Az EU szegénylistáján 5. helyen a magyar fiatalok

Az Európai Unióban 2020-ban a 15-29 éves fiatalok 7 százalékát érintette a súlyos anyagi, szociális nélkülözés. Ez az előző évihez képest 2 százalékpontos emelkedést jelentett. A rászorultság aránya a teljes lakosságon belül is 7 százalékos volt – írta az Eurostat. 

Az EU-tagállamok közül 2020-ban Romániában volt a legrosszabb  a fiatalok anyagi, szociális helyzete, 24 százalékos volt a rászorultak aránya.

A második helyen Bulgária (21%) állt, a harmadikon Görögország (16%), majd fej fej mellett Írország és Magyarország következett 10 százalék alatti aránnyal.

Kapcsolódó

A magyar fiatalok inkább szeretnének muszlim szomszédot, mint romát

Egy friss kutatás szerint hazánkban a klímaválság, társadalmi igazságtalanságok és a korrupció aggasztja leginkább a fiatalokat, és körükben nagy többségben vannak azok, akik továbbra is az Európai Unióban maradnának.

A rendelkezésre álló adatok alapján ugyanakkor 3% alatti aránnyal büszkélkedhet 11 ország (Luxemburg, Horvátország, Észtország, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Ciprus, Svédország és Ausztria).

Az Eurostat a 2020-as és 2019-es adatok összevetése alapján arra jutott, hogy a román, ír és német fiatalok helyzete romlott egy éven belül leginkább, míg a szlovákoké javult a legtöbbet.

Kapcsolódó

Uniós szinten a magyarok háromnegyede szegénynek számít

Csak Romániában rosszabb a helyzet.

Magyar kutatók régóta jelzik azt a problémát, hogy aki szegény családba született, nagy eséllyel szegényként is éli le az életét, mert esélye sincs arra, hogy előbbre lépjen.

Kapcsolódó

„Magyarország úgy működik, mint egy szegény család”

Hamarosan a 300. előadásához érkezik a Szociopoly – egy interaktív színházi társasjáték –, amelyben mindenkinek egyetlen célja van: egy magyarországi kistelepülésen szegénységben túlélni egy hónapot. A játék kitalálójával, Bass László szociológussal beszélgettünk.