Nagyvilág

Konzulátuson eltűnt újságíró: bonyolult nemzetközi szálak vezetnek a Közel-Keletre

Az elmúlt napokban a világsajtót talán legjobban foglalkoztató ügy Dzsamál Hasogdzsi eltűnése volt Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán. A szaúdi vezetést többször is kritizáló újságírót ide belépve látták utoljára, azóta pedig nyoma veszett. Feltételezik, hogy megölhették, de minden kétséget kizáró bizonyíték erről nem került a nyilvánosság elé. Az eltűnt újságíró élete már önmagában is regényes volt, például Oszama bin Ladenhez fűződő kapcsolata miatt, de családja és az eltűnése hátterében húzódó konfliktusok még messzebbre vezetnek. 

Amit az ügyről eddig tudni lehet::

  • Dzsamál Hasogdzsi (Jamal Khashoggi), a Washington Postnak dolgozó újságíró október 2.án belépett Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusára, de onnan,  úgy tűnik, soha nem lépett ki
  • A törökök szerint videofelvétel is van arról, hogy a konzulátuson vallatták, megverték, majd megölték a szaúdi újságírót, a brit Guardian pedig az újságíró feldarabolását gyanítja, ám ez sem bizonyosság.
  • A CNN szerint elképzelhető, hogy az újságíró okosórájáról egy telefonra és az iCloud-ra is eljuttatta a kihallgatásról szóló felvételeket. Az iPhone az újságíró menyasszonyánál volt, ezeket a felvételeket eddig alighanem csak a török hatóságok látták, de török források a BBC-nek is megerősítették a létüket.
  • Ugyanakkor állítólag valakik megpróbálták feltörni ezeket az eszközöket, és megpróbálták kitörölni az Apple szolgáltatások által tárolt fájlok egy részét, még Hasogdzsi ujjlenyomatát is használva. Ez is részben sikeres akció lehetett.
  • Szaúd-Arábia tagadja a gyilkosságot.
  • Az újságíró menyasszonya értesítette a hatóságokat, miután hiába várta vőlegényét, aki éppen az esküvőhöz szükséges iratokat akarta beszerezni a konzulátuson.
  • Hasogdzsi eltűnésével azonos időben 15 szaúdi belügyi-állambiztonsági „specialista” érkezett Isztambulba a konzulátusra, köztük állítólag egy törvényszéki-orvosszakértő is volt
  • Állítólag közös szaúdi-török vizsgálóbizottság alakult az eset tisztázására, amelyet amerikai nyomozók segítenek majd a munkában.
  • A Washington Post szerint az amerikai titkosszolgálatok tudhattak arról, hogy a szaúdiak Hasogdzsit szerették volna Szaúd-Arábiába csalni, de erről nem szóltak az eltűnt férfinak.

Kezdenek elszigetelődni

A török-szaúdi viszony az utóbbi időben rendkívül feszültté vált a szíriai helyzet és az Iránnal javuló török kapcsolatok miatt. Törökország Szíriában gyakorlatilag az orosz megoldást pártolja, és  hozzájárul az Asszad-rezsim stabilizálásához, annak ellenére, hogy korábban ez nem volt így. Közben nemrégiben orosz-török-iráni csúcsot is tartottak. A NATO-tag Törökország viszonya ugyanis az Erdogan elnök elleni sikertelen puccs ótafokozatosan romlik az Egyesült Államokkal. A törökök fegyvert is vásároltak az oroszoktól, Donald Trump elnök ezért is érvel amellett, hogy nem kellenek szankciók Szaúd-Arábia ellen, mert ha Amerika nem adna el nekikfegyvert , akkor megtesnnék helyettük ezt az oroszok vagy mások.

Ugyanakkor a nemzetközi botrány miatt, ami a gyilkosság körül kialakult, a szaúdi vezetés kezd elszigetelődni: világhírű üzletemberek és amerikai óriáscégek kezdik visszamondani az együttműködést Szaúd-Arábiával. Több meghívott vendég lemondta a szaúdiak által tervezett gazdasági csúcstalálkozón való részvételt is az elmúlt napokban, és egyelőre az sem világos, hogy az amerikai pénzügyminiszter elmegy-e a csúcsra.

