Szerdán is folytatódtak az összecsapások a két egykori szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán és Örményország között. Kedden közel száz katona vesztette életét, miután 2020 óta nem látott intenzitással lőtték egymást a két ország fegyveresei. A Reuters hírügynökség szerint kedden legkevesebb 49 örmény és 50 azeri katona halt meg a határ menti összecsapásokban.
A héten kialakult harcok közvetlen előzményének tekinthető az a hat hétig tartó háború, amely még 2020-ban robbant ki a két ország között. A konfliktus tárgya Hegyi-Karabah tartomány, amely egy örmények lakta összefüggő hegyvidéki terület Azerbajdzsánban. A hathetes háborúban két évvel ezelőtt legalább 6500 ember halt meg, és a fellobbanó konfliktus az oroszok közvetítésével létrejött fegyverszünettel ért véget.
Örményország és Azerbajdzsán bár szomszédos államok, és valaha a Szovjetunió részei voltak, a kilencvenes években felszínre törtek a közöttük meglévő kulturális és etnikai feszültségek. Míg Azerbajdzsán kulturális hátterét tekintve legnagyobb részt síita muszlim populációval rendelkezik, addig az örmények ókeleti ortodox keresztények. Mindebből ugyan nem következik egyértelműen, de Örményországnak Oroszország, Azerbajdzsánnak pedig Törökország lett fontos, stratégiai szövetségese, ami egyúttal katonai támogatást is jelent.
A helyzet mindenesetre úgy néz ki, hogy az oroszok által támogatott Örményország és a törökök által támogatott Azerbajdzsán egymást vádolja a fellángoló konfliktusért.
Örményország közölte, hogy az azerbajdzsáni erők nem sokkal hétfőn éjfél után intenzív támadást indítottak tüzérségi és nagy kaliberű lőfegyverekkel az örmény katonai állások ellen Gorisz, Szotk és Jermuk irányában. Az azeri védelmi minisztérium ugyanakkor „nagyszabású felforgató cselekményekkel” vádolta Örményországot az azerbajdzsáni Daskeszan, Kelbadzsar és Lacsin járások közelében, hozzátéve, hogy az azeri hadsereg állásait is tűz alá vették. Elnur Mammadov azeri külügyminiszter-helyettes azt állította, hogy Örményország már hetek óta lövi az azerbajdzsáni katonai állásokat, ez azonban az elmúlt napokban csak fokozódott.
A világ vezetői közül sokan felemelték a hangjukat a kiéleződő konfliktus miatt. Törökország felszólította Örményországot, hogy hagyjon fel az Azerbajdzsán elleni provokációval. Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Washingtonban súlyos aggodalmakat ébresztenek a támadásokról szóló jelentések, és a harcok befejezését sürgette. Az amerikai külügyminiszter hangot adott annak a gyanújának is, hogy Oroszország keveri a lapokat, és ezért külön-külön tárgyalt Nikol Pasinjan örmény miniszterelnökkel és Ilham Alijev azeri elnökkel. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pedig kijelentette, hogy az Európai Unió a további eszkaláció megelőzésére törekszik. Hozzátette: „nincs alternatívája a békének és a stabilitásnak a régióban”.
Oroszország szintén „rendkívüli aggodalmának” adott hangot a híradások szerint.
A vitatott státuszú Hegyi-Karabah régióban a kilencvenes években, legutóbb pedig 2020-ban dúlt háború. Az enklávét nemzetközileg azerbajdzsáni területként ismerik el, de olyan örmények népesítik be, akik nagyrészt vagy önállósodni szeretnének, vagy Örményországhoz csatlakozni. Azerbajdzsán ezzel szemben úgy véli, hogy az örmények törvénytelenül foglalták el a földjüket.
1991-ben, a Szovjetunió szétesésekor harmincezer ember halt meg az örmények és azeriek között felcsapó etnikai és területi konfliktusban. A 2020-ban, a Hegyi-Karabah régió miatt lezajlott hathetes háború orosz közvetítéssel létrejött fegyverszünet vetett véget. Az egyezmény értelmében Örményország évtizedek óta ellenőrzése alatt álló területekről mondott le, Moszkva pedig mintegy kétezer orosz békefenntartót telepített a térségbe, hogy felügyeljék a tűzszünet végrehajtását.
