Megmérgezték Roman Abramovicsot, a Chelsea tulajdonosát; több elrabolt ukrán polgármestert holtan találtak meg

Az ukrán fegyveres erők tett közzé hétfőn délelőtt egy rajzfilmet, amelyben állítólag azt mesélik el, hogyan győzött le négy orosz tankot egy ukrán falu. Az ukrán nyelvű, angol feliratos videó szerint Szumi megye egyik falujába négy orosz tank vonult be, kettőből leszívták az üzemanyagot, otthagyták őket, a másik két tankkal pedig elvonultak. A falubeliek az otthagyott tankokon átfestették a Z betűt és kirakták rájuk az ukrán zászlókat.

Mikor az oroszok visszatértek, azt hitték, hogy ukrán tankokról van szó, ezért kilőtték azokat. A maradék két tank szintén használhatatlanná vált: az egyik alatt leszakadt egy híd, belezuhant a folyóba és az benne ülő orosz katonák megfulladtak. A másik tank beleragadt a sárba, a legénység pedig otthagyta.

Az Országos Rendőr-főkapitányság összesítése szerint vasárnap 4 934-en léptek be Magyarországra az ukrán-magyar határszakaszon. Emellett az román-magyar határszakaszon belépők közül 8 781 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 393 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A barabási közúti határátkelőhelyen jelentkezett belépésre egy vak ukrán állampolgár is, akit az ukrán határőrizeti szerv munkatársai elkísértek át a határon. A férfi, aki hazáját a háborús helyzet miatt kényszerült elhagyni, egyedül, egy hátizsákkal és egy gitárral indult útnak. A férfi azt mondta, hogy a Budapesten élő ismerőseihez szeretne eljutni.

Humanitárius katasztrófa szélén áll az ostromlott Mariupol és teljes evakuációra van szükség – közölte a város polgármestere. Vadim Bojcsenko tájékoztatása szerint mintegy 160 ezer civil van a víztől, áramtól és fűtéstől megfosztott városban. 26 busz várja, hogy elvihesse a lakosságot, de az oroszok nem engedélyezik a biztonságos eltávozást.

Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes is bejelentette, hogy hétfőn nem tudnak humanitárius folyosókat nyitni az ostromlott településekről, mert hírszerzői jelentések szerint az oroszok provokációra készülhetnek a tervezett útvonalakon.

(Guardian)

Hétfőn Törökországban folytatódnak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország között, és egyelőre egymásnak ellentmondó információk érkeznek arról, hogy mire lehet számítani. Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy reményei szerint az újabb megbeszélés késedelem nélkül elhozhatja a békét, Vadim Deniszenko belügyminisztériumi tanácsadó azonban úgy érzi, nem lesz áttörés a legfontosabb kérdésekben.

Az ukrán elnök a hétvégén azt mondta: hajlandó tárgyalni Ukrajna semlegességéről és demilitarizációjáról, de arról nem, hogy szükség lenne az oroszok által emlegetett „nácimentesítésre”.

(Guardian)

A háború nemcsak az orosz gazdaságra lesz pusztító hatással, hanem a lakosság mentális állapotára is. A bajokat jelzi, hogy február 28. és március 6. között négyszeresére nőtt a patikákban az antidepresszáns készítmények forgalma. A Napi.hu által idézett Kommerszant szerint ez a „kezdete a tömeges depressziónak”.

A betegek szorongásának erősödésén túl súlyosbítja a helyzetet, hogy gyógyszerhiány alakult ki és a készletek ára az égbe szökött. Pánikvásárlásokról érkeztek hírek, sokan attól tartanak, hogy nem tudják majd beszerezni megszokott, nélkülözhetetlen gyógyszereiket. Pszichiáterek szerint előbb 30-40 százalékkal megdrágultak a kezeléseiben használt készítmények, majd egyszerűen elfogytak. A gyógyszergyártók és orosz forgalmazóik szerint a legalapvetőbb készítmények nem szerepelnek a tiltólistákon, így azok továbbra is elérhetők lesznek Oroszországban. A jelenlegi ellátási gondokat logisztikai problémákkal magyarázzák.

