Ukrajna kész a NATO-mentes jövőről tárgyalni, Zelenszkij közben megtorlást ígér

Nagyon magas adóskockázatot jelző szintre rontotta Oroszország besorolását vasárnap a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy a tőkekorlátozások hatással lesznek a külföldre irányuló fizetésekre, köztük az orosz állampapírok adósságszolgálati törlesztéseire is.

A Moody’s Londonban soron kívül bejelentette, hogy az eddigi “B3”-ról “Ca”-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.

A Moody’s az ukrajnai háború kezdete óta másodszor minősítette le az orosz államadósság-besorolást. A cég csütörtökön megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású szuverén osztályzatot, az addigi “Baa3”-ról “B3”-ra rontva a minősítést, és vasárnap erről a szintről süllyesztette a spekulatív sávon belül még mélyebbre az orosz osztályzatot.

Tíz nap alatt több mint 1,5 millió ember hagyta el Ukrajnát a szomszédos államok felé, jelentette ki az ENSZ menekültügyi főbiztosa, Filippo Grandi.

Ez a világháború óta a leggyorsabban növekvő menekültválság Európában

– írta Twitterén.

Eközben a CNN a német belügyminisztérium közlése alapján arról ír, Németországba az invázió február 24-i megkezdése óta 37786 menekült érkezett Ukrajnából. Ez a hivatalos adat, ugyanakkor, mivel a lengyel-német határon nincs ellenőrzés, ez a szám jócskán nagyobb is lehet.

Nancy Faeser belügyminiszter a Bild vasárnapi kiadásában arról nyilatkozott, Németország mindenkit befogad, akik az ukrajnai háború elől menekülnek, legyenek bármilyen nemzetiségűek.

Életeket akarunk menteni. Ez nem függ az útlevelektől.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója vasárnap megerősítette, hogy

több támadást hajtottak végre Ukrajnában az egészségügyi ellátórendszer ellen, amelyek több halálesetet és sérülést okoztak.

„További bejelentések kivizsgálása folyamatban van” – közölte, anélkül, hogy Oroszországot említette volna. Hozzátette: „Az egészségügyi intézmények vagy dolgozók elleni támadások sértik az egészségügyi semlegességet és sértik a nemzetközi humanitárius jogot.

.@WHO has confirmed several attacks on health care in #Ukraine, causing multiple deaths and injuries. Additional reports are being investigated. Attacks on healthcare facilities or workers breach medical neutrality and are violations of international humanitarian law. #NotATarget https://t.co/Wdc2jeoHIB

— Tedros Adhanom Ghebreyesus (@DrTedros) March 6, 2022

A BBC-nek a WHO ukrajnai irodájának vezetője, Jarno Habicht hat támadást ismert el, ezek vagy kórházakat vagy mentőautókat értek.

Habicht arról is beszélt, hogy a humanitárius jogot tiszteletben tartva a védett folyosók biztosítása is fontos lenne, hogy a traumatológiai és műtéti cikkek célba érhessenek.

Az egészségügyi dolgozók munkája egyre nehezebb, sokan már most is óvóhelyeken kénytelenek dolgozni. A helyzet meglehetősen rossz, mert az egészségügyi rendszer már eléggé terhelt és számos kihívással kell szembenézniük, így a koronavírussal is, mondta az ukrajnai iroda vezetője a CNN szerint.

Az orosz haderő az Ukrajna ellen elindított háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 2203 objektumát semmisítette meg – közölte vasárnap Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasenkov azt mondta, hogy az elmúlt egy nap alatt tíz ukrán vadászgépet, harci helikoptert és hat drónt semmisítettek meg, valamint hogy rakétacsapással megsemmisítettek egy Sz-300-as rakétavédelmi rendszert és egy katonai repülőteret. Tájékoztatása szerint – melyet az MTI közölt – a háború kezdete óta 69 ukrán gép semmisült meg a földön, 24 pedig a levegőben. A szóvivő által ismertetett orosz hadijelentésben szerepelt még 111 megsemmisített légvédelmi rakétarendszer, 71 lokátorállomás, 778 harckocsi és páncélozott harcjármű, 77 rakéta-sorozatvető, 279 ágyú és aknavető, 553 különleges jármű és 62 pilóta nélküli repülőgép.

A gazdaglistát évi rendszerességgel összeállító Forbes magazin kiszámolta, hogy a magyar részvényárfolyamok csökkenése mekkora veszteséget okozott a milliárdosoknak.

