Lezárult az ukrán-orosz tárgyalások első köre; újabb szankciók jöhetnek Oroszország ellen

Élnek és az oroszok fogságában vannak a Kígyó-szigeten állomásozó ukrán katonák – közölte hétfőn az ukrán haditengerészet. A katonák azután váltak híressé, hogy egy hangfelvétel szerint amikor az oroszok felszólították őket a megadásra, inkább elküldték őket „a picsába”.

A tájékoztató szerint, amelyet a Facebookon is közzétettek, az oroszok támadása után egy civil hajó legénysége az ukrán katonák segítségére sietett, az oroszok azonban mindannyiukat elfogták. Az ukrán haditengerészet követeli a foglyok elengedését.

(Jerusalem Post)

Az ALDE vezetői a hétfői ülésükön ideiglenes tagsági státuszt javasoltak Zelenszkij Nép Szolgája nevet viselő pártjának. Az európai pártcsalád Twitteren közölte, a javaslat elfogadása után a tagságról a jövő héten Dublinban döntenek majd.

🇺🇦 #ALDEParty leaders – at their meeting today – proposed to grant temporary affiliate status to Sluha Narodu, party founded by #Ukraine President @ZelenskyyUa.

ALDE Party Bureau subsequently adopted the proposal and full membership will be discussed at next Council in Dublin. pic.twitter.com/v29YKE5TAJ

— ALDE Party (@ALDEParty) February 28, 2022

Ukrajna orosz inváziója miatti globális olajárak emelkedése az Egyesült Királyság töltőállomásainál is érezhetők, ahol rekordot döntött az üzemanyagok ára vasárnap – írja a BBC.

A benzin literenkénti átlagára 1,51 fontra – jelenlegi árfolyamon számolva 667 forintra – ugrott vasárnap, míg a gázolaj literenkénti ára 1,55 fontra – 685 forintra – emelkedett.

A BBC megjegyzi, Oroszország a második legnagyobb kőolajexportőr, és bár az Egyesült Királyság importjának csak 6%-a származik Oroszországból, aggodalomra ad okot, hogy a szankciók korlátozhatják a készleteket világszerte, és felemelhetik az árakat.

Az ukrán delegáció elnöke David Arahamija, az államfő mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője. A küldöttségben részt vesz még Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója és Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes.

Az orosz delegációt Vlagyimir Megyinszkij vezeti.

Több tucat ember meghalt és százak megsérültek a Harkivot ért rakétatámadásokban, írja a Guardian az ukrán belügyminiszter tájékoztatása alapján. Harkivból egyébként már reggel óta robbanásokat jelentettek.

Kharkiv.
Russian BM-21 Grad liberate Ukrainians from their lives and properties pic.twitter.com/dnm19eweXz

— Illia Ponomarenko (@IAPonomarenko) February 28, 2022

Roman Abramovics orosz milliárdos, aki az angol Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa, elfogadta Ukrajna kérését, hogy segítsen tárgyalni az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus lezárásáról – közölte szóvivője.

Megerősíthetem, hogy Roman Abramovicsot megkereste az ukrán fél, hogy támogassa a békés megoldás elérését, és azóta is próbál segíteni – mondta a szóvivő.

Tekintettel a tétre, megértést kérünk abban, hogy miért nem kommentáljuk sem a helyzetet, sem az ő érintettségét.

– tette hozzá.

A fejleményről először az Egyesült Királyság Jewish News című lapja számolt be, amely szerint Kijev ukrajnai zsidó kapcsolatain keresztül kereste meg Abramovicsot, hogy segítségét kérje.

A Kreml szerint Liz Truss brit külügyminiszter volt az oka annak, hogy Vlamigyir Putyin vasárnap magas fokú készültségbe helyezte a nukleáris elrettentő erőket, írja a BBC. Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlannak tartják azokat a bármilyen szintű nyilatkozatokat, amelyek a NATO és Oroszország közötti lehetséges konfliktusokról szólnak. Mint mondta:

Ezek a nyilatkozatok teljességgel elfogadhatatlanok. Nem nevesítem ezek szerzőit, habár a brit külügyminiszter volt az.

Liz Truss korábban arról beszélt, hogy London támogatja azokat, akik Ukrajnába utaznának és harcolnának az ukrán hadsereggel vállvetve az orosz haderő ellen. Igennel felelt arra a kérdésre, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz.

Az EU külügyi és biztonságpolitikai képviselője találkozót hív össze a védelmi miniszterekkel, hogy megvitassák az ukrajnai konfliktust.

Josep Borrell Fontelles tweetje szerint az ukránoknak nyújtott támogatások koordinálása áll majd a központban.

