Lavrov szerint hiába az embargó, az oroszok találnak vevőt az olajra

Bekérették szerdán Lengyelország és az Egyesült Államok nagykövetét az orosz külügyminisztériumba, a lengyel diplomatától azt követelték, hogy kormánya hivatalosan kérjen bocsánatot a varsói orosz misszióvezetőt a Győzelem Napján ért inzultus miatt, írja az MTI.

Szergej Andrejev varsói orosz nagykövetet vörös festékanyaggal fröcskölték össze, amikor koszorúzni érkezett a varsói szovjet katonai temetőbe. Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter sajnálatosnak nevezte az incidenst. Krzysztof Krajewski moszkvai lengyel nagykövettel az orosz diplomáciai tárca szerdán közölte, hogy hivatalos bocsánatkérést vár el a történtek miatt Varsótól, és követelte a lengyelországi orosz nagykövet és diplomaták biztonságának szavatolását.

A moszkvai külügyminisztérium a további lépéseit attól tette függővé, hogy Varsó miként reagál a követelésére.

Az amerikai nagykövetet, John Sullivant Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes fogadta. A szűkszavú moszkvai tájékoztatás szerint a felek a kétoldalú viszony kérdéseit vitatták meg. Sajtójelentések szerint az amerikai misszióvezető alig húsz percet töltött el a tárcánál.

Bíróság elé állították Ukrajnában az első olyan orosz katonát, akit ukrán civil megölésével vádolnak – derül ki az ukrajnai főügyészség szerdai közleményéből. A katonát egy 62 éves férfi halála miatt vonják felelősségre.

Vagyim Sisimarin, a bíróság elé állított férfi egy orosz harckocsi-hadosztály egyik katonai egységének parancsnoka. A nyomozás szerint a 21 éves orosz férfi február 28-án ölte meg a fegyvertelen, 62 éves ukrán lakost, aki kerékpárral közlekedett az út szélén a Szumi megyei Csupahivka községben.

Az orosz katonák a közlemény szerint egy lopott, defektes kerekű autóval hajtottak be a faluba. Útközben az egyik orosz megparancsolta az őrmesternek, hogy ölje meg a civilt, hogy ne jelentse őket az ukrán hadseregnél.

Sisimarin ezután egy Kalasnyikovval több lövést leadott az autó nyitott ablakán át az áldozat fejére – állítják az ügyészek.

Az ukrán ügyészség szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy az orosz férfit 10-15 év közötti vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéljék a tettéért.

(CNN)

A mariupoli Azovsztal acélipari gyártelepen körbezárt Azov ezred arról számolt be, hogy az orosz erők szerdán is folytatták az üzem területének bombázását.

Az elmúlt napon az orosz légi erő 38 bevetést hajtott végre a Mariupol védői által védett Azovsztal üzem területe ellen, köztük négy stratégiai bombázó berepülését. Ezenfelül az orosz tüzérség folyamatosan lövi a területet

– hozta nyilvánosságra az ezred a Telegram üzenetküldő alkalmazásra feltöltött videóüzenetében. Hozzátették, hogy az orosz hadsereg nem hagy fel a gyárterület elfoglalására tett kíséretekkel, gyalogsági csapatok változatlanul rohamozzák az Azovsztalt.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy Ilja Szamojlenko, az Azov-ezred hírszerző tisztje a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva szerdán azt mondta, hogy egysége azért sem adhatja meg magát az oroszoknak, mert parancsot kapott a mariupoli Azovsztal védelmére, és ezt nem sértheti meg. Az interjúban ugyanakkor arra is rámutatott, hogy az ezred tagjai szerint fegyveres úton is fel lehetne szabadítani a gyártelepet és kimenekíteni onnan a bennrekedt ukrán katonákat.

