Az új brit uralkodóra, aki II. Erzsébet halála után lép majd trónra, már pénteken számos hivatalos teendő várt: előbb Londonba utazott Liz Trusshoz, a pár napja hivatalba lépett új miniszterelnökhöz, hogy megbeszélést tartsanak. Közben pedig III. Károlynak édesanyja londoni gyászszertartásáról és a Londonhoz közeli, windsori temetéséről is egyeztetnie kellett az illetékesekkel. Az eddig Károly hercegként, walesi hercegként ismert új király gyökerei azonban nemcsak a brit fővároshoz és nem is csak a család névadójához, Windsorhoz kötődnek.
Ha valaki az egykori Nyugat-Németország egyik legszegényebb vidékén, Coburg környékén járt már, akkor mindenképpen látnia kellett, hogy az onnan eredő uralkodócsalád – mint általában minden kisebb és politikailag jelentéktelen német hercegség – pompás kastélyt épített magának a város közepén. A történelem a 19. században hirtelen felkarolta a Szász-Coburg és Gotha famíliát, amikor Viktória angol királynő férje Albert von Sachsen-Coburg und Gotha herceg lett. Ez az a német örökség, amitől aztán hosszú időn át próbált szabadulni a család brit ága. A família e leágazása ugyanis az első világháborúban felvette a Windsor nevet, mert az jobban hangzott 1917-ben, a németekkel vívott harc idején, mint az eredeti „szász” verzió, illetve az addig angolul használt House of Saxe-Coburg and Gotha elnevezés.
III. Károly király, aki a csütörtökön elhunyt II. Erzsébet fiaként a brit történelemben a leghosszabb ideje, hét évtizeden át, 1952-től – kisebb hercegi címekkel rendelkezve –, majd 1958 óta walesi hercegként várt trónörökösként a koronára, most, 73 évesen lett brit uralkodó, egyben az anglikán egyház és a (brit) Nemzetközösség feje, így olyan angolszász országok államfője, mint Kanada, Új-Zéland és Ausztrália. Ő egyben a legidősebb személy, aki király lett Nagy-Britanniában.
Károly egyébként formailag a Mountbatten-Windsor ház tagja, hiszen édesapja Fülöp herceg volt, aki a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg német nemzetségből született görög és dán királyi hercegként. A Görögországból már gyerekként menekülni kényszerülő Fülöp egy már korábban a német Battenbergről angolosító nagybátyja nyomán vette fel a Mountbatten nevet.
Károly családja, a Sachsen-Coburg und Gotha az angol mellett a belga királyi családot is adja manapság, s egy oldaláguk – amely a magyar Koháry családdal házasodott – Bulgáriában cárként uralkodott. Ráadásul az utolsó bolgár cár, Szimeon Szakszkoburggotszki a 2000-es évek elején miniszterelnök is lett Szófiában. Az „utolsó cár” testőre, Bojko Boriszov pedig később nagyjából egy évtizeden át volt miniszterelnök.
Így a britek új uralkodójának egyik egyenes ági felmenője Rhédey Klaudia grófnő volt. Szépanyja talán meg is ihlette az akkor még walesi hercegként szereplő brit trónörököst, aki komoly erdélyi birtokokkal rendelkezik, és előszeretettel látogatja is azokat 1998 óta.
A koronavírus-járvány után először idén májusban kereste fel Károly a székelyföldi Zalánpatakon és a Brassó megyei Szászfehéregyházán lévő házait, s ekkor feltűnt mellette egy fotó tanúsága szerint gróf Kálnoky Tibor is. Szászfehéregyháza időközben a turisták kedvelt célpontja is lett, nemcsak a világörökség-státusza miatt, hanem mert a kíváncsiskodók elsősorban Károly 2006-ban vásárolt itteni birtokait akarták megnézni.
Károly kifejezetten lelkesedik Erdélyért, a BBC-nek mesélt is birtokairól, ahol fenntartható gazdálkodás folyik. Szerinte ugyanis
Erdély lehet a kulcsa a bolygó megmentésének.
A biodiverzitást kellene a gazdálkodás középpontjába állítani, és meg kell őrizni a változatos környezetet az unokáknak is. Nem szabad úgy gondolni a természetre, ami tőlünk külön, valahol létezik, és amit mi használunk, kizsákmányolunk” – fogalmazott. Károly arról is beszélt, hogy Erdélyben a gazdák ma is kézzel kaszálnak, egy vagy két tehenet tartanak, és lovas szekérrel szállítják a tejet. Ezeket az ősi életformákat szerinte meg kell őrizni, nem kellene hagyni, hogy mindent a nagyvállalatok állítsanak elő.
*
Nem beszéltünk még a III. Károly király kapcsán legtöbbet emlegetett személyről, Diana walesi hercegnéről. Csak érzékeltetni próbálva a Diana-jelenséget: a Wikipedia tizenegy színésznőről tud, aki már alakította az éppen negyedszázada elhunyt hercegnét valamilyen filmben vagy tévésorozatban. Kortárs képzőművészek is rárepültek a történetre, nemcsak a bulvárlapok élnek ugyanis a piacról. Ezen a linken Diana-portrékat, illetve hozzá kapcsolódó festményeket lehet látni.