I am convening today the EU defence ministers, to discuss the latest situation on the ground in #Ukraine in view of Russia’s unprovoked assault.

We will discuss further urgent needs & coordinate our assistance, with help of the clearing house managed by the EU Military Staff.

— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) February 28, 2022

Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke korábban az ország azonnali EU-csatlakozását szorgalmazta. Az AFP hírügynökség szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azóta válaszolt, és azt mondta, hogy „az EU-n belül eltérő vélemények és érzékenységek vannak a bővítéssel kapcsolatban”.

Várhatóan leváltják Bulgáriában a védelmi minisztert amiatt, hogy nem volt hajlandó háborúnak nevezni az Ukrajna ellen indított hadműveletet, jelentette be hétfőn Kiril Petkov kormányfő.

A bolgár kormány még a nap folyamán szavazni fog Sztefan Janev elmozdításáról, írja az MTI. Akkor fogja bejelenteni a kormányfő, hogy ki veszi át a tárcavezető helyét. Petkov szerint valamennyi koalíciós partner támogatja a védelmi miniszter leváltását.

Az én védelmi miniszterem nem használhatja a művelet szót a háború helyett. Nem lehet műveletnek nevezni azt, amelyben már katonák ezrei meghaltak az egyik és a másik oldalon is

– mondta televíziós nyilatkozatában a bolgár miniszterelnök. Hozzátette: „Bulgáriának nem az az érdeke, hogy lehajtsa a fejét. Amikor valami olyasmit látunk, amivel nem értünk egyet, valami ennyire egyértelmű dolgot, akkor nem hallgathatunk”.

Sztefan Janev védelmi miniszter vasárnap késő este egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy célzott támadás indult ellene annak érdekében, hogy leváltsák őt posztjáról, és olyasvalakit ültessenek a helyére, aki szerinte nyitottabb lenne olyan döntéseket hozni, amelyek külföldi érdekeket szolgálnak.

Petkov élesen bírálta Janev bejegyzését, hangoztatva, hogy a bolgár kormányban egyik miniszternek sincs joga ahhoz, hogy “a saját külpolitikáját hirdesse, különösen nem a Facebookon”.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hétfőn Facebook-oldalán jelentette be, hogy megnyitják az egyetemi campust és a kollégiumot a menekültek előtt, szállással és ellátással várják a rászorulókat.

Megnyitjuk futó kurzusainkat a menekült magyar és ukrán design és művészeti hallgatók számára, hogy kreditáltan folytathassák tanulmányaikat, és a háború után elfogadtathassák a kreditjeiket az anyaintézményeknél

– jelezték, illetve hozzátették, hogy ősszel induló egyetemi képzéseikre soron kívüli ösztöndíjat biztosítanak a menekült magyar és ukrán fiataloknak, valamint a különböző tanfolyamok és továbbképzések élő és online szakmai képzésein egyaránt ingyenes helyeket biztosítanak számukra. Végül azt is közölték, hogy szakembereikkel kreatív gyermekfoglalkoztatót indítanak a Budapestre érkező menekült családok számára.

Sajnos van esély arra, hogy a dolgok nem racionális mederbe folynak tovább. Putyin ezt a háborút csak katonailag nyerheti meg, polititkailag már most elvesztette. Amennyiben kevés ukrán halott lesz, akkor nem fogja elfoglalni a városokat. Amennyiben sok halott lesz, akkor sokszorozódni fog az ukránok gyűlölete a putyini rendszerrel szemben

– írja Ungáry Krisztián hétfő délelőtt Facebook-oldalán. A történész szerint lehet, hogy néhány napon belül Kijevből Aleppó lesz, és jelezte, hogy „Putyin szándékosan »háztalanított« több millió ártatlan civilt azért, hogy menekültként zúdíthassa őket Európára és válságba taszítsa ezzel az EU-t”.

Nem túl sok választja el, hogy ugyanezt megtegye Kijevvel vagy Harkovval, persze most nem egészen ugyanazért Emögött egy nyilvánvalóan nem beszámítható politikus döntése áll majd

– vélekedett Ungváry, aki szerint nam kétséges, hogy amennyiben ezt a döntést meghozza, nem marad el a válasz a még életben maradt ukránok részéről.

„A patthelyzetből viszont Putyin azt is gondolhatja, hogy menekvést jelent, ha megnyomja azt a bizonyos gombot. Neki egyébként előbb-utóbb azzal is szembe kell néznie, hogy esélyes, hogy saját emberei közül valaki épp e gomb megnyomásától félve agyonlövi. Uram Isten irgalmazzon nekünk” – zárta a bejegyzést.