Kapcsolódó

21,6 milliárdot bukott Mészáros Lőrinc az orosz-ukrán háború miatt

De nem az egykori felcsúti gázszerelő a legnagyobb vesztes.

Vasárnap reggelig 540 millió forint felajánlás érkezett az orosz-ukrán háború kitörése után a kormány által indított Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül – jelentette be a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a Kossuth rádióban.

Soltész Miklós közölte, a karitatív szervezetek a határ menti településeken és a budapesti pályaudvarokon kialakított segítőpontokon eddig több mint 59 ezer embernek nyújtottak támogatást, mintegy 200 millió forint értékben.

Továbbra is várják a pénzbeli (ezt a 1357-es nemzeti adományvonalon és a 11711711-22222222-es bankszámlaszámon lehet megtenni) és szálláshely-felajánlásokat, a tartós élelmiszereket, valamint az önkéntesnek jelentkezéseket. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a kormány első lépésben 600 millió forintot, majd további 1,3 milliárd forintot különített el arra, hogy közvetlen segítséget juttasson el Kárpátaljára, sőt azon túlra is.

Az Associated Press arról ír, az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij „kétségbeesetten” kérlelte az amerikai törvényhozókat, hogy az Egyesült Államok segítsen több harci repülőgépet szerezni nekik és beszüntetni az orosz olajimportot.

Zelenszkij elnök kétségbeesett kérést tett

– mondta Chuck Schumer, a szenátusi többséget adó demokraták vezetője.

Az ukrán elnök azzal kezdte az egy órán át tartó privát videóhívást a 300 kongresszusi taggal, hogy lehet ez volt az utolsó alkalom, hogy élve láthatták.

Az USA azt fontolgatja, hogy amerikai F16-osokat küld a NATO kelet-európai tagországaiba. Ők pedig továbbadnák a szovjet MiG-jeiket, amelyekre az ukrán pilóták ki vannak képezve.

A probléma azonban azzal van, hogy nem áll jól az Egyesült Államok a gépek gyártásával. Ráadásul a legközelebbi szállítmány Tajvannak készül, a Kongresszus viszont nem szívesen halogatná ezt, mert Kína folyamatosan veszélyezteti az ország létét.

Ukrajna mellett, Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen tüntettek a legnagyobb kazah városban, Almatiban. Mindez azért érdekes, mert pár hónappal ezelőtt orosz csapatok segítségével fojtották el a magas üzemanyagárak elleni tiltakozásból kitört, zavargásokba torkollott tüntetéssorozatot Kazahsztánban.

Az utcákon ukrán nemzeti színekbe öltözött emberek vonultak, még a kommunizmusból ottmaradt Lenin-szobrot is kék-sárgába öltöztették.

Kapcsolódó

225-en haltak meg a kazahsztáni tüntetések és zavargások során

3400 rendőr és katona sebesült meg az összecsapásokban.

Kijöttek az ukrán haderő legfrissebb statisztikái a háborúról. Ezek szerint már több mint 11 ezer orosz katona veszett oda a harcokban az invázió kezdete, azaz február 24-dike óta. Az ukrán haderő 285 tankot és 985 páncélozott járművet semmisített meg, további 109 orosz tüzérségé üteget, 44 harci gépet és 48 helikoptert pusztítottak el.

Csak szombaton több mint 650 sebesült orosz katonát vittek kórházba Bryanka faluból, Luganszk régióban a Guardian által ismertetett jelentés szerint.

Az oroszok korábban jóval kisebb veszteségeket ismertek be: legutóbb szerdán arról írtak, hogy 498 katonájuk esett el a harcokban.

Újabb tűzszünetről állapodtak meg a harcoló felek Mariupolban – írja helyi forrásokra hivatkozva a BBC. Helyi idő szerint délelőtt 10 óra és este kilenc között nem lesznek harci cselekmények, a civilek déltől kezdve egy meghatározott útvonalon elhagyhatják a kelet-ukrajnai várost.

Szombaton is volt egy hasonló kísérlet az itt élők kimenekítésére, azonban az kudarcba fulladt, miután a harcok kiújultak.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombat este, moszkvai látogatását követően a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése tartalmáról tájékoztatta Olaf Scholz német kancellárt Berlinben – írja az MTI. A kilencvenperces beszélgetés központjában a kormányfő Putyin elnökkel szombaton folytatott moszkvai egyeztetésének eredményei álltak – közölte vasárnapra virradóra Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

Elmondta: Bennett és Scholz tartani fogják a kapcsolatot az ügyben. A közlés szerint a két politikus „minden erővel azon lesz”, hogy „a lehető leghamarabb véget érjen az ukrajnai háború”.