Meg lehet ezt tenni katonai eszközökkel és politikai úton is. Meg tudjuk mondani, hogyan kell katonailag, de természetesen az ilyen műveletek titkos információknak minősülnek

– fejtette ki Szamojlenko, hozzátéve, hogy az ukrajnai kormányhivatalokban ülők többsége nem érti jól a helyzetet, az ő szempontjukból a valóság más.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten kijelentette, hogy Mariupol blokádjának megszüntetése katonailag jelenleg nem lehetséges, mert ehhez nincs elegendő nehézfegyverzete Ukrajnának. A kulcsfontosságú kikötővárost március 1-je óta, az Azovsztal üzem területén lévő ukrán katonákat pedig április eleje óta tartja blokád alatt az orosz hadsereg.

Közben Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója a Facebookon közölte, hogy az orosz megszállók jogosulatlanul elzárták a Harkiv megyei Sebelinka és a Luhanszk megyei Novopszkov főgázvezeték csapjait, ennek következtében a luhanszki és a donyecki régió lakói ukrán gázellátás nélkül maradtak. Azt állította, hogy szerdán reggel a Gazprom leállította a gázszállítást a Szohranyivka mérőállomásra. Az Ukrajinszka Pravda hozzátette, hogy szerda délelőtt 11 órakor az ukrán gázszállító rendszer az orosz oldal beavatkozásai miatt leállította a földgáz átvételét a Szohranyivka állomáson, amelyen keresztül Ukrajna EU-ba irányuló tranzitjának egyharmada halad át. Az ukrán fél azt javasolta, hogy az ukrán ellenőrzésű területen lévő Szudzsa pontba irányítsák át a földgázt, ezt azonban a Gazprom elutasította.

A harcok térségéből arról számoltak be ukrán források, hogy a Harkiv megyei Izjum városánál az ukrán erők Perun típusú hordozható légvédelmi fegyverrel lelőttek egy orosz Ka-52-es harci helikoptert, Zaporizzsja fölött pedig egy orosz rakétát, amelynek darabjai egy infrastrukturális létesítményre zuhantak a városban. Az első információk szerint személyi sérülés nem történt.

Az orosz külügyminiszter szerint Moszkvának van a nyugati országokon kívül is elég vevője az orosz gázra és olajra, sugallva ezzel azt, hogy Oroszország nem fogja megszenvedni, ha az Európai Unió végül bevezeti az olajembargót.

„Fizessen a Nyugat többet, mint amennyit korábban fizetett az Orosz Föderációnak, és magyarázza el ezt az embereknek” – vázolt egy megoldási javaslatot a Guardian szerint Lavrov, hozzátéve, hogy Oroszország egyébként nem akar európai háborút, egyúttal a nyugati országokat ostorozta, amiért azok folyamatosan arról beszélnek, hogy legyőzve szeretnék látni az oroszokat Ukrajnában.

Felhívom a figyelmet arra, hogy a Nyugat az, amely folyamatosan és kitartóan hangoztatja, hogy ebben a szituációban Oroszországot le kell győzni

– mondta az orosz diplomácia vezetője.

A jelek szerint a háború árát az ukrán emberek fizetik meg. Az ENSZ nemzetközi munkaügyi szervezetének (ILO) becslése szerint legalábbis 4,8 millió ember vesztette el a munkáját az országot sújtó katonai agresszió következtében. A jelentés szerint azonban ha a helyzet tovább fokozódik, ez a szám akár hétmillióra is nőhet.

Ha a harcok azonnal megszűnnének, lehetséges a gyors fellendülés 3,4 millió munkahely visszaállításával

– áll a közleményben.

Az ILO-jelentés arra is kitér, hogy az ukrán kormány törekszik arra, hogy a szociális ellátórendszer működőképes maradjon. Ennek érdekében a digitális technológiák felhasználásával garantálják a segélyek folyósítását, ideértve az országon belüli menekültek segélyezését is.

Az ILO jelentése szerint a 4,8 millió állásvesztő közül összesen 1,2 millióan amenekültek el a szomszédos országokba, a fennmaradó 3,6 millióan azonban továbbra is Ukrajnában él munkanélküliként.

