Oroszország halott amerikaiakat is kitiltott a területéről; Finnországba nem megy orosz gáz

Oroszország szombaton 963 amerikai állampolgárt tiltott ki az országból, köztük Joe Biden elnököt és Antony Blinken külügyminisztert, valamint Morgan Freeman színészt.

A Guardian azonban azt írja, hogy olyanok is szerepelnek a listán, akik semmiképpen sem léphetnének be Oroszország területére, ugyanis már meghaltak. Harry Reid szenátor tavaly decemberben hunyt el, Orrin Hatch szenátor idén áprilisban, John McCain szenátor és egykori elnökjelölt pedig 2018-ban.

Kapcsolódó

John McCain: Jó kis kaland volt ez

Hat évig kínozták egy vietnami fogolytáborban, többször is elbukott a politikában, de mindig felállt. Bár a testét megtámadó agresszív agydaganatot már ő sem tudta legyőzni, de mindvégig kiállt az elvei mellett. 81 éves korában meghalt John McCain republikánus politikus.

Volodimir Zelenszkij szombati tájékoztatása szerint 22 millió tonna élelmiszer ragadt az ukrán kikötőkben és jelenleg többféle megoldást is fontolgatnak, hogy megoldják ezt a problémát.

Az ukrán elnök hozzátette, hogy az oroszok elszállítják a gabonát és tudják is, hogy hova. Zelenszkij hozzátette azt is, hogy az ukrán kikötőket fegyveres erővel fel lehetne szabadítani, ezért kértek fegyvereket a szövetségeseiktől.

(BBC)

Ukrajna eltörte az orosz hadsereg gerincét,

jelentette ki Volodimir Zelenszkij szombaton egy televíziós interjúban, hozzáfűzve: az oroszok „nem fognak tudni lábra állni a következő néhány évben”.

A politikus azután beszélt erről, hogy legalább 2400 ukrán fegyveres megadta magát az Azovi-tenger partján fekvő stratégiai fontosságú kikötővárosban, és fogságba került.

Kijev visszafoglalja Mariupolt – szögezte le Zelenszkij, hozzátéve, hogy Ukrajna szerint visszatérnek az orosz invázió kezdete, február 24. előtti frontvonalakra, ami győzelmet jelent.

Ez azt jelenti, hogy nem hódítottak meg bennünket, és a hazánkat védjük,

mondta. Megjegyezte mindazonáltal, hogy ez nagyon nehéz lesz, és diplomáciai lépések is következnek.

(MTI)

Telefonon tárgyalt Svédország és Finnország vezetőivel szombaton a két ország NATO-csatlakozását ellenző Recep Tayyip Erdogan török elnök, és megvitatta velük a „terrorszervezetekkel” kapcsolatos aggodalmait.

Stockholm és Helsinki hétfőn nyújtotta be hivatalosan csatlakozási kérelmét a NATO-hoz. Erdogan szerdán a TRT török állami televízióban kijelentette, hogy Törökország továbbra sem támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, ugyanis a két észak-európai ország szerinte több módon is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Erdogan szombaton közölte Magdalena Andersson svéd miniszterelnökkel: Ankara „azt várja, hogy Svédország hozzon konkrét és komoly intézkedéseket annak bizonyítására, hogy osztja Törökországnak a PKK terrorszervezettel, valamit annak szíriai és iraki szövetségeseivel kapcsolatos aggodalmait” – tájékoztatott közleményében a török elnöki hivatal. Az elnök hozzátette, hogy a szíriai török invázió után Törökország ellen 2019-ben elrendelt fegyverexport-embargót is fel kell oldani.

Andersson kijelentette: nagyra értékelte a telefonhívást, és Svédország a kétoldalú kapcsolatok erősödését reméli Törökországgal.

Hangsúlyoztam, hogy Svédország üdvözli azt a lehetőséget, hogy együttműködhet a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, és kiemeltem, hogy Svédország egyértelműen támogatja a terrorizmus elleni harcot,

olvasható a svéd kormányfő közleményében.

Sauli Niinistö finn államfővel folytatott telefonbeszélgetésében Erdogan hangsúlyozta, hogy ha egy NATO-szövetségest egy terrorszervezet részéről fenyegető veszéllyel szemben nem lépnek fel, az ellentétes a szövetség szellemével – közölte Ankara. Niinistö közölte: „nyílt és közvetlen” tárgyalást folytatott Erdogannal és egyetértett a szoros párbeszéd folytatásában.