Bennett a Putyinnal folytatott háromórás tárgyalása után azonnal Berlinbe repült. Szerdán Scholz Jeruzsálemben járt kancellári beiktatása utáni első hivatalos izraeli látogatásán.
Bennett és Putyin Moszkvában megbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit az izraeli sajtó szerint. Az izraeli kormányfő a tárgyalások tartalmáról telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki korábban többször is személyes közvetítésre kérte fel őt Oroszországgal.

A kínai külügyminiszter, Vang Ji telefonon tárgyalt amerikai kollégájával, Anthony Blinkennel, és azt mondta neki, az ukrajnai helyzet „fejlődése” olyan, amit „Kína nem akar látni” – írta a CNN a kínai külügyminisztérium közleménye alapján.

Vang szerint a helyzetet „párbeszéddel és tárgyalásokkal” kell megoldani, és felszólította az Egyesült Államokat, a NATO-t és az Európai Uniót, hogy „egyenlő párbeszédet” folytassanak Oroszországgal. Szerinte „figyelmet kéne fordítaniuk a NATO folyamatos keleti terjeszkedésének Oroszország biztonságára gyakorolt negatív hatására”

Kína minden olyan erőfeszítést támogat, amely a helyzet enyhítésére és politikai rendezésére irányul, ugyanakkor ellenez minden olyan lépést, amely nem támogatja a diplomáciai megoldást, és olajat tesz a tűzre

– mondta Vang.

Blinken pedig azt mondta, Oroszország nagy árat fog fizetni „az előre megfontolt, provokálatlan és indokolatlan” háborúért. Hozzátette:

a világ figyeli, mely nemzetek állnak ki a szabadság, az önrendelkezés és a szuverenitás alapelvei mellett.

Kína és Oroszország az elmúlt egy évtizedben egyre közelebb került, mert közös érdekük a Nyugat gyengítése. Az ukrajnai invázió ugyanakkor megdolgozza a kapcsolatukat, mert a szoros stratégiai partnerségük és az állami szuverenitás támogatása egyszerre kissé ellentmondásos. Egyelőre Kína se nem hagyta jóvá, se nem ítélte el az oroszok támadását.

Kína az a szankciók után nem rohant segíteni Oroszországnak, de sokat nem is tudnának – mondják szakértők. Már csak azért sem, mert a kínai bankok és vállalatok másodlagos szankcióktól tartanak, ha kapcsolatba lépnek orosz partnerekkel.

Hat pontból álló javaslatcsomaggal állt elő Boris Johnson brit miniszterelnök, hogy tovább fokozza Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő nyomást az Ukrajna ellen indított háborúja miatt.

Kapcsolódó

Boris Johnson 6 pontja Putyin ellen

Hat pontból álló javaslatcsomaggal állt elő Boris Johnson brit miniszterelnök, hogy tovább fokozza a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökre nehezedő

Sean Penn az ukrán-orosz háború kitörésének napján azzal a céllal érkezett Kijevbe, hogy egy „dokumentumfilm keretein belül „elmondhassa az igazságot az orosz-ukrán háborúról”. A színész-rendező a minap a CNN-nek számolt be az Ukrajnában szerzett tapasztalatairól, arra kérve mindenkit, hogy segítsék a CORE nevű jótékonysági szervezetének munkáját, hogy minél több rászorulónak nyújthassanak segítő kezet. A műsorban Volodimir Zelenszkij elnököt is hosszan méltatta, aki végtelenül lenyűgözte és meghatotta őt, amikor a háború kitörésének napján találkoztak.

Találkoztam Zelenszkij elnökkel az invázió előtti napon, majd az invázió napján is. Nem tudom, tudja-e, hogy erre született, de egyértelmű volt, hogy valaminek a hatása alá kerültem – azt hiszem, ez oly sok ukránt tükröz – ez valami új, valami új a modern világban a bátorság, a méltóság szempontjából. A belőle áramló szeretet és az a mód, ahogyan egyesíti azt az országot

– mondta Penn.

Kapcsolódó

Sean Penn a CNN-nek számolt be az Ukrajnában szerzett tapasztalatairól

A bátorság és a méltóság egészen új formáit tapasztalta meg, amikor Zelenszkij elnökkel találkozott a háború kitörésének napján.

