Putyin nem hajlandó véget vetni a háborúnak, magyarlakta területeken is várható orosz támadás

Az oroszok által indított háború eddigi szakasza alapján egyértelmű, hogy a támadás Ukrajna középső és nyugati része felé halad.  Ebből pedig az következik, hogy előbb-utóbb Kárpátalján, tehát magyarlakta településeken is lesznek támadások – mondta Rácz András Oroszország-szakértő az ATV Civil a pályán című műsorában.

Rácz András ugyanakkor hangsúlyozta, Magyarország elleni támadástól nem kell tartani.  

Világszerte egyre több városban tartanak megmozdulásokat, hogy elítéljék Oroszország ukrajnai agresszióját. London sem kivétel, ahol a Guardian szerint különleges fordulatot vett az egyik demonstráció. Itt ugyanis a háború fő felelősei, Putyin, Peszkov és Lavrov mellett utóbbi mostohalánya is célkeresztbe került.

Az orosz külügyminiszter 26 éves lánya, Polina Kovaleva ugyanis évek óta Londonban él, amit a jelenlegi helyzetben nagyon rossz szemmel néznek a helyiek. A szombati megmozdulásokon több molinón is kifejtették ellenérzésüket a tüntetők, azzal vádolták Lavrovot és a hozzátartozóit, hogy pénzt mosnak Angliában, emellett Kovaleva azonnali kiutasítását követelték.

“Polina Kovaleva is the daughter of #Russian war criminal Sergey Lavrov laundering money here.” With such slogans people came to the house of Lavrov’s daughter in #London. pic.twitter.com/m9ajuan2E7

— NEXTA (@nexta_tv) March 12, 2022

A rendkívül szigórú állami kontroll ellenére az orosz állami televíziót is elérték a háborút ellenző hangok. Egy meghívott vendég kimondta a tabunak számító háború szót, más arról beszélt, hogy orosz katonák halnak meg ebben a pillanatban is.

Kapcsolódó

Már az orosz állami tévében is a háborút kritizálják

Megrázó videót tett közzé a Twitteren Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő. A politikus arról számolt be, hogy annyira keserves a védők helyzete Mariupolban, hogy az orvosok már tömegsírokat ásnak a város határában.

Mint írja, ha el is tudnák juttatni a holttesteket a temetőkbe, az is hiábavaló lenne, mert nincs már szabad hely.

Doctors dig mass graves in besieged #Mariupol. 1582 Ukrainians killed in 12 days. Even if they could access graveyards, there wouldn’t be space. #NoFlyZoneOverUkraine pic.twitter.com/yB7JmFvdZ1

— Lesia Vasylenko (@lesiavasylenko) March 11, 2022

Egy magas rangú kormányzati tisztségviselő elmondta, hogy a támogatás egyebek között páncéltörő fegyverekre, légvédelmi rendszerekre és kézifegyverekre, valamint katonai szolgáltatásokra, oktatásra és kiképzésre költhető.

Az amerikai külügyminisztérium adatai szerint ezzel 1,2 milliárd dollárra emelkedett az Egyesült Államok által Ukrajnának nyújtott biztonsági segélyek összege 2021 januárja óta. 2014, azaz a Krím félsziget orosz annektálása óta összesen 3,2 milliárd dollárt tesz ki ez az összeg.

Biden két héttel ezelőtt már engedélyezett egy 350 millió dolláros csomagot, az ebből rendelt fegyvereket már le is szállították. A hét elején a kongresszus 13,6 milliárd dollár értékű humanitárius és katonai segélyt szavazott meg Ukrajnának.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton hangsúlyozta, országának további katonai segítségre van szüksége, írta meg az MTI.

A Nextára hivatkozva a Guardian arról ír, hogy miközben már több mint 2,5 millió ukrán hagyta el a hazáját az orosz invázió miatt, egyre többen vannak azok is, akik visszatérnének.