A vonatkozó szerdai jelentés szerint már több mint 5,23 millió menekültje van az ukrajnai konfliktusnak. Legfőképp nők, gyerekek és 60 év felettiek menekültek a szomszédos országokba február 24. óta.

A közlemény szerint az ukrajnai háború a környező országokban, elsősorban Magyarországon, Moldáviában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is zavarokat okozhat a foglalkoztatás területén.

Ha a háború folytatódik, az ukrán menekültek hosszabb ideig lesznek kénytelenek az országon kívül maradni. Ez nyomást alá helyezheti a munkaerőpiacot és a szociális ellátórendszert a szomszédos államokban, és több helyen növekvő munkanélküliséget is eredményezhet

– írják.

Eljön az ideje az érdemi ukrán-orosz béketárgyalásoknak, ám ezekre a közeljövőben még nem lehet számítani – jelentette ki szerdán az ENSZ-főtitkár.

„A háború nem tart örökké, eljön az idő, amikor béketárgyalásokra lesz szükség” –fogalmazott Bécsben az MTI szerint, Alexander Van der Bellen osztrák államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján António Guterres, ám leszögezte, amint lehetőség nyílik a megbeszélésekre, az ENSZ a nemzetközi egyezményekkel összhangban segíteni fogja őket.

Hangsúlyozta emellett, hogy mivel egyelőre nem látnak lehetőséget sem a tűzszünetre, sem a béketárgyalásokra, a világszervezet – a nemzetközi vöröskereszttel együttműködve – elsősorban a civilek kimenekítésére és humanitárius folyosók létesítésére összpontosít. Kiemelte továbbá a délkelet-ukrajnai mariupoli Azovsztal acélműből evakuált civilek ügyét, rámutatva arra, hogy a sikeres művelet bizonyítja, hogy a diplomácia életeket menthet.

A főtitkár hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az Oroszország indította háború ne okozzon hosszú távú zavarokat a világ élelmiszer-ellátásában. Kiemelte annak jelentőségét, hogy az ukrán termékek mielőbb visszakerüljenek a világ élelmiszerpiacaira.

Az Ukrajna déli részén található Herszon megyében az oroszok által támogatott hatóságok közölték, hogy felkérik Vlagyimir Putyint, csatolja a területet Oroszországhoz. Kirill Sztremouszov, a herszoni katonai-polgári közigazgatás újonnan kinevezett helyettes vezetője az orosz hírügynökségek szerint úgy fogalmazott:

Az lesz a kérés, hogy Herson  megyét tegyék az Oroszországi Föderáció teljes jogú alanyává.

Sztremouszov az orosz sajtó szerint hozzátette, hogy Herszonban már a „az év végére” teljes mértékben az orosz törvények fognak vonatkoztni.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a bejelentésre válaszul azt mondta: Herszon lakosaitól függ, hogy csatlakozni kívánnak-e Oroszországhoz. Szerinte egy ilyen döntésnek egyértelmű jogi alapon kell állnia.

Herszon megye az Oroszország által 2014-ben annektált Krímtől északra található. Herszon volt az első olyan ukrán nagyváros, amely a megszálló erők kezére került az orosz katonai inváziót követően. Oroszország áprilisban aztán közölte, hogy megszerzte az ellenőrzést a teljes régió felett. A terület stratégiai szempontból azért rendkívül fontos, mert szárazföldi kapcsolatot hoz létre a Krím-félsziget és az oroszok által támogatott kelet-ukrajnai szeparatista területek között.

(Guardian)

Ahogy arról néhány poszttal ezelelőtt beszámoltunk, szerdán leállt a gázszállítás a szohranyivkai mérőállomáson keresztül. Az ukrán hatóságok kedden közölték: rajta kívül álló okok miatt Kijev kénytelen felfüggeszteni a gázszállítást az orosz erők ellenőrzése alatt álló szohranyivkai mérőállomáson és a Novopszkov kompresszorállomáson keresztül.