A Nemzetközi Vöröskereszt azt közölte, hogy továbbra sem tudnak segélyt juttatni az ostromlott Mariupol városába, mert ehhez az kellene, hogy Ukrajna és Oroszország is garantálja a biztonságos útvonalat.

Matt Morris szóvivő azt mondta a BBC-nek, hogy a feleknek kezességet kell vállalniuk és megállapodást kell kötniük a biztonságos áthaladás érdekében. Nyilvánossá kell tenniük az útvonalat és elegendő időt kell hagyniuk az embereknek, hogy elhagyják a várost.

A nemzetközi humanitárius jog szerint „engedni kell az embereknek a távozást, de tilos erre kényszeríteni őket”. A BBC emlékeztet, Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy civilek ezreit költöztette erőszakkal a lerombolt városból az oroszok által ellenőrzött területekre. Oroszország a kényszerítést tagadta, helyette „orosz kísérettel történő evakuálásról” számolt be.

A Vöröskereszt állítja, hogy soha nem segít semmilyen kényszerkiürítésben, és tagadott minden olyan tervet, miszerint segítene Oroszországnak a Mariupolból távozó ukrán menekültek „szűrésében”.

Vasárnap sem történt jelentős elmozdulás az orosz erők eloszlásában a megszállt Ukrajna területén – közölte hétfő reggel a brit védelmi minisztérium.

Elemzésük szerint az orosz hadseregben a folyamatos logisztikai hiányosságokat tetézi a lendület hiánya és az egyre romló morál, az ukránok agresszív harca mellett.

Az orosz csapatok délen, Mariupolnál tudták elfoglalni a legnagyobb területet, de a városnál továbbra is heves harcok folynak és Oroszország próbálja elfoglalni a kikötőt.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 28 March 2022

Find out more about the UK government's response: https://t.co/7lfm6YBINs

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/RlINL4mY0l

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 28, 2022

Léket kapott a Fekete-tengeren egy orosz teherhajó. Az Omskij 205 fedélzetén tizenkét fős legénység tartózkodott. A Ria Novosti szerint a hajó Törökországból tartott Rosztov felé a rakományával, amikor a Fekete-tengeren vészjelzést adott le.

A legénységet a Krím félszigeten található Kercs térségében menekítették a partra. A hajóért még küzdenek. Az orosz hírügynökség kiemeli, hogy a baleset okát egyelőre nem ismerik.

Az ukrán elnök a hétvégén interneten keresztül adott interjút független orosz újságíróknak és többek között arról is beszélt, hogy milyen méltatlan módon bánnak az orosz hatóságok a saját elhunyt katonáikkal. Az ukrán elnök – és az ukrán kormány – állítása szerint az elesetteket vagy otthagyják az összecsapások helyszínén vagy „szemetes zsákban” viszik haza. Volodimir Zelenszkij nem érti, hogy ezt a katonák családjai hogyan képesek elfogadni.

Nem értem őket. A helyükben én már mindent, amit látok, felgyújtottam volna. Az ukránok ilyen esetben már megvertek volna valami helyi hatalmasságot.

Az ukrán államfő megjegyezte, hogy ijesztő ez a helyzet, mert ha így bánnak a saját embereikkel, vajon hogyan viselkednek másokkal? „Ez barbarizmus és rosszul fog végződni” – tette hozzá.

Ukrajnában értjük, miért harcolunk. De mi a helyzet magukkal, oroszokkal? Mi folyik Oroszországban? Nem értem.

(Kyiv Independent)

Április 2-ára, szombatra, a választás előtt egy nappal szervez tüntetést az Egymillióan a szabad Ukrajnáért csoport és Juhász Péter a budapesti Szabad sajtó útjára. A szervezők felhívása szerint egyszerre fognak demonstrálni Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök ellen, akit Putyin hazai helytartójaként neveztek meg.

Ukrajna arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli, úgynevezett tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehetséges teljesen ellenőrzés alá vonni a térséget sújtó tüzeket – jelentette be Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap éjjel.

Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos előzőleg azt közölte, hogy a „tiltott zónában” több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a térségben zajló harci cselekmények miatt. Az ombudsman a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) fordult azzal a felhívással, hogy a lehető leghamarabb küldjenek szakértőket és tűzoltó-felszereléseket Ukrajnába. Múlt héten a NAÜ még azt jelezte, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedésének szempontjából.

(MTI)

Az interneten elkezdett terjedni egy videó, amelyen állítólag az látható, hogy ukrán katonák térden lövik a látszólag orosz foglyokat egy Harkiv régióban végrehajtott hadművelet során. A felvételen az is elhangzik az állítólagos ukrán katonák szájából, hogy elfogtak egy orosz felderítőcsapatot, amely Olhovkában tevékenykedett.

Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó vasárnap egy, a Youtube-on közzétett videóban azt mondta, hogy az ukrán kormány nagyon komolyan veszi a helyzetet és azonnali vizsgálatot indít, hogy kiderítse, mi igaz a történtekből.

Mi egy európai hadsereg vagyunk, és nem gúnyolódunk a hadifoglyokon. Ha ez valóban megtörtént, az teljesen elfogadhatatlan viselkedés.

Aresztovics a CNN szerint később hozzátette, hogy a foglyokkal a Genfi Egyezménynek megfelelően bánnak, bármilyen személyen indítékuk is legyen az őket elfogó katonáknak.

A CNN-hez eljuttatták Valerij Zaluzsnyijnak, az ukrán fegyveres erők vezetőjének nyilatkozatát is. Bár a közleményben közvetlenül nem utaltak az incidensre, Zaluzsnyij azt állította, hogy „az ukrán védelmi erők hiteltelenítése érdekében” az ellenség filmezi és terjeszti a beállított videókat. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők és más legitim katonai alakulatok katonái szigorúan betartják a nemzetközi humanitárius jog normáit és arra kérte a sajtót, hogy csak a hivatalos forrásokban bízzon.

Az egyelőre nem világos, hogy melyik ukrán egység lehet az érintett – már ha érintett. A felvételen a katonák egyaránt használják az ukrán és az orosz nyelvet, ukrán akcentussal.

A Reuters arról ír, hogy az orosz katonák elhagyták Szlavutics városát, miután „elvégezték a rájuk bízott feladatot”. Erről a város polgármestere, Jurij Fomicsev számolt be hétfő reggel egy videóban. A csernobili atomerőmű dolgozói részére épült városba szombaton vonultak be az oroszok, mire az ott lakók ukrán zászlókkal felszerelkezve tömegtüntetésbe kezdtek.

A katonák egy időre őrizetbe vették a polgármestert is, ám a tiltakozásoknak köszönhetően szabadon engedték. Fomicsev korábban arról beszélt, hogy az oroszok beleegyeztek a kivonulásba, ha a városban nem fognak ukrán katonák tartózkodni és a lakosság leadja a nála lévő fegyvereket a polgármesternél.

(BBC)

Az ukrán hadsereg vasárnap este a Facebookon is közzétette legfrissebb jelentését, amelyben azt állították, hogy jelentős veszteségek elszenvedése után az oroszok elkezdték visszavonni a csapataikat Kijev mellől.

Hozzátették, hogy ez a visszavonulás jelentősen lecsökkentette az orosz csapatok előrenyomulását, és arra kényszerített egyes orosz egységeket, hogy Fehéroroszországba menjenek és ott rendezzék a soraikat. Feltételezéseik szerint az oroszok Iszkander rakétákat is elkezdtek átszállítani Fehéroroszország délkeleti részébe.

Az ország déli részén továbbra is Mariupol elfoglalására koncentrálnak az oroszok – írták a jelentésben, de egyelőre sikertelenül. Az ukrán külügyminisztérium ezzel együtt úgy fogalmazott, hogy a támadók a földig rombolják a várost és humanitárius katasztrófa zajlik Mariupolban.

While #Mariupol besieged and bombed, people fight to survive. The humanitarian situation in the city is catastrophic. #Russian Armed Forces is turning the city into dust.