Fotó: Reuters

Pedig az Arab-félsziget térségében az Egyesült Államok legfőbb szövetségese továbbra is az a Szaúd-Arábia, amely Jemenben gyakorlatilag folyamatosan háborúban áll, Katarra pedig óriási diplomáciai nyomást fejt ki, blokád alá is vette az Öböl-menti kis olajállamot, amelyet állítólag a szaúdiak már-már megtámadtak tavaly, de alighanem az USA és Törökország közbelépésére elálltak ettől. Wasinhgton pedig épp egy 110 milliárd dolláros fegyverüzletet megkötése előtt áll Rijáddal, ezért Donald Trump aligha lép majd fel keményen Szaúd-Arábiával szemben, hiába követeli ezt majdnem két tucat szenátor az Egyesült Államokban.

Törökország és Katar közben stratégiai szövetséget alakított ki, az Aljazeera szerint a katari befektetések értéke elérte a 20 milliárd dollárt Törökországban. Az Al Jazeerát egyébként Katar tartja fenn, rendkívül befolyásos az iszlám világban, és amikor a szaúdiak blokád alá vonták Katart, egyik követelésük az Al Jazeera bezárása volt, a másik pedig az, hogy a katariak mondják fel a törökökkel való katonai együttműködést. Törökország tehát nem elfogulatlan „vizsgáló” a szaúdi gyilkosság ügyében – ezt is figyelembe kell venni az események értékelésénél.

Nem most hallanak róluk először

Trump egyébként aligha először hall a Hasogdzsi családról. A nemzetközi sajtóban Khashoggi néven emlegetett família legismertebb tagja eddig a pár éve elhunyt, zavaros karriert maga után tudó, többször is csődbe jutott fegyverkereskedő, Adnan Khashoggi (Hasogdzsi) volt. Adnan pedig Dzsamál unokabátyja volt, akinek híres jachtját, miután csődbe ment, a brunei szultán vásárolta meg, a szultántól pedig nem más vette meg, mint Donald Trump. Ám aztán Trump is csődbe ment, így el kellett adnia a legendás luxushajót, amelyet Adnan Khashoggi lányáról, Nabilának neveztek el. A jacht egykor a világ legnagyobbja volt, és egy James Bond-filmben (Soha ne mondd hogy soha) is szerepelt.

Adnan a szaúdi család fegyverkereskedője volt, és még a lecsurranó-cseppenő jutalékokból is dollármilliárdos lett. A török eredetű Hasogdzsi család karrierjének megalapozója egyébként, Adnan apja volt, aki Szaúd-Arábia alapítójának, Ibn Szaúdnak a háziorvosa volt. Adnan üzleti kapcsolatban állt Richard Nixon amerikai elnök egyik bizalmasával, de állítólag a CIA-val is együttműködhetett. A később a hírhedt Irán-Contra-fegyvervásárlási botrányba is belekeveredett Adnan a hetvenes években azzal is bekerült a lapokba, hogy egy egész emeletet vásárolt meg Aristo Onassis görög hajómágnás New York-i felhőkarcolójában. A lakosztályhoz úszómedence is tartozott, és a beköltözés után pár nappal Khashoggi közölte a felhőkarcolót kezelő vállalkozással: meg akarja vásárolni a lakása alatt lévő emeletet is, de azt üresen fogja hagyni, csak azárt van rá szüksége, mert fél, hogy a maednce szigetelése nem tökéletes és nem akar senkinek kellemetlenséget okozni azzal, hogy eláztatja. A Khashoggi (Hasogdzsi) család rokonságban áll Mohammed al-Fayeddel is, aki Adnan lánytestvérét vette feleségül, és aki a londoni Harrod’s luxusáruház és a párizsi Ritz Hotel tulajdonosa többek között. Közös fiuk az a Dodi al-Fayed volt, aki az angol Diana hercegnővel élt együtt, miután az elhagyta a családját és akivel közösen vesztették életüket a híres 1997-es autóbalesetben.

Ebbe a családba született a most eltűnt Dzsamál Hasogdzsi, akinek legismertebb riportjai közé tartoztak az Oszama bin Ladennel készített interjúk. Dzsamál tavalyig lojális volt a szaúdi uralkodóházhoz (kisebb diplomáciai megbízatásokat is kapott korábban).  Ám 2017-ben a jelenlegi rijádi kormányzat erős embere, Mohamed bin Szalman koronaherceg kiterjesztette a hatalmát és elrendelte a királyi család több tagjának a letartóztatását. Ezek közül az egyiknek, Al-Valid bin Talal hercegnek több médiavállalkozásában is dolgozott Dzsamál Hasogdzsi. Bin Talal herceget idén januárban szabadon engedték, miután megvádolták több pénzügyi bűncselekménnyel , de állítólag egyezséget kötött a szaúdi hatóságokkal.

