Hristo Vladev / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Nagyvilág europoli

Miért szakadt ketté Európa az átoltottságban?

Az Európai Unió tagállamaiban ma már minden arra jogosult állampolgár felvehetné a koronavírus elleni vakcinát, mégis drasztikus különbségek mutatkoznak az átoltottságban. A jelenség hátterében leginkább a kormányokba vetett bizalom áll, nem csoda, hogy a posztkommunista országok elmaradnak a Nyugat mögött.

A járvány negyedik hullámában döbbenetes különbségek alakultak ki az Európai Unión belül az átoltottságban: miközben a listavezető Portugáliában már a lakosság 81 százaléka felvette a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját, a sereghajtó Bulgáriában ez az arány mindössze 24 százalék.

Az év elején néhány kivételtől eltekintve sokáig fej fej mellett haladtak egymás mellett az uniós országok az oltási kampányokkal, hiszen a berendelt vakcinákat szakaszokban szállították le a gyártók. Ma már ezen túlvagyunk, az EU-ban bárhol be lehetne oltani az összes felnőtt lakost – ha élnének a lehetőséggel. Azok viszont, akik mostanáig nem éltek ezzel a lehetőséggel, az esetek nagy százalékában tényleg meggyőzhetetlenek.

Az oltásellenesség mindenütt jelen van, mégis brutális különbségek alakultak ki az unióban is, hogy egy-egy országban a lakosság mekkora hányada nem akar még most sem hallani a vakcinákról. Ez leginkább társadalmi-történelmi okokra vezethető vissza.

Kelet-Nyugat szakadás

A kormány nem tudott és nem is fog tudni több embert meggyőzni az oltásról.

Erről beszélt Orbán Viktor a három héttel ezelőtti rádióinterjújában, miután lehetővé tették a munkáltatók számára, hogy elrendeljék az oltás felvételét. A miniszterelnök értelemszerűen Magyarországra vonatkoztatva mondta mindezt, de kijelenthető, hogy mostanra ez a helyzet jellemzi az egész Európai Uniót.

Komka Péter / MTI Beoltanak egy nőt a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni oltóanyagának harmadik, emlékeztető adagjával a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház oltópontján 2021. november 21-én.

A 27 tagállamban kivétel nélkül bőség van a raktárakban vakcinákból, és nem azért, mert a harmadik oltásokra tartalékolnák azokat, hanem azért, mert már alig-alig kéri azt valaki az eddig még be nem oltott állampolgárok közül.

Vannak országok, ahol ez semmiféle fejfájást nem okoz a vezetőknek. Írországban, Máltán, Portugáliában és Dániában a teljes lakosság átoltottsága 80 százalék feletti, miközben Romániában és Bulgáriában csupán 35, illetve 24 százalékos.

Világosan kirajzolódik egy törésvonal: a 15 legjobban teljesítő ország kivétel nélkül a kontinens nyugati oldalához tartozik, az utolsó tíz mindegyike pedig egykori kommunista ország. Ezt a két nagy csoportot választja ketté Litvánia és Görögország a 16. és a 17. helyen.

Made with Flourish

Bulgáriában minden tényező adott az alacsony átoltottsághoz

A tudósok éjt nappallá téve dolgoztak a koronavírus-vakcinán, hogy megóvják a világot a bajtól, de nincs egyszerű gyógyír arra, ami a koronavírus negyedik hullámát meghatározza Kelet-Európában. Ez pedig a kormányokba vetett bizalmatlanság.

Romániában, Bulgáriában, Lettországban és Lengyelországban a legalacsonyabb az átoltottság jelenleg az EU-ban, és az Eurobarometer legfrissebb kutatása szerint éppen ezekben az országokban a legalacsonyabb a kormányok elfogadottsága is. Az oltási kampányok kezdete óta figyelték a szakértők, mi lehet a mozgatórugója az oltásellenességnek, miből ered a jelenség. Mára elég egyértelművé vált, hogy

  • a politikai instabilitás,
  • az összeesküvés-elméletek terjedése,
  • valamint a hatóságok elutasítottsága

mind olyan faktor, melyek a vakcinák ellen dolgoznak. Ennek a mintapéldája Bulgária, ahol novemberben már az idei harmadik parlamenti választást rendezték meg, az áprilisi és a júliusi voksolás után ugyanis nem sikerült kormányt alakítani. Mivel a hatalomra kerülés fontosabb volt a vakcináknál, így minden érintett párt és az ügyvivő kormányok is a politikai kampányt futtatták az oltási helyett.

A helyi média sem könnyítette meg a helyzetet, ugyanis az oltás melletti és az oltásellenes véleményekről egyenlő értékűként tudósítottak, ami végképp összezavarta a lakosságot.

Emellett az egészségügyi rendszerben sem akarja mindenki felvenni az oltást, több orvos is nyíltan bírálta a vakcinákat. Talán a bolgárok hisznek a legjobban az egész kontinensen abban a konteóban, miszerint chipet ültetnek az emberekbe, illetve hogy az oltás genetikai mutációt okoz. A tévében is teret adnak olyan álhíreknek, hogy a vakcinától napokon belül meghalnak emberek, ettől pedig értelemszerűen rengetegen esnek pánikba.

Az is probléma, hogy Bulgáriában egyre nagyobb üzlet a hamis uniós Covid-igazolványokkal való kereskedés: az oltásellenesek inkább fizetnek érte, minthogy beálljanak a sorba egy szúrásra a rendelőben.