(MTI)

Szombaton Kijevben fogadta António Costa portugál miniszterelnököt Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök közlése szerint többek között az újabb EU-s szankciócsomagról, az európai integrációról és Ukrajna háború utáni újjáépítéséről tárgyaltak. Portugália azt is bejelentette, hogy 250 millió eurós pénzügyi segítséget nyújt Ukrajnának.

https://twitter.com/RTPNoticias/status/1527996378403819521

Beutazási tilalmat rendelt el szombaton Oroszország 963 amerikai állampolgár, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen, és bővítette a kanadai tilalmi listát is, közölte szombaton az orosz külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a jövőben is viszonozza az „ellenséges amerikai lépéseket”

Az Egyesült Államok által folyamatosan bevezetett szankciókra válaszul hozzunk nyilvánosságra azoknak az amerikaiaknak a névsorát, akiknek állandó jelleggel tilos a beutazás az Oroszországi Föderáció területére

– olvasható a külügyminisztérium honlapján megjelent, MTI által idézett közleményben.

A most első ízben közzétett teljes névsorban az elnök és a külügyminiszter neve mellett szerepel William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főnöke és Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, valamint több más amerikai vezető neve, akiknek a beutazási tilalmáról az orosz külügyminisztérium korábban döntött. Korábban Antony Blinken, Lloyd Austin védelmi miniszter és William Burns nevét tették közzé.

Kanada szankciókkal sújtott 14 orosz állampolgárt, köztük üzletembereket és olyan személyeket, akik kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyinnal – írja a Guardian. Az érintett oroszok között van Alekszandr Lebegyev, egykori KGB-ügynök, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt megvásárolta az Evening Standard és az Independent brit lapok kiadóit. A kanadai kormány döntött arról is, hogy betiltják az orosz vodka, kaviár és gyémánt importját is.

Joe Biden amerikai elnök aláírta szöuli látogatása alatt az Ukrajnának nyújtandó, új, 40 milliárd dolláros segélyről szóló törvényt, ez az adomány is része Ukrajna katonai támogatásának az orosz invázióval szemben, közölték meg nem nevezett tisztségviselők hírügynökségekkel.

A törvényt a kongresszus két háza kétpárti támogatással hozta meg. A segély a szeptemberig tartó időszakra szól, és jóval nagyobb, mint a korábbi, 13,6 milliárd dolláros gyorssegély. A 40 milliárdból 20 milliárd fegyver és hadianyag, nyolcmilliárd általános gazdasági támogatás, ötmilliárd élelmiszersegély, egymilliárdot a menekültek megsegítésére szánnak, a többit nem részletezték.

Az AP hírügynökség szerint a törvényt Biden a Dél-Koreába tartó repülőgépén írta alá, ami szokatlan, az ügy sürgősségére utal.

Az orosz hadsereg közölte szombaton, hogy Kalibr típusú, tengerről indított, manőverező robotrepülőgépekkel megsemmisített egy jelentős nyugati fegyverszállítmányt Ukrajnában, a Kijevtől nyugatra lévő Zsitomir megyében.

A szóban forgó fegyvereket és katonai felszerelést az Egyesült Államok és európai országok küldték a Donyec-medencében harcoló ukrán fegyvereseknek – olvasható a minisztériumi közleményben.

Hozzátették, hogy orosz rakéták megsemmisítettek több üzemanyagraktárt Odessza közelében, parancsnoki hadállásokat, és lelőttek két ukrán Szu-25-ös harci gépet, valamint 24 drónt. Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy nem tudja ellenőrizni ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát.

Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik, jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese a CTK hírügynökség által szombaton közölt beszélgetésben.

Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot

– mutatott rá az MTI tudósítása szerint Tomás Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. „Más forrásokból ennek a többszörösét” küldte eddig Csehország Ukrajnába, fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.

Tomás Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Tomás Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. „Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk”, szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell.

Csak a diplomácia vethet véget a háborúnak  – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, annak ellenére, hogy jelenleg holtpontra jutottak a tárgyalások a két fél között.

A nyilatkozatában arra utalt, hogy az országa ugyan győzhet a csatatéren, de a háború csak a tárgyalóasztalnál fejeződhet be véglegesen.

Zelenszkij szerint a konfliktus

véres lesz, lesznek harcok, de csak a diplomácia útján lesz vége.

De jelezte, ez nem lesz könnyű, mivel egyik fél sem akart lemondani semmiről.

Orosz hírügynökségek szerint az utolsó találkozó csaknem egy hónapja, április 22-én történt.