Elindították az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg támogatását szolgáló német fegyverszállítmányt, nyilatkozta a német védelmi miniszter hétfőn.

A fegyverek úton vannak, és megérkezésük nem napok, hanem órák kérdése

– mondta Christine Lambrecht a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak.

Szombaton a szövetségi kormány a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
A szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400, német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.

Vasárnap Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy százmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.

A Reuters helyi tudósítója tette közzé az alábbi videót hétfő délelőtt Twitteren, a felvétel Lviv vasútállomásán készült. Mint írta, több száz ember kétségbeesetten próbál feljutni a délben Lengyelországba induló vonatra.

The main station in Lviv. Hundreds of desperate people trying to board a noon train to Poland – and to safety. It’s like a scene from WWII. #Ukraine pic.twitter.com/6U7vHm1C2v

— Andrew RC Marshall (@Journotopia) February 28, 2022

Az Ukrajnából érkezőknek a rendőrök megadnak minden segítséget. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt írta a police.hu oldalon, hogy a vonattal érkezők fogadása miatt zárták le hétfőn reggel a Keleti pályaudvar parkolóját. A menekültek ellátása, elszállítása, elszállásolása érdekében folyamatosan tartják a kapcsolatot a a katasztrófavédelem, az idegenrendészet, a MÁV, a BKK, a fővárosi rendészet és a segélyszervezetek munkatársaival.

Miután feloldották a kijárási tilalmat hétfő reggel, óriási tömegek indultak el vásárolni Kijevben. Az alábbi videón is látható, hogy rendkívül hosszú sor alakult ki az egyik kijevi szupermarket előtt, miután az emberek végre elhagyhatták az otthonaikat vagy óvóhelyeiket azért, hogy élelmet vásároljanak.

The queue to one of the supermarkets in Kyiv, #Ukraine. A two-day curfew has been lifted in the past hour allowing grocery shops to open. People who have spent the past two days in bomb shelters and underground can finally buy grocery pic.twitter.com/ChX3dBpGrC

— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) February 28, 2022

Budapesten a szovjet páncélosok 1956-ban másfél hétig nem tudták megtörni a felkelők ellenállását. Egy katonai szakértőt arról kérdeztünk, hogy a modern fegyverek korában is több esélye van-e az ukrán védőknek a kijevi utcákon, mint a nyílt harcmezőn. Bővebben itt:

Kapcsolódó

Van-e esélye utcai harcokban az ukránoknak?

A kijevi védelmi minisztérium állítása szerint több mint ötezer orosz katona vesztette életét az ukrajnai harcok első négy napjában – írja a BBC.

Mint írják, a Facebookon közzétett közleményben ukrán tisztviselők azt közölték, hogy körülbelül 5300 orosz katona halt meg, és azt állították, hogy az ukrán erők 191 harckocsit, 29 vadászgépet, 29 helikoptert és 816 páncélozott szállítójárművet semmisítettek meg.

A BBC nem tudta ellenőrizni az állításokat, bár az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma úgy véli, Oroszország „súlyos” áldozatokat követelt a konfliktus kezdeti szakaszában.

Vasárnap este egyébként először az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy veszteségeket szenvedtek, bár nem közöltek pontos adatokat.

Közben az ENSZ-megfigyelők legalább 102 civil halálát erősítették meg a harcok első napjaiban. Közölték, hogy az az orosz invázió súlyos humanitárius következményeket okozott, és az áldozatok száma jóval magasabb lehet.

Miután megérkezett a béketárgyalásra az orosz és az ukrán delegáció is hétfő délelőtt, Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője az MTI tudósítása szerint elmondta: készen állnak az ukrán féllel mindaddig tárgyalni, ameddig sikerül megállapodásra jutni.

A konfliktus minden órával csak húzódik, ukrán civilek és katonák halnak meg. Megállapodásra akarunk jutni, de az egyezségnek mindkét fél érdekét kell szolgálnia

– fogalmazott Megyinszkij.

Telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – közölte Twitter-üzenetében Stolenberg. Mint írta, elismerését fejezte ki az ukránoknak, egyben jelezte, a NATO szövetségesei légvédelmi rakétákkal, páncéltörő fegyverekkel, valamint humanitárius és pénzügyi segélyekkel fokozzák támogatásukat.

I just spoke with President @ZelenskyyUa & commended him for the bravery of the people & armed forces of #Ukraine. #NATO Allies are stepping up support with air-defence missiles, anti-tank weapons, as well as humanitarian & financial aid.

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) February 28, 2022

Az ukrán elnök azonnali uniós tagságot követel Ukrajna számára, jelentette az AFP. Zelenszkij egy videóüzenetben úgy fogalmazott:

Ukrajna azonnali csatlakozását kérjük az Európai Uniótól egy különleges eljárás keretében.