A Gazprom orosz állami gázvállalat ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy technológiailag kivitelezhetetlen, hogy a többletmennyiséget átirányítsák Szudzsába. A cég hangsúlyozta: nem látja akadályát annak, hogy a szállítás folytatódjon a szohranyivkai mérőállomáson keresztül.

Az ukrán fél viszont közölte: nem osztja a Gazprom aggályait.

Nem tudjuk megerősíteni a Gazprom állítását, hogy technikailag lehetetlen a tranzit átirányítása Szohranyivkából Szudzsába

– írta a Naftogaz ukrán állami gázvállalat vezérigazgatója, Juri Vitrenko a Twitteren. Az MTI tudósítása szerint rámutatott: karbantartási munkák miatt korábban is előfordult, hogy a megszokott mennyiség másfélszerese érkezett a szudzsai mérőállomáson keresztül.

Kijev korábbi bejelentésének megfelelően szerdán leállt a gázszállítás a szohranyivkai mérőállomáson keresztül az ukrán gázszállító rendszert üzemeltető vállalat adatai szerint, írja az MTI. Ukrajna kedden azt mondta: rajta kívül álló okok miatt kénytelen felfüggeszteni a gázszállítást az orosz erők ellenőrzése alatt álló szohranyivkai mérőállomáson és a Novopszkov kompresszorállomáson keresztül.

Eddig itt haladt át az Európába irányuló orosz gázszállítmányok csaknem egyharmada.

Az ukrán üzemeltető közölte, hogy jelenleg nem tud operatív és technológiai ellenőrzést végezni az orosz erők által elfoglalt területeken található egyéb, a gázszállításhoz szükséges eszközök felett. A cég közleményében rámutatott: fennáll a veszélye, hogy az orosz erők beavatkoznak a technológiai folyamatokba, megváltoztatják a gázszállító létesítmények működési módját, jogosulatlanul vonnak ki gázt a tranzitforgalomból, veszélybe sodorva a teljes ukrán földgázszállítási rendszer stabilitását és biztonságát.

Kijev jelezte: az európai partnerekkel szemben fennálló tranzitkötelezettségek teljesítése érdekében a Szudzsa csomóponton át kerül sor a gázszállításra.

A Gazprom orosz állami gázvállalat figyelmeztetett: technológiailag kivitelezhetetlen, hogy a többletmennyiséget átirányítsák Szudzsába. A cég hangsúlyozta: nem látja akadályát annak, hogy a szállítás folytatódjon a szohranyivkai mérőállomáson keresztül.

Megszavazta a 40 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajna számára az amerikai képviselőház, írja a CNN. A tervezet így a szenátus elé kerül, majd Joe Biden amerikai elnök elé, hogy aláírhassa.

Volodimir Zelenszkij Twitteren köszönte meg a segítséget Nancy Pelosi képviselőházi elnöknek, illetve azoknak a képviselőknek, akik megszavazták a segélyt.

I thank @SpeakerPelosi and all friends of 🇺🇦 in 🇺🇸 House of Representatives for the quick approval of the law on additional financial support for our state initiated by @POTUS. We are looking forward to consideration of this important document for us by the Senate.

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 11, 2022

Több fotót is közzétettek a mariupoli Azovsztal acélműben rekedt ukrán harcosokról, írja a Guardian. A fotókhoz mellékelt közleményben azt írták:

az egész világnak látnia kell, milyen állapotban vannak Mariupol sérült védelmezői, és cselekedniük kell!

A sérült katonák sokszor nyílt sebekkel, nem steril kötésekkel, gyógyszerek és élelem nélkül kénytelenek túlélni.

Ha képes lesz megszilárdítani a pozícióit a Kígyó-szigeten, Oroszország uralhatja a Fekete-tenger északnyugati részét – olvasható a brit védelmi minisztérium szokásos reggeli jelentésében. A harcok jelenleg is folynak a térségben.

