszország rajta tartja a szemét Magyarország és az Európai Bizottság uniós forrásokkal kapcsolatos vitáján, a Kreml szóvivója, Dmitrij Peszkov pedig üdvözölte, hogy Magyarország több kérdésben is szuverén álláspontot fogalmaz meg több, az EU-ban felmerülő kérdésben.

Az Európai Bizottság egyébként elégedett a magyar kormány vállalásaival, de Navracsics Tibor is úgy fogalmazott, hogy ezeket még végre kell hajtani.

Érvénybe lépett hétfőn az orosz állampolgárokkal szemben elrendelt beutazási korlátozás a három balti országban, Észtországban, Lettországban és Litvániában – írja az MTI.

Lengyelország a balti államokkal kötött megállapodás alapján szintén bevezetni készül a szigorításokat. Jelenleg a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások vannak érvényben orosz és fehérorosz állampolgárok számára. Mostantól a három balti ország nem engedi a területére belépni a turistákat, illetve az üzleti, kulturális vagy sporthoz kötődő ügyben kiadott schengeni vízummal rendelkező orosz állampolgárokat. Bizonyos esetek kivételt képeznek majd, mint például azok az orosz állampolgárok, akik lakhellyel rendelkeznek valamelyik érintett államban vagy azok, akik politikai okokból távoznának Oroszországból, illetve a hatóságok humanitárius alapon is eltekinthetnek a korlátozás alkalmazásától.

A négy EU-tagállam az Ukrajna ellen indított orosz háborúra reagálva vezeti be a közös szigorítást. A maguk hatáskörében már korábban nagyrészt leállították a vízumok és letelepedési engedélyek kiadását orosz állampolgároknak, de a schengeni vízummal rendelkezőknek még úgy is megvolt a lehetőségük, hogy belépjenek más schengeni országokba e négy ország területén keresztül. Hétfőtől azonban orosz állampolgárok schengeni vízummal sem léphetnek be Észtország, Lettország és Litvánia területére, függetlenül attól, hogy a vízumot melyik országban állították ki.

A háború nagy bajt hozott az egész világra, ezért itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a békéért – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebookon. Szijjártó Péter azt írta a bejegyzésben, hogy szeptember harmadik hetében mindig New Yorkra fókuszál a nemzetközi politika, hiszen minden évben ekkor rendezik az ENSZ Közgyűlését.

Idén immár hetedszer ér az a megtiszteltetés, hogy képviselhetem Magyarországot ezen a globális politikai eseményen, de az idei közgyűlés mégis különleges lesz, hiszen háború zajlik a szomszédságunkban

– fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta, hogy a háború nagyon nagy bajt hozott az egész világra, ezért itt az ideje, hogy az országok összefogjanak a béke érdekében. A háború befejezéséhez azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség. Mindehhez nincsen szélesebb és alkalmasabb platform az ENSZ-nél – közölte.

Az idei közgyűlés sikerének fokmérője az lesz tehát, hogy közelebb kerülünk-e a békéhez vagy sem. Fennállásának egyik legfontosabb vizsgája előtt áll a világszervezet

– írta Szijjártó Péter.

Talán most úgy tűnik, hogy az elmúlt időszak sorozatos győzelmei után megnyugodtunk. De ez nem szünet. Ez a felkészülés a folytatásra – erről beszélt vasárnap esti beszédében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök felsorolta azokat a területeket, ahonnan sikerült kiszorítani az oroszokat: Izjum, Balaklija, Kupjanszk, Harkiv.

A The Guardian cikke idézi az ukrán hadsereg beszámolóját. Eszerint az ukránok visszaverték a keleti és déli orosz támadásokat. Az ukrán hadsereg vasárnap közölte, hogy csapataik visszaverték az orosz csapatok támadásait a keleti Harkov régió és a déli Herson térségében, valamint a délkeleti Donyeck egyes részein – írja a Reuters. A közlemény szerint az ukrán csapatok előrenyomultak az Oskil folyó keleti partjához Harkiv régióban.

Az Institute for the Study of War (ISW) szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre inkább az irreguláris csapatokra támaszkodik, nem pedig a hagyományos egységekre. Mint írják, „Putyin megromlott kapcsolata a katonai parancsnoksággal részben magyarázatot adhat arra, hogy a Kreml egyre nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy rosszul felkészült önkénteseket toborozzon irreguláris egységekbe, ahelyett, hogy megpróbálná őket tartalékba vagy helyettesítő állományba vonni a hagyományos orosz harci egységek számára”.