Ursula von der Leyen egyébként egy vasárnapi interjúban arról beszélt, hogy idővel szeretnék, ha Ukrajna az EU tagja lenne, mert az ország az unióhoz tartozik.

Ukrajna azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok visszavonását követeli, írja a CNN. Mindezt az ukrán elnöki hivatal jelentette be, miután az ország küldöttsége megérkezett a fehérorosz-ukrán határra a béketárgyalásra Oroszországgal.

Az ukrán küldöttség megérkezett az orosz-ukrán tárgyalások helyszínére a fehérorosz-ukrán határon, jelentette be az ukrán elnökség, írja a CNN. Közleményük szerint Zelenszkij nem tagja az ukrán delegációnak.

A küldöttség helyszínen lévő tagjai között van Olekszij Reznyikov védelmi miniszter, Mihajlo Podoliak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, illetve Mikola Tocsickij külügyminiszter-helyettes is.

Zelenszkij egyébként korábban jelezte, hogy nem igazán hisz az ukrán és az orosz küldöttségek fehérorosz határnál tartandó tárgyalásának sikerében, de legalább megpróbálják, így később senki sem mondhatja, hogy  a kijevi vezetés nem akarta megállítani a háborút.

Folyamatosan érkeznek az emberek a Sberbank Mammut2-ben lévő fiókjához, nyugdíjasok, fiatalok és vállalkozók is veszik ki a pénzüket az ATM-ből – írja a 444.hu. A cikk szerint tömeg nincs, de valaki mindig áll az automata előtt. A fiók zárva van, de az ATM és a bankkártya működik. A többség a napi limitet veszi ki. Többen azért izgulnak, hogy a fizetésükhöz, nyugdíjukhoz hozzájutnak-e. Sokan azonnal átmennek másik bankba számlát nyitni.

A portálnak egy ügyvéd a helyszínen azt mondta:

Nem akarom az oroszok háborúját támogatni. Minden szerződést felbontok, ügyvédként vagyok náluk, most érkezett volna pénz a letéti számlára.

Az MNB hétfőtől két bankszünnapot rendelt el a hitelintézet kérésére a magyarországi Sberbanknál az Oroszországot érintő szankciók okán. A tájékoztatás szerint ezen időszakban az ügyfelek bankkártyás tranzakciókat igen, ám számlaműveleteket nem tudnak indítani, számlájukra azonban érkezhet pénz. A jegybank áttekinti a hitelintézet állapotát annak nyomán, hogy az uniós szanálási hatóság bejelentette az európai Sberbank (valószínű) fizetésképtelenségi helyzetét. A helyzet semmilyen hatással sincs a magyarországi pénzügyi intézményrendszer egyéb tagjaira, amelyek stabilan, a megszokott rendben szolgálják ki ügyfeleiket.

Az SOS Gyermekfalvak megkezdte az ukrajnai intézményeikben lévő gyermekek evakuálását a megtámadott településekről, közölte a szervezet magyarországi alapítványa hétfőn az MTI-vel.

Mint írták, 177 „SOS-es gyermek” és nevelőszüleik érintettek, de ennél jóval több gyermek él a bombázott területeken állami gondoskodásban. Az első családok már úton vannak Lengyelországba.

Kifejtették: Ukrajnában 64 ezer gyermek él nevelőszülőknél, az SOS előrejelzései szerint egy totális katonai támadás legalább 16 ezret veszélyeztetne közülük. Az országban jelenleg körülbelül 98 ezer gyermek él különböző típusú állami, bentlakásos intézményben.

Csütörtökön Sztanicja Luhanszka városát és a kijevi régióban található Brovari városát is súlyos támadás érte, az SOS azonnal reagált: az itt tartózkodó SOS-es családokat és segítő munkatársakat óvóhelyre menekítették.

A lengyel SOS Gyermekfalvak segítségével megkezdődött a családok kimenekítése az országból: 40 gyermek vasárnap hagyta el az országot, további 21 gyermeket hétfőn helyeznek biztonságba.

Közölték azt is, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk régióban fekvő Popaszna város, ahol az SOS-es családok szintén jelen vannak, jelenleg ostrom alatt áll. A jelentések szerint a lakosok biztonságban vannak és sértetlenek, azonban a városba nem lehet bejuttatni semmilyen adományt. Az ostromot megelőzően 15 családnak sikerült elhagynia a várost.

Az SOS munkatársai Kijev egyes területein szinte folyamatosan bombabunkerekben tartózkodnak, 21 SOS-es gyermek is a fővárosban rekedt.