A hírügynökség szerint eddig több mint 220 ezer olyan személyt regisztráltak határoknál, akik visszatértek Ukrajnába, sokan közülük harcolni mennek. A Nexta adatai szerint az elmúlt 24 órában 18 ezren mentek vissza a háború sújtotta országba.

About 220,000 Ukrainians have returned to #Ukraine since the beginning of the war

According to the State Border Guard Service, more than 18,000 people have arrived in the last 24 hours. “Most of them are men who plan to defend the future of their country,” the agency added.

— NEXTA (@nexta_tv) March 12, 2022

A Kyiv Independent arról ír, hogy az ukrán hírszerzés több olyan telefonbeszélgetést is lehallgatott, amelyek azt biztonyítják, hogy a Harkiv közelében állomásozó orosz csapatok azt az utasítást kapták, hogy lőjenek civilekre, akár gyerekekre is.

⚡️SBU: Intercepted phone calls shows that Russian troops near Kharkiv were ordered to shoot at civilians, including children.

— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 12, 2022

Az ENSZ emberi jogi főbiztosának keddi dokumentációja szerint a harcok kirobbanása óta legalább 170 ember halt meg Harkiv régióban, köztük öt gyerek.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy amerikai politikai fórumon pesszimista hangot ütött meg a béketárgyalásokkal kapcsolatban. Elmondása szerint nem fűz sok reményt ahhoz, hogy diplomáciai útonrendezni tudják a konfliktust.

Putyin fejében kevés hely van a diplomáciának. Tárgyalunk, de Oroszország továbbra is olyan követeléseket támaszt, amik számunkra elfogadhatatlanok. Nem kötünk kompromisszumot Ukrajna egzisztenciális kérdéseiben

– mondta Kuleba a CNN tudósítása szerint.

Az ukrán külügy fejének aggodalma egybecseng azzal, amit a francia diplomácia közölt korábban. Mint ismert, Olaf Scholtz Emmanuel Macronnal együtt tárgyalt szombaton az orosz elnökkel, de a tapasztalatok szerint Putyin kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy felhagyjon a háborúval. Az viszont, hogy továbbra is tárgyal a nyugati vezetőkkel, jelzi, hogy teljesen talán ő sem tett le arról, hogy a tárgyalóasztalnál zárják le a konfliktust.

Bárhogy is lesz, Kuleba komor képet vázolt a jövőre nézve az ukrán és az orosz nép kapcsolatát illetően, biztos benne, hogy Ukrajna generációkon át nem fog megbocsátani Oroszországnak.

Jelentést közölt szombat este az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma. A hírszerzés szerint Oroszország azon dolgozik, hogy megerősítse a túlterhelt reguláris haderejét.

A minisztérium Twitteren közzétett jelentésében beszámol arról, amiről már pénteken hallani lehetett, hogy Vlagyimir Putyin nyilvánosan üdvözölt 16 ezer közel-keleti „önkéntest”, akiket célzottan azért toboroztak, hogy bekapcsolódjanak az ukrajnai invázióba.

A miniszétrium azt is tudni véli, hogy az orosz fél a vele szerződésben álló zsoldoscsapatokat is bevetni tervezi a közvetlen harcokban. A hírek eddig csak arról szóltak, hogy a hírhedt Wagner Group nevű zsoldos csapat több száz tagját küldték az ukrán fővárosba, hogy likvidálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Oroszország a héten ismerte be először, hogy a hivatásos csapatai mellett sorozott katonákat is bevetett az invázió során.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 12 March 2022

Find out more about the UK government’s response: https://t.co/jxXTyWlsyT

🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/gRazq4vZ7Q

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) March 12, 2022

Az ukrán hírszerzés szerint hét civil meghalt Kijev környékén, miután az oroszok tüzet nyitottak egy Peremohaból induló evakuációs konvojra, írja a Guardian.

A támadás után a megszállók arra kényszerítették az oszlop épen maradt részét, hogy visszatérjenek Peremohába, azóta nem engedik ki őket a faluból – áll a titkosszolgálat közleményében.