A washingtoni ukrán nagykövetség adatai szerint 3000 amerikai tervez Ukrajnába utazni és harcolni az oldalukon a nemzetközi légió tagjaként. A 3000-ből egyet sikerült megszólaltatnia a Voice of Americának, aki elmondta, mi miatt döntött így.

Kapcsolódó

„Megakadályozzuk, hogy egy zsarnok nőket és gyerekeket bántson” – 3000 amerikai önkéntes csatlakozik az ukrán hadsereghez

Elmondta egy veterán, miért mennek.

Szombaton tűzszünetet hirdettek a felek, hogy evakuálják az ostromlott tengerparti városban rekedt civileket. Az akció nem jött össze, a kimenekítésre előkészített buszok megsemmisültek az orosz csapatok lövéseitől. A polgármester szerint tragikus  helyzet a városban, az eddig ismert Mariupol nincs többé.

Kanada vasárnap felszólította állampolgárait, hogy hagyják el Oroszországot, amíg “kereskedelmi szállítóeszközökkel erre még lehetőségük van” a kiszámíthatatlan biztonsági helyzetben, amely váratlanul rosszabbra is fordulhat. “A repülőjáratok elérhetősége rendkívül korlátozott, (…) nagykövetségünk lehetősége, hogy konzuli szolgáltatást nyújtson adott esetben, szintén korlátozottá válhat” – olvasható a kanadai külügyminisztérium utazási figyelmeztetésében.

Kanada számos nyugati országhoz hasonlóan komoly gazdasági szankciókkal sújtotta Oroszországot február 24-én indított ukrajnai agressziója miatt.

Beszünteti oroszországi tevékenységét az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) – közölte Jamie Fly, a RFE/RL elnöke. Fly egyebek között a rádió ellen indított csődeljárással, az orosz rendőrség újságírókkal szembeni fellépésével és a pénteken elfogadott, rémhírterjesztést és a szankciófelhívást büntető orosz törvénnyel indokolta a döntést. Mint fogalmazott, a rádióra rá lett kényszerítve a döntés „a Putyin-rezsim igazság elleni támadása” nyomán. Hozzátette, hogy külföldről folytatják Oroszország „katasztrofális” ukrajnai inváziójának tudósítását.

A Szabad Európa Rádió helyi irodája 1991 óta működik Oroszországban. „A Kreml, amely kétségbeesetten próbálja gátolni az orosz állampolgárokat abban, hogy megtudják az igazságot az Ukrajnában indított illegális háborúról, újságíróink évek óta tartó fenyegetését, megfélemlítését és zaklatását követően most becsületes újságírókat bélyegez árulókként” – jelentette ki Fly.

Az új sajtótörvényre válaszul számos nemzetközi sajtóorgánum és hírügynökség, köztük az amerikai CNN, a brit BBC, a kanadai CBC, az olasz RAI, a német ARD és ZDF, valamint a Bloomberg függesztette fel részben, vagy egészben oroszországi tevékenységét.

Vitalij Klicsko, kijevi polgármester és öccse, Volodimir Klicsko Ukrajnában akarnak maradni és tovább harcolni az orosz csapatok ellen. A két nehézsúlyú bokszvilágbajnok egy német lapnak nyilatkozott, hogy miként élik meg a háborús helyzetet.

A Visa és a Mastercard kártyakibocsájtók felfüggesztik oroszországi tevékenységüket az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt – jelentette be szombat este a globális fizetési technológiákra szakosodott két társaság.

A Visa közleménye szerint ügyfeleivel és partnereivel egyeztetve a napokban le fog állítani minden tranzakciót Oroszországban. Figyelmeztetett, hogy az Oroszország területén kívül működő pénzintézetek által kiállított Visa bankkártyák nem fognak többé működni Oroszországban, illetve az orosz bankok által kiállított bankkártyák sem külföldön.

A Mastercard hasonló bejelentést tett, hogy megszünteti az orosz bankok által kiállított bankkártyák hálózati támogatását. Hozzátette, hogy a külföldön kiállított Mastercard bankkártyák nem fognak működni az orosz üzletekben, illetve ATM-ekben.

A Visa és a Mastercard már korábban felfüggesztették tranzakcióikat a nyugati szankciós listára került orosz bankokkal. A Wall Street Journal című amerikai lap nemrég közölte, hogy 2020-ban Oroszországban a bankkártyás fizetések mintegy 74 százalékát a Visa és a Mastercard hálózatán keresztül bonyolították.