Diana, aki nemesi származású volt, és a királyi családot ismerve nőtt fel, 1981-ben lett a felesége Károlynak. Hamarosan két gyermekük, Vilmos és Harry herceg is megszületett. Akkor még a két gyerek egymást követve számított a trónöröklésben – Károly után – a második és harmadik számúnak. Ma már viszont – mivel Vilmosnak vannak gyermekei – a sok botrányt kavaró Harry, aki Meghan Markle-lal való házassága után nem sokkal magára hagyta a brit uralkodói családot, hátrébb szorult a sorban.
Most ők is igyekeznek visszakapaszkodni a famíliához, kegyeletteljesen emlékeztek meg a Markle által korábban támadott, csütörtökön elhunyt királynőről. Igaz, Markle a halálhír bejelentése után sem utazott el a balmorali kastélyba, ahol II. Erzsébet elhunyt, csak Harry herceg.
Vilmos és Harry édesanyja, Diana a brit uralkodóház egyik ikonikus alakja lett Károly feleségeként, ám ez a házasság nem is tartott olyan sokáig. Az egymás megcsalásáról szóló híreknek nincs se szeri, se száma. Az egykori „álompár” 1992-től egymástól külön élt, majd 1996-ban hivatalosan is elváltak.
Diana közben összekavarodott Dodi Fayeddel, a patinás Harrod’s londoni áruház egyiptomi származású korábbi tulajdonosának, a milliárdos Mohamed Al-Fayednek a fiával. A szigetországi örökösök táborát gyarapító Dodi és a Károlytól elvált Diana autóbalesetet szenvedtek a lesifotósok elől menekülve a Károlytól való válás után egy évvel, 1997-ben Párizsban. Az esetnek szinte minden körülménye vitatott, és így persze a bulvárlapok azóta is tárgyalják a részleteket.
Hogy Diana milyen családhoz került közel Al-Fayedék révén, azt jól mutatja, Dodi anyai nagybátyja a 2017-ben elhunyt szaúdi milliárdos fegyverkereskedő, Adnan Hasogdzsi volt. Dodi unokatestvérét, Dzsamal Hasogdzsit pedig pár éve feldarabolhatták egy szaúdi nagykövetségen. A gyilkosok állítólag börtön helyett luxusvillákban élnek most is Szaúd-Arábiában.
Dodi apja azóta már megszabadult a Harrod’s áruháztól. A vevő a katari állam, illetve annak vagyonalapja volt, az ügyletben pedig közreműködött Hamad bin Jassim bin Jaber Al Thani, aki volt külügyminisztere és kormányfője is országának, s akitől a Sunday Times értesülései szerint Károly még walesi hercegként 3 millió eurót kapott. A brit királyi ház szerint a pénzt jótékonysági alapoknak továbbították.
A válás után Károly herceg összeházasodhatott korábbi szerelmével, Camilla Parker Bowlesszal, aki 2005-től így cornwalli hercegnőként tevékenykedett. Ennek a történetnek a feldolgozása gyakorlatilag párhuzamos a Diana-életrajzokkal, amelyeket részben maga az elhunyt walesi hercegné inspirált. Dianára tekintettel Camilla nem is használta a walesi hercegné címet. Ám a lényeg az, hogy Camilla – aki egykor Dianával baráti viszonyban volt, de Diana később „rottweilerként” emlegette őt – most a brit uralkodóház fejének feleségeként állhat a nyilvánosság elé.
De mi lesz a feladata az új királynak az Egyesült Királyságban? Politikailag nem sok: miután I. Károlyt kivégeztette, II. Károlyt pedig egy csatában legyőzte Oliver Cromwell az angol polgári forradalomban, III. Károlynak már nem sok dolga van uralkodóként. Cromwell halála után II. Károly ugyan még visszatért az angol trónra (ő túlélte a polgári forradalmat, de csak emigrációban), újra megpróbálta erősíteni a királyi hatalmat. Természetes halállal halt meg 1685-ben, de öccsét az úgynevezett Dicsőséges Forradalom már 1688-ban elűzte a trónról.
Ez az alkotmányos monarchia rendszerének születése volt: a hatalom a feltörekvő polgárság és a polgárosodó nemesség kezébe került. Így aztán királyként talán még kevesebbet beszélhet majd III. Károly, mint hetven évet végig trónörökösködve.
Állítólag ez a hagyomány, mármint hogy az angol királyok nem szólnak bele az ügyekbe, a pletykák szerint részben onnan is ered, hogy a brit polgárok már az 1700-as években is német királyokat hívtak meg a trónra (Hannoveri-dinasztia), akik kezdetben nem is beszéltek angolul, így tényleg nem szóltak bele a kormányzásba. Az utolsó „hannoveri” a trónon viszont már tudott angolul, és egy egész korszak névadója lett: a 63 évig uralkodó Viktória királynőről van szó, akit egy Szász-Coburg-Gotha herceg vett feleségül.