Szintén megrendültek az országban az egyik legnagyobb szaúdi építőipari vállalkozá, a Bin Ladin csoport pozíciói, amit az egykori terroristavezér testvérei, féltestvérei és más rokonai működtetnek a bin Laden család több tagját, vezető üzletembereket Al-Valid bin Talal herceghez hasonlóan letartóztatták, egyiküket 10 hónapig tartották fogva.  Hasogdzsi tehát két olyan vállalkozói csoporttal is kapcsolatban állhatott, akik szembekerültek a koronaherceggel.

Fotó: REUTERS/Osman Orsal

Bin Szalmán több megfigelyő szerint is  erősen az Egyesült Arab Emírségek viszonylag nyitott szellemiségű koronahercegének befolyása alatt áll, ezért hajlamos a reformokra – a nők jogait gyarapítva Szaúd-Arábia több gesztusértékű intézkedést is tett az elmúlt időkben. Szalmán koronaherceg ugyanis anyai ágon azzal a törzzsel áll rokonságban, amelyet a Szaúd család szorított háttérbe, de amely az Egyesült Arab Emírségekben jelentős befolyással rendelkezik.

Egyre kínosabb Trumpnak

Ha ez az ideológia hat Szalmán koronahercegre, az megmagyarázza, miért ilyen éles a szembeállás a szunnita (de annak rendkívül szigorú, vahábita) irányzatát követő Szaúd-Arábia és a síita Irán, illetve az Irán-barát Katar és Szaúd-Arábia között. Ugyanakkor a szaúdi koronaherceg rendkívül jó viszonyban van Donald Trumppal is – erről éppen az elmúlt napokban nyilatkozott az amerikai médiában. A mostani brutális gyilkosságg, amennyiben tényleg megtörtént, rendkívüli módon meggyengíthetik a pozícióit a nemzetközi kapcsolatok terén. Trump amerikai elnöknek viszont egyre kínosabb lehet a szaúdi kapcsolat, amelyet egyébként elsősorban a Bin Szalmánnal jó kapcsoltaot ápoló veje, Jared Kushner révén tart fenn.

Akárhogy is, a szaúdi rendszert sokat bíráló Dzsamál Hasogdzsi „nem illett a képbe”: amerikai lapnak dolgozott, és egyre kritikusabb volt Szalmán politikájával szemben. Az viszont, hogy egy diplomáciai képviseleten tűnt el, felhívta a figyelmet a szaúdi kormányzatra, és annak esetleges brutális módszereire.

Erőszak a diplomáciai képviseleteken

Diplomáciai képviseleteken nem először történt (ha történt) brutalitás. Száz évvel ezelőtt a bolsevik hatalomátvételt követően például Oroszországban sorra történtek merényletek és gyilkosságok külföldi képviseleteken. Egy első világháborúval foglalkozó szakportál cikkei között lehet olvasni arról, hogy Mirbach német követet eszer (szociálforradalmár) terroristák gyilkolták meg 1918-ban, de a szovjet-oroszországbeli angol diplomáciai képviseletre ugyanebben az évben a bolsevik állambiztonsági szolgálat, a Cseka emberei törtek be, és ott megöltek egy brit tisztet.

Magyarországon is történt gyilkosság nagykövetségen: valószínűleg a jugoszláv nagykövetségen tartózkodó Nagy Imrével keverhettek össze egy jugoszláv diplomatát, akit feltehetően az 1956-ban Budapestre betörő szovjet csapatok golyója ölt meg (kívülről belőve az épületbe) a Hősök tere saroképületében. Később Nagy Imrét és a követségre menekült társait az épületből kilépve rabolták el a szovjetek, így ha nem is követségen belül, de attól pár lépésre is történt erőszak. (Nagy Imrét azonban nemcsak a szovjetek, hanem feltehetően Kádár János hathatós közreműködésével végezték ki később – erről Rainer M. János történésznek a mártír miniszterelnökről szóló monográfiájában lehet részletesen olvasni.)

Kiemelt kép: Isa Terli / Anadolu Agency

Ajánlott videó

Olvasói sztorik