A legnagyobb orosz bank, a Sberbank szombat este közölte, hogy ezek a szankciók nem fogják érinteni az általa kibocsájtott bankkártyák Oroszországon belüli használatát.

Az orosz csapatok a kanivi vízerőművet próbálják bevenni a Dnyeper (Dnyipro) folyón, 150 kilométerre délre Kijevtől – közölte vasárnapra virradóra az ukrán vezérkar. Az orosz csapatok a hadművelet eddigi menete során az ukrán energetikai infrastruktúra számos létesítményét semmisítették meg, támadták meg, vagy foglalták el. Az orosz ellenőrzés alá vont létesítmények közé tartozik a zaporizzsjai atomerőmű, amely a teljes ukrajnai áramtermelés mintegy ötödét biztosítja.

Az ukrán vezérkari jelentés szerint az orosz erők nem próbálkoztak meg Kijev délnyugati külkerületeibe betörni. A fővárosban azonban vasárnapra virradóra többször is légiriadót rendeltek el. Az orosz csapatok mindemellett a Kijev környéki Brovari települést a Boriszpili nemzetközi repülőtérrel összekötő autópálya felé próbálnak előre törni.

A Kijevtől mintegy hetven kilométerre északkeletre lévő Kozelec település térségéből is orosz csapatmozgásokat jelentettek. Az orosz csapásmérő erők fő célja továbbra is Kijev, a keleti Harkiv és a déli Mikolajiv városok körülzárása.

Az ENSZ legfrissebb összesítése szerint 351 civil vesztette életét és 707-en sebesültek meg az orosz hadművelet február 24-i kezdete óta. Az áldozatok tényleges száma ugyanakkor ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy a világszervezet csak  független forrásból származó, ellenőrizhető adatokat tesz közzé. Az UNIAN ukrán hírügynökség szombati közlése szerint csak Harkiv megyében a harcok kitörése óta 194 ember vesztette életét, köztük 124 civil. A dpa német hírügynökség kiemelte, hogy ezt az adatot egyelőre nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

David Arahamija, aki az ukrán delegációt vezeti az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokon, vasárnapra virradóra Facebook-oldalán arról írt, hogy a nap folyamán humanitárius folyosót nyithatnak Harkiv városába. A tárgyalások harmadik fordulója várhatóan hétfőn folytatódik.

Harcra buzdította honfitársait az orosz csapatok ellenében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat esti videóüzenetében.

Ki kell mennünk! Harcolnunk kell! Amikor csak lehetőségünk nyílik rá

– hangoztatta Zelenszkij, mondván, hogy az orosz csapatokat ki kell űzni az országból. „Az ukránoknak ki állniuk, ahogy azt Melitopol, Berdianszk és Herszon városokban is tették, és ki kell űzniük ezt a rosszat a városainkból”. Az utóbbi napokban több jelentés is volt arról, hogy ezekben a városokban egyszerű, fegyvertelen emberek szembeszálltak orosz alakulatokkal. Zelenszkij hangsúlyozta, mivel a helyi lakosok így cselekedtek, ezért a megszállás is csak átmeneti lehet.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy nagyon fontos megakadályozni a luhanszkihoz és donyeckihez hasonló újabb „népköztársaságok” megalakulását. Mint mondta, az ilyen helyeken nem lehet normális életről beszélni, az ottani emberek térdre vannak kényszerítve.

Zelenszkij mindemellett oroszul szólt az önhatalmúlag kikiáltott szakadár luhanszki és donyecki „népköztársaságokhoz”. „Ha emlékeiteket nem sikerült propagandával végleg kitörölni, szemeitek nincsenek csukva a félelemtől, akkor harcoljatok jogaitokért, a szabadságért és Ukrajnáért!” – mondta az ukrán elnök. Beszélt arról is, hogy sok ottani azt gondolja, Ukrajna gyűlöli őket és a kijevi vezetés lerombolja városaikat. „De hasonlítsátok össze Donyeck városát nyolc év háborút követően Harkiv városával nyolc nap háborút követően” – tette hozzá, mondván védekezniük kell, mert különben Oroszország az ő életüket és házaikat is el fogja venni. Az ukrán elnök egyben kijelentette, hogy a Donyec-medence lakói mindig is ukránok voltak és maradnak.