Ahol a hatalom hibázott, ott az emberek nem felejtenek

Miközben Európában Nyugaton szinte minden országban elérték már legalább a 70 százalékos átoltottságot, addig Keleten a 60 százalékot is alig-alig sikerül megugrani.

Hristo Vladev / NurPhoto / Getty Images A koronavírus elleni védőoltások elleni tüntetés Szófiában 2021. augusztus 30-án.

Mi a közös ezekben az országokban? Kutatások szerint az oltásellenesség jóval magasabb ott, ahol első kézből tapasztalták meg a kommunizmus negatív hatásait az emberek. Szakértők azt mondják, azok, akiknek a múltban a saját kormányuk hazudott, akik nem bízhattak a hatóságokban, mert az a megélhetésükbe is kerülhetett, nehezebben fogadják a fentről érkező utasításokat. Ez pedig még évtizedekkel a rendszerváltás után is hat.

Az ellenállás nem is feltétlenül a regnáló kormány ellen irányul, hanem sokszor a politikai rendszer elleni gyűlöletből fakad. A hatalomra pedig a rossz tapasztalatok miatt egy világjárvány esetén sem fognak hallgatni még akkor sem, ha azzal a saját életüket teszik kockára.

A World Values Survey felmérése szerint a volt kommunista országokban értenek a legkevésbé egyet a világon az állampolgárok a következő mondattal:

a legtöbb emberben lehet bízni.

A legrosszabb az arány azokban az országokban, ahol a posztkommunista időszak recesszióját a leginkább megérezték. Ilyen Bulgária és a most szintén drasztikus oltásellenességgel küzdő Románia is, de még a jobb gazdasági állapotban lévő Lengyelország és Csehország is a lista végén kullog. Kelet-Európában a kötelező oltás bevezetése is kontraproduktív lehetne. Ahol emberek millió ilyen kitartóan ellenzik a vakcinát, ott az érintettek megtalálnák a módját annak is, hogy megkerüljék a szabályozát.

A régióban a demokrácia még mindig törékeny, a kormányokkal szembeni bizalmatlanságot a széles körű korrupció és a jogállamiság figyelmen kívül hagyása is fűti. Ez egyébként nem csak az uniós országokra igaz, térségben Albániára, Észak-Macedóniára, Koszovóra, Szerbiára és Bosznia-Hercegovinára is, ahol finoman szólva sem járnak élen az átoltottságban.

Meggyőzés nyugati módra

A nyugat-európai országok ugyan a közös vakcinabeszerzés miatt kicsit lassan vették fel a tempót, de végül jelesre vizsgáztak az oltási kampányban.

Egyes államokban, így például Spanyolországban és Olaszországban ez azzal is magyarázható, hogy a járvány legelején a derült égből lecsapva okozott katasztrófát a vírus, ami olyan mély nyomot hagyott az emberekben, hogy ez az oltási hajlandóságban is visszaköszönt. Általánosságban is jobban bíznak az állampolgárok a tudományos kérdésekben a saját kormányaikban – még akkor is, ha egyébként nem feltétlenül szimpatizálnak velük.

Franciaországban a környező országokhoz képest jelentős volt az oltásellenesek száma, aztán nyáron Emmanuel Macron elnök úgy döntött, bevezetik a korábban Magyarországon is élesített védettségi igazolványt bizonyos közösségi helyekre való belépéshez. Ott ez sorsfordítónak bizonyult. Tüntettek ugyan az intézkedés ellen, de mivel az emberek társasági életet akartak élni, főleg nyáron, így a vakcinát korábban elutasítók közül sokan meggondolták magukat.

Portugáliában lassan már nincs kit beoltani, mert a felnőtt lakosság közel 90 százaléka felvette a vakcinát. Az elismerés Henrique Gouveia e Melo ellentengernagynak jár, aki februárban vette kézbe az ügyet, és a fegyveres erőket összefogva tökéletesen levezényelte az egészet.

Ebben az esetben is az történt, hogy kiépítette a bizalmat a lakossággal. Rendszeresen válaszolt a kérdésekre a televíziós interjúkban, határozott fellépése pedig olyan magabiztossággal párosult, ami minden portugál számára szimpatikussá tette, miközben eltávolította a politikai vitáktól az oltást.

Gibraltár a világelső

Gibraltár felnőtt lakossága 100 százalékos átoltottsággal büszkélkedhet, sokan már a harmadik dózist is, az elmúlt időszakban azonban mégis az új fertőzések „drasztikus emelkedése” tapasztalható. Válaszul a kormány korlátozásokat vezet be, a többi között maszkviselésre, távolságtartásra szólítja fel a lakosságot.

 

A háttérben nem a vakcinák hatástalansága, hanem a gyerekek oltatlansága állhat, ráadásul Kemenesi Gábor szerint ezen a ponton a járvány fokmérője már nem feltétlenül az új esetszámok alakulása, hanem a kórházi ápolásra szorulóké és az elhunytaké.

 

A gibraltári helyzetről alábbi cikkünkben írtunk bővebben:

Kapcsolódó
Miért nőhet az esetszám 100 százalékos átoltottságnál?
A Gibraltáron történtek háttérben nem a vakcinák hatástalansága, hanem a gyerekek oltatlansága állhat.