Hozzátették ugyanakkor, hogy Bayraktar drónokkal Ukrajnának ismét sikerült csapást mérnie orosz légvédelmi célpontokra és utánpótlást szállító hajókra. Az orosz utánpótláshajókat csak minimálisan védik a Fekete-tenger nyugati részén, miután az orosz haditengerészet a Moszkva cirkáló elvesztése után a Krímbe vonult vissza – tette hozzá a tárca.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 11 May 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/DjNroJk7jh

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/iFMlDEKM4T

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 11, 2022

Harkivtól északra és északkeletre fekvő falvakat foglaltak vissza az ukránok – írja a Guardian egy katonai szóvivőre hivatkozva. Jurij Szaksz, a védelmi minisztérium egyik tanácsadója szerint az orosz csapatokat sikerült annyira visszaszorítani, hogy már kívül esnek a tüzérségi hatótávolságon. Az ukránok előrenyomulását Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette kedd esti beszédében.

Az amerikai hírszerzés úgy véli, hogy az ukrajnai háború valószínűleg „kiszámíthatatlanná válik és intenzívebb lehet” a következő hónapokban, mondta kedden Avril Haines, az amerikai Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI)vezetője a szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottsága előtti meghallgatásán.

A valamennyi amerikai hírszerző szervezetet összefogó DNI igazgatója szerint semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok két hónapja tartó támadása véget érne. Még ha Oroszország sikereket is ér el a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, „nem vagyunk biztosak abban, hogy a donbaszi harc ténylegesen véget vet a háborúnak”, jelentette ki Haines az MTI tudósítása szerint. Kifejtette, hogy a hírszerző közösség úgy értékeli, Putyin „elhúzódó ukrajnai konfliktusra készül, amelynek során eredményeket akar elérni a Donbaszon túl is”.

A hírszerzési igazgató úgy vélekedett, hogy az orosz elnök az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás „kifulladására” számít. Szerinte Oroszország lépéseiről az elkövetkező hónapokban is egyetlen ember, Vlagyimir Putyin dönt majd. Az orosz elnök döntéseit pedig a hírszerző közösség egyre nehezebben tudja megjósolni – tette hozzá Haines.

Putyin ambíciói és Oroszország jelenlegi konvencionális katonai képességei között eltérés mutatkozik

– fogalmazott.

Haines szerint nő annak a valószínűsége, hogy az orosz elnök „drasztikusabb eszközökhöz nyúl”, beleértve például a hadiállapot kihirdetését, hogy felszabadítsa a céljai eléréséhez szükséges erőforrásokat. Az igazgató elmondta: az amerikai hírszerző közösség szerint, ha Oroszország el akarja érni a céljait, akkor valószínűleg Oroszországon belül el kell indítania a teljes katonai mozgósítást, amelyet eddig nem tett meg.

Putyin rövid távon teljesen el akarja foglalni a két keleti megyét, Donyecket és Luhanszkot, „meg akarja semmisíteni” a térségért felelős ukrán erőket, el akarja foglalni a herszoni régiót, valamint ellenőrzése alá akarja vonni a Krím vízkészletét, állította Haines. Úgy vélekedett, hogy egyelőre rövid távon nincs esély a konfliktus tárgyalásokkal történő megoldására.

Köszönetet mondott Szlovákiának az eddigi segítségnyújtásért, és további fegyvereket, konkrétan repülőgépeket és helikoptereket kért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a pozsonyi parlamentben videókonferencia keretében elmondott beszédében kedden.

Zelenszkij az eddigi védelmi segítségnyújtás folytatását kérte, valamint Szlovákia hozzájárulását az Oroszország elleni szankciók életbe léptetéséhez és Ukrajna európai perspektívájának támogatásához. Az ukrán elnök azt kérte, hogy „Szlovákia legyen Ukrajna hangja” az Európai Unióban, írja az MTI.

A fegyver az elsődleges és fő eszköz arra, hogy legyőzzük őket. Az ukránok mindig emlékezni fognak, hogy Szlovákia azt adta, amire igazán szükségünk volt, és van lehetőség arra, hogy ezt folytassuk. Repülőkről és helikopterekről beszélek

– mondta Zelenszkij.

Továbbra is megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy Ukrajna győztesként, Oroszország pedig legyőzöttként kerüljön ki ebből a háborúból

– jelentette ki Eduard Heger szlovák kormányfő Zelenszkij beszédére reagálva.

A Gazprom értesítést kapott Ukrajnától, hogy május 11-én leállítja a gázszállítást az (orosz ellenőrzés alá került) ukrajnai szohranivkai mérőállomáson keresztül, de nem látja akadályát a tranzit folytatásának, közölte kedd este Szergej Kuprijanov, az orosz gázipari holding szóvivője.

A Gazprom szóvivője hozzátette, hogy az orosz áramoltatási rendszer alapján technológiailag lehetetlen a tranzitmennyiségeket a szudzsai gázmérő állomásra áthelyezni, ahogyan azt az ukrán fél javasolja.

A Naftohaz Ukrajini arról is értesítette a Gazpromot, hogy amennyiben az orosz oldalról folytatódik a szohranivkai állomásra történő gázszállítás, az ukrán gázszállító rendszer kilépési pontjain a mennyiségek ennek megfelelően csökkennek. A Gazprom ezzel kapcsolatban közölte, hogy nem kapott megerősítést a vis maior körülményeiről, és nem látja akadályát annak, hogy a munkát a korábbi rendszerben folytassa.

Kuprijanov hangsúlyozta, hogy a Gazprom maradéktalanul eleget tesz az európai fogyasztókkal szembeni valamennyi kötelezettségének, és a szerződésnek megfelelően szállít tranzitgázt, a tranzitszolgáltatásokért pedig maradéktalanul fizet. Mint mondta, az ukrán szakemberek továbbra is nyugodtan dolgozhatnak a szohranivkai és a novopszkovi kompresszorállomásokon.

A szohranivkai tranzit teljes mértékben biztosított, nem volt és nincs panasz a partnerek részéről

– mondta a Gazprom szóvivője az MTI tudósítása szerint.

Az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) üzemeltető vállalat kénytelen felfüggeszteni a földgáz tranzitját Oroszországból a Luhanszk megyében lévő Szohranyivka mérőállomáson keresztül, közölte a vállalat sajtószolgálata kedden az Ukrinform hírügynökség szerint.

A hírügynökség kiemelte, hogy az említett mérőállomáson át halad az Európába irányuló orosz földgázszállítások csaknem egyharmada.

A vállalat közleménye alapján olyan vis maior, azaz előre nem látható kényszerítő körülmények következtek be, amelyek lehetetlenné teszik a földgáz további szállítását az Oroszoroszág által elfoglalt területen található Szohranyivka gázmérőállomáson és az orosz határnál lévő Novopszkov kompresszorállomáson keresztül.

Az ukrán vállalat közölte, hogy jelenleg nem tud operatív és technológiai ellenőrzést végrehajtani az orosz erők által elfoglalt területeken található egyéb, a gázszállításhoz szükséges eszközök felett sem.

Ezen túlmenően az orosz erőknek a technológiai folyamatokba történő beavatkozása, a gázszállító létesítmények működési módjának megváltoztatása, beleértve a tranzitforgalomból történő jogosulatlan gázkivonásokat, veszélybe sodorják a teljes ukrán földgázszállítási rendszer stabilitását és biztonságát

– állította a vállalat az MTI által idézett sajtóközleményben.

A vállalat arról tájékoztatott, hogy a fentiekre tekintettel május 11-én reggel hét órától a Szohranyivka csomóponton nem fogadnak be gázt az ukrajnai szállítórendszerbe. „Ugyanakkor az európai partnerekkel szemben fennálló tranzitkötelezettségek maradéktalan és a szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítése érdekében lehetőség van a hozzáférhetetlen kapacitások ideiglenes áthelyezésére Szohranyivka pontról a Szudzsa csomópontra, amely Ukrajna ellenőrzése alatti területen fekszik”, szögezte le a vállalat a közleményben.

További részleteket az említett „ideiglenes áthelyezésről” azonban nem hoztak nyilvánosságra.