2022. július 8-án, 11:30-kor Abe Sindzó volt miniszterelnök, parlamenti képviselő, kampánybeszédet mondott, amelynek elején merénylet áldozata lett. Japánban, ahol pedig a világ egyik legszigorúbb, fegyvertartásról szóló törvénye van életben, és az ország a bűncselekmények rendkívül alacsony számáról híres.
Jamagami Tecuja (41 éves) hosszú idő óta alkalmi munkákból élő ember, maga készítette a fegyverét. Letartóztatása a helyszínen gyorsan zajlott, a rendőrségen be is ismerte a tettét. Azt vallotta, hogy eredetileg egy vallási szervezet, az Egyesítés Egyháza vezetőjét akarta megölni (a szervezet angol neve Unification Church, UC), de az túlságosan nehéz lett volna. Feltételezése szerint ez az egyház szedte el minden pénzét az édesanyjának, és meggyőződése volt, hogy Abe Sindzó egyike az ország vezető politikusainak, akik saját maguk is kiemelten támogatták az UC működését Japánban.
Az újkeresztény Egyesítés Egyháza (Egyesítő Egyház) 1954-ben jött létre Dél-Koreában, alapítója Sun Myung Moon (1920–2012) volt. Az elnevezés azért kissé félrevezető, mert mint sok más egyházi szervezet Kelet-Ázsiában, az Egyesítés Egyháza is komoly politikai tevékenységet folytat, a világ számos országában működik, tagságának létszámát több millióra becsülik, igaz, ez nem feltétlenül megbízható adat.
Az UC Japánban működő szervezete 1970-ben jött létre, és a történet itt válik riasztóvá. Aki ugyanis szorgalmazta az UC japán szervezetének létrejöttét, az nem más volt, mint Kishi Nobuszuke (1896–1987), Abe Sindzó (anyai ági) nagyapja. Nem csak a származás kötötte össze őket, hiszen a fiatal Abe Sindzó (Kishi kedvenc unokája) gyakran és nyilvánosan nyilatkozott büszkén, elismerően nagyapja nézeteiről. Kishi Nobuszuke nevéhez a múlt század harmincas éveitől számos, politikai értelemben szélsőjobboldali tevékenység fűződik. Volt kereskedelmi és iparügyi miniszter, egyik vezető döntéshozó volt a Japán által 1931-ben puccsal elfoglalt Mandzsúriában, a második világháború évei alatt meghatározó szerepet vállalt a katonai kormányban.
Az 1945-ös kapituláció után az amerikai hatóságok sokadmagával letartóztatták, három évig a szugamói (Tokió) börtönben várta a perét. A hidegháború meghirdetésekor azonban Kishi az amerikaiak számára az egyik leghasznosabb politikusnak bizonyult, ezért nyomozás és per lefolytatása nélkül (ismét sokadmagával) szabadon engedték. A nürnbergi törvények alkalmazása esetén Kishi minden bizonnyal háborús bűnös lett volna. Az ő nevéhez fűződik a Liberális Demokrata Párt (LDP) létrehozása, mely a mai napig a legfontosabb és legnagyobb kormányzópárt a szigetországban.
Az LDP megteremtésében „szövetségesei” a japán szélsőjobboldaltól a konzervatív politikai körökig terjedtek. Kishi esetében is a cél szentesítette az eszközt, így mindenkivel kész volt szövetségre lépni, aki kommunistaellenes, amerikabarát nézeteket vallott. Moon UC szervezetének határozott kommunistaellenessége és vallási alapelvei miatt szintén támogatandó szervezet lett, ezért Kishi egy saját tulajdonában lévő területet adományozott az egyház alapítójának és vezetőjének 1970-ben Tokióban. Az egyházi szervezet egyúttal pénzt is kapott az LDP-től, hogy országos hálózatot építhessen ki. Tagjai és a szervezettel szimpatizálók rendszeresen részt vettek a japán választási kampányokban.
Moon egy időre az Egyesült Államokba költözött, hogy a kampányai hatékonyabbak legyenek, de adócsalás miatt az amerikai hatóságok 18 havi börtönbüntetésre ítélték, melyet le is töltött.
Néhány évvel később Japánba is hasonló politikai kampányok érdekében szeretett volna belépni. Bár a japán törvények szerint büntetett előéletű külföldi állampolgár nem kaphatott beutazási vízumot az országba, Kishi barátainak egyike, Kanemaru Sin (1914–1996) – akit 1993-ban tartóztatott le a japán rendőrség súlyos adócsalássorozat miatt – a kapcsolatainak köszönhetően elintézte Moonnak, hogy vízumot kapjon Japánba.
Moon a haláláig rendszeresen gyűléseket tartott a kettészakított Korea egyesülése érdekében, és talán ezzel vívta ki Donald Trump szimpátiáját, csakúgy mint Abe Sindzóét. Bár a vallási szervezet alapító vezetője már nem él, özvegye az UC vezetője.
Egyelőre nem kerültek olyan részletek nyilvánosságra, amelyek igazolnák a merénylő feltételezését, miszerint Abe Sindzó aktív támogatója lett volna az UC-nek, egyetlen dolog azonban biztos: a szigetország állampolgárai kapaszkodókat keresnek a kaotikus mindennapjaikban.
Megrázó, hogy épp egy ilyen szörnyű merénylet világíthat rá a kiszolgáltatottságukra.