További részletek egyelőre nem ismertek a támadásról.

A nap folyamán megírtuk, hogy a megszálló orosz csapatok tagjai letartóztatták Melitopol városának polgármesterét, Ivan Fedorovot. A Guardian később egy videót is közétett, amelyen állítólag az látható, ahogy a férfit elvezetik az orosz fegyveresek.

Szintén a Guardian közölt most videót a melitopoli tüntetésekről, ahol több ezer helyi lakos követelte a polgármester szabadon bocsátását.

Azt kérdezi tőlem, hogy mi a helyzet a frontvonalon… mindenütt frontvonal van

– mondta Volodomir Zelenszkij a szombati sajtótájékoztatóján, ahol kijelentette, Ukrajna egységesebb, mint valaha, a háború egyesítette az ukrán nemzetet.

Ezt követően kevésbé örömteli fejleményekről számolt be az ukrán elnök a CNN szerint, például arról, hogy néhány kisebb település egyszerűen megsemmisült.

Néhány kisváros egyszerűen eltűnt, és ez tragédia. Eltűntek, ahogy az emberek is eltűntek. Örökre elmentek

– figyelmeztetett Zelenszkij, majd megismételte, hogy mindannyian a fronton vannak, ezért sem enged abból, hogy a tárgyalások egyik alapfeltétele az azonnal tűzszünet elrendelése.

Az ukrán elnök azt mondta, az eddigi tárgyalások során a felek inkább a kompromisszumot kerestek, mintsem ultimátumokat adtak volna egymásnak, szeretné, ha ez a jövőben is így lenne, hogy mihamarabb lezárhassák a háborút.

Zelenszkij ismét megjegyezte, hogy jobban be kellene vonni a Nyugatot a tárgyalásokba, utóbbi féltől pedig elvárná, hogy nagyobb szerepet vállaljon Ukrajna védelmében. Sérelmezte, hogy a NATO nem állít fel repüléstilalmi zónát Ukrajna felett, szerinte azért, mert a tagállamokban nincs bátorság, hogy összefogjanak Ukrajnáért, és nincs közös álláspont sem arról, hogy Ukrajna csatlakozhat-e a szövetséghez.

Oroszország az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetével együttműködve biztosítja Csernobil biztonságát – írja a BBC.

A Roszatom szerint a csernobili atomerőmű biztonságos működését szavatoló tevékenységeket az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetével, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel egyeztetve végzik. A cég azt állítja, hogy egy csapat orosz szakember tartózkodik az állomáson, hogy helyreállítsák az áramellátását. A Roszatom illetékesei azt is közölték, hogy továbbra is az ukrán személyzet irányítja a csernobili és a zaporizzsiai erőműveket.

Petro Kotin, az ukrán állami nukleáris vállalat, az Energoatom vezetője ezzel szemben azt állította pénteken, hogy orosz mérnököket bíztak meg a Zaporizzzsja állomás irányításával, a cég szombaton ki is adott egy közleményt, melyben jelezték, hogy az ország legnagyobb atomerőműve orosz kontroll alá került.

Mint arról beszámoltunk, Olaf Scholz és Emmanuel Macron is egyeztetett Vlagyimir Putyinnal szombaton. Az AFP hírügynökség szerint Macron felszólította az orosz elnököt, hogy hagyjon fel a háborúval, de Putyin nem mutatott erre hajlandóságot.

A francia diplomácia szerint Macron a tűzszünetet is sürgette, hogy aztán a felek tudjanak a békéről tárgyalni. Korábban Ukrajna elnöke, Volodomir Zelenszkij is többször kifejezte, hogy a tárgyalások kiindulópontja csak a tűzszünet lehet.

A francia elnök arra is reagált, hogy Putyin korábban azt mondta, az ukránok emberi jogokat sértenek. Macron hazugnak nevezte emiatt orosz partnerét.

Orosz tisztviselők érkeztek Ukrajna legnagyobb atomerőművéhez, hogy átvegyék az irányítást a létesítmény felett – áll az Energoatom ukrán állami nukleáris energia vállalat közleményében, amelyet a CNN szemlézett.