Egy félmeztelen, kék-sárgára festett tiltakozó zavarta meg a cannes-i filmfesztivált pénteken, írja a Reuters. Egy ismeretlen nő az ukrán zászló színeit festette a felsőtestére, „fejezzék be az erőszakolásunkat” felirattal, illetve festett piros tenyérnyomok is voltak a testén.

A nőt végül a biztonságiak elvitték a helyszínről.

Tartósan százezer katonát állomásoztathat az Egyesült Államok Európában  – írja a CNN amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A terveket a NATO katonai vezetői a csütörtöki brüsszeli találkozón mérlegelik. Az Egyesült Államok a háború előtt 60 ezer katonával volt jelen Európában, az orosz invázió kezdete óta viszont 100 ezer főre emelték az Európában állomásozó haderő létszámát.

Az eddigieknél is nagyobb adóskockázatot jelző szintre minősítette vissza Ukrajnát pénteken a Moody’s Investors Service, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió elhúzódásával növekszenek az ukrán adóssághelyzet fenntarthatóságát terhelő kockázatok.

A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi “Caa2”-ről egy fokozattal “Caa3”-ra minősítette vissza Ukrajna devizában és hazai valutában fennálló hosszú lejáratú szuverén adósságállományának osztályzatát. A cég az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody’s módszertani meghatározása alapján a “Caa3” minősítés nagyon magas adóskockázatra figyelmezteti a befektetőket. A “Caa3” besorolás kilenc fokozattal marad el a befektetési ajánlású sáv alapfokától, amely a Moody’s osztályzati metodikája alapján “Baa3”.

(MTI)

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a The Wall Street Journal című amerikai lapnak adott interjújában kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin zsákutcába került, mert az Ukrajna elleni háborút sem megállítani, sem megnyerni nem tudja. Szerinte ahhoz, hogy véget vessen a háborúnak, el kellene ismernie, hogy Oroszország egyáltalán nem olyan erős és nagyszerű állam, mint amilyennek lefestette.

A háború kezdete előtt meglévő lehetőségei közül Putyin a legkegyetlenebbet és legrosszabbat választotta. (…) Orosz szakértők többször is figyelmeztették, hogy ez (a háború) a legvégső lehetőség, és alaposan meg kell vizsgálni. Sokkal jobb választások is mutatkoztak számára. Most látjuk az eredményt

– mondta Budanov.

A hírszerzési főnök hozzátette, hogy Ukrajna addig fog harcolni, amíg az összes orosz csapatot ki nem kergeti a területéről. Ebbe beleérti a Donyec-medence egészének és a Krím félszigetnek a visszafoglalását is.

(MTI)

Elzárja a gázcsapot Finnország felé Oroszország, miután Finnország nem hajlandó rubelben fizetni a készletekért – írja a BBC. A finn állami energiacég azt közölte a lakossággal, hogy nem lesz fennakadás az ellátásban.

Az orosz invázió ellenére Oroszország továbbra is szállít gázt sok európai országba. Miután viszont az EU szankcionálta Oroszországot,Putyin kijelentette, hogy a “barátságtalan” országoknak az orosz valutával kell fizetniük a gázért, amit az EU zsarolásnak tekint.

Finnország gázkészletének nagy részét Oroszországból importálja, de a gáz az ország energiafogyasztásának kevesebb mint 10 százalékát teszi ki.

Egy orosz rakéta eltalált pénteken egy kultúrházat Kelet-Ukrajnában, a Harkiv megyei Lozova városban, hét ember sebesült meg, köztük egy 11 éves gyerek – közölte az ukrán katasztrófavédelem regionális részlege. A jelentés szerint a délutáni támadás következtében az épület részben megsemmisült, a tetőszigetelés kigyulladt. A tüzet rövid időn belül eloltották. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy a kultúrházat tavaly újították fel.

A támadást elítélte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki a Twitteren azt írta, hogy olyan célpontokat, mint kultúrházak és múzeumok csakis abszolút gonoszok és bolondok választanak. Helyi híradások szerint a dél-ukrajnai Odesszát is orosz rakétatámadás érte. Natalja Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők sajtóközpontjának vezetője megerősítette, hogy a lövedék egy infrastrukturális létesítményt talált el. A helyszínen tűz ütött ki, de Humenyuk szerint a támadás következményei nem jelentenek veszélyt a közeli település lakóinak épségére. Vitalij Kim, a szomszédos Mikolajiv megye katonai-polgári adminisztrációjának vezetője korábban a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy a rakétacsapás után ammóniaszag terjedt a levegőben, de a mentési szakemberek szerint minimális mennyiségű vegyi anyag került ki, nem veszélyezteti az emberek egészségét.