Save Mariupol!#closeUAskyNOW#StandWithUkraine #StopRussianAgression pic.twitter.com/wI21IhKdRn

— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) March 28, 2022

Volodimir Zelenszkij állítása szerint Oroszország 2000 gyermeket vitt el Mariupolból – írja a Guardian. Az ukrán elnök megerősítette, hogy az emberek humanitárius folyosókon keresztül, polgári közlekedéssel hagyják el a várost, de Oroszország de az elnöki hivatal vasárnap esti közleményében az állt, hogy az oroszok „megszervezték a mariupoli lakosok erőszakos kitelepítését is a megszállt területekre”.

Adataink szerint több mint 2000 gyermeket deportáltak. Ami azt jelenti, hogy elrabolták őket. Mert nem ismerjük ezeknek a gyerekeknek a pontos helyét. Voltak gyerekek szülőkkel és szülők nélkül. Ez egy katasztrófa, borzalmas,

írta Zelenszkij.

Az elnök hozzátette, hogy Mariupolt „az orosz hadsereg blokkolja, minden be- és kijáratot blokkolnak, a kikötőt elaknázzák. Nyilvánvaló a városban zajló humanitárius katasztrófa. Mert élelmiszert, gyógyszert és vizet nem lehet szállítani. Az orosz csapatok humanitárius konvojokat ágyúznak és sofőröket ölnek meg.” Hozzátette, hogy az ágyúzás miatt sok humanitárius konvoj úgy tért vissza, hogy nem érte el Mariupolt.

Zelenszkij elmondása szerint megpróbáltak megegyezni az orosz féllel a szabad ég alatt heverő katonák és civilek holttesteinek eltávolításáról, de ezt nem engedélyezték.

Ukrajna az Oroszországgal Törökországban sorra kerülő tárgyalásokon is világossá fogja tenni, hogy függetlenségének és területi egységének megtartását tekinti fő prioritásának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap éjjeli videóüzenetében.

Zelenszkij világossá tette, hogy a legfontosabb elérendő eredménynek továbbra is Ukrajna területi épségének tiszteletben tartását, illetve a hatékony biztonsági garanciák kidolgozását tartják. Ezek teszik lehetővé, hogy az országban ismét béke legyen, és visszatérjen a normális élet – emelte ki.

Az ukrán elnök korábban orosz újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Kijev a biztonsági garanciák, a semlegesség és a nem-nukleáris státus kérdésében készen áll a megegyezésre. Katonai célként pedig a minél kevesebb áldozatot, a háború időtartamának lerövidítését és az orosz erőknek a február 24-i támadás előtti „kompromisszumos területekre” visszavonulását nevezte meg.

Az ukrán hadsereg éjszaka közölte, hogy az országot február 24. óta támadó orosz csapatok több területen ismét csapást mértek az ukrán erőkre és a katonai infrastruktúrára, a fő célpontok közé tartozott Harkiv térsége.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes vasárnap este azt jelentette be, hogy két humanitárius folyosón újabb 1100 civilt menekítettek ki a leginkább ostromlott területekről, köztük Mariupolból.

A brit hírszerzés friss beszámolója szerint Oroszország továbbra is blokád alatt tartja a Fekete-tenger ukrán partvidékét, elzárva ezzel Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. Emellett orosz hajókról is indítanak rakétatámadásokat ukrán célpontok ellen.

Joe Biden amerikai elnök vasárnap személyesen is megerősítette, hogy nem szólított fel rendszerváltásra Oroszországban. Előző napi varsói nyilatkozatában az elnök arról beszélt, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, de szavait később a Fehér Ház és Antony Blinken külügyminiszter is úgy pontosította, hogy ezzel nem az országon belüli hatalomról beszélt, hanem annak megakadályozásáról, hogy Putyin hatalmat gyakoroljon Oroszország szomszédai és a régió felett. Bident vasárnap egy washingtoni templomi szertartásról távozva személyesen is megkérdezte egy újságíró arról, hogy rendszerváltásra szólított-e fel Oroszországban, és azt válaszolta, hogy nem.

(MTI)