A Zaporizzsja Atomerőművet már több mint egy hete megszállták az orosz erők, az Energoatom korábban azt állította, hogy alkalmazottakat fegyverrel kényszerítették arra, hogy tovább végezzék a munkájukat. Most az Energoatom azt közölte, hogy pénteken 11 szakember érzekett a helyszínre a Roszatomtól, az orosz állami atomenergia-vállalattól, a csoport képviselője szerint az erőmű immár a Roszatomhoz tartozik.

A csoport képviselője szerint a létesítmény bombázása és lefoglalása után nukleáris és sugárbiztonsági felmérésre, valamint a javításban való segítségnyújtás miatt küldték őket. Érkezésük másik oka az volt, hogy az ukránbarát vezetés és az erőmű személyzete megtagadta a megszállókkal való együttműködést

– áll a közleményben.

A írás szerint a balakovói és rosztovi orosz atomerőművek két legfelsőbb szintű mérnöke is ott volt a pénteken érkező 11 orosz között. Az Energoatom szerint az üzemben mind a hat erőmű üzemel, de hozzátették, hogy az állomás vezetése minden műszaki kérdésben kénytelen egyeztetni az oroszokkal.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szombaton közölte, hogy az erőmű négy nagyfeszültségű külső vezetéke közül kettő megsérült, de az erőmű biztonságos működéséhez szükséges energiamennyiség egy rendelkezésre álló vezetékből biztosítható.

A Roszatom nem kommentálta a hatalomátvétel hírét.

A kelet-ukrajnai Volnovaha városát teljesen megsemmisítették az orosz invázió során – közölte Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó a Guardian szerint.

Az ő szavait illusztrálják Illia Ponomarenko, a Kyiv Independent munkatársának helyszínen készített képei:

My hometown Volnovakha has ceased to exist as a human settlement.
Russia has completely destroyed a rapidly developing, 100% Russian-speaking city of Donbas.
1881-2022.
Rest In Peace, my sweet old hometown. pic.twitter.com/8H7jjg2xvQ

— Illia Ponomarenko 🇺🇦 (@IAPonomarenko) March 12, 2022

A Guardian tett közzé szombat délután egy videót, amelyen az látható, amint orosz fegyveresek elrabolják Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi beszédében a polgármester azonnali szabadon bocsátását követelte. Fedorov elrablása ellen tüntetést tartottak Melitopolban.

Segítünk a bajban: nem hagyjuk magára kárpátaljai testvérvárosunkat, Beregszászt!

– olvasható Karácsony Gergely Facebook-bejegyzésében, ahol bejelentette, hogy a Városháza a korábbi 20 millió forintos humanitárius gyorssegély után egy hasonló értékű, a város működéséhez nélkülözhetetlen, műszaki alkatrészeket és tartós élelmiszercsomagokat tartalmazó küldeményt kézbeít Beregszászra.

A szállítmánnyal szombat reggel indultak el, Budapest vezetését Kerpel–Fronius Gábor főpolgármester-helyettes képviseli.

A Vatikán képviselője közölte, a miniállam kész bármilyen közvetítő feladatot ellátni annak érdekében, hogy megvalósuljon a tűzszünet Ukrajnában, olvasható a CNN-en.

Pietro Paorlin bíboros ennek érdekében Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is egyeztetett, ahol elismételte Ferenc pápa felszólítását a békére vonatkozóan.

„A harcok befejezését kértem, és azt, hogy a konfliktust tárgyalások útján rendezzék. Ragaszkodtam a polgári lakosság tiszteletben tartásához és a humanitárius folyosókhoz” – mondta Parolin, és megismételte, hogy a pápa elutasította Moszkva állítását, hogy amit Oroszország tesz az nem háború, hanem katonai művelet.

A szavak fontosak, és ha katonai műveletként határozzuk meg azt, ami Ukrajnában történik, akkor nem ismerjük fel a tények valóságát. Háborúval állunk szemben, amely sajnos sok civil áldozatot követel, mint minden háború.

A bíboros emlékeztetett, hogy Ferenc pápa az ukrán invázió második napján elment a vatikáni orosz nagykövetségre, hogy személyesen fejezze ki aggodalmát a háború eszkalációjával kapcsolatban. „A háború őrület” – mondta, és minden érintett ember lelkiismeretéhez folyamodott, hogy azonnal hagyják abba a harcot.

Szörnyű képek peregnek a szemünk előtt, amelyek Ukrajnából érkeznek. Az áldozatok, köztük civilek, nők, idősek és védtelen gyerekek az életükkel fizettek a háború ostobaságáért. A gyötrelem egyre nő, ahogy azt látjuk, hogy emberek kibelezett házakban, áram nélkül, nulla fokos hőmérsékletben, élelem- és gyógyszerhiány közepette ének. Közben menekültek milliói, főként nők és gyerekek a bombák elől menekülnek. A háború barbárság

– szögezte le a bíboros, azzal zárva a mondandóját, hogy soha nem késő békét kötni.

Nagyon megnehezítik az oroszok által ostromolt városokból a civilek evakuálását a folyamatos orosz rakétatámadások, írja a BBC ukrán jelentésekre hivatkozva. Mint írták: Mariupolnál, Szuminál és Kijev környéki városoknál is humanitárius folyosót alakítottak ki.

Mariupolban különösen aggasztó a helyzet, a várost két hete bombázzák, már alig tudnak vízhez és ételhez hozzáférni a helyiek.

A BBC helyi tudósítója a Kijev melletti Irpinből arról számolt be, hogy az evakuálás ellenére folyamatosan hallani robbanásokat.

Ukrán művészek munkáit állították ki a Városháza parkban, közölte szombaton Karácsony Gergely Facebook-oldalán. Mint írta: az Eurocities elnöke, Dario Nardella, Firenze polgármestere kezdeményezésére március 12-én Európa-szerte a városházák köré hívják a városok vezetői a helyi lakosságot, hogy kifejezzék az Ukrajnával való szolidaritásukat.

A plakátkiállításon a jelenleg óvóhelyeken, frontokon tartózkodó ukrán illusztrátorok munkáit lehet megtekinteni. Az illusztrációkat a Pictoric művészeti kollektíva tagjai készítették.

A Guardian arról ír, hogy a Herszonban állomásozó orosz erők azt tervezik, hogy népszavazást tartanak annak érdekében, hogy a megszállt területeket elszakítsák Ukrajnától.

A herszoni helyi tanács helyettes vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy donyeci és luasznki mintára egy újabb szakadár köztársaság létrehozását tervezik a megszállók.

Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár azonnali tűzszünet elrendelésére szólította fel Vlagyimir Putyint, írja a BBC a Reuters jelentése alapján. A három vezető 75 percen keresztül beszélt telefonon szombaton.

Scholz egyébként korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett telefonon.

Jelen pillanatban Nagy-Britannia vízumrendszere az ukrán válsággal kapcsolatban csak az olyan az ukrán menekültek számára korlátozódik, akiknek valamelyik hozzátartózója már korábban letelepedett az országban.

A Guardian most arról ír, hogy ezt orvosolandó, hétfőtől elindul egy olyan program, aminek keretében olyan ukrán menekülteket is befogadhatnak magánszemélyek és cégek is, akik korábban nem álltak semmilyen kapcsolatban az országgal. A segíteni szándékozók viszont csak akkor vehetnek részt a programban, ha legalább fél évre vállalják a befogadást. Ezt a lap szerint azzal indokolták a döntéshozók, hogy mindenképp hosszútávú segítségre van szükség, hiszen senki nem tudja, meddig fog tartani a háborús helyzet, a legfontosabb pedig az, hogy a harcok elől menekülőknek nyugodt, biztos környezetet tudjanak biztosítani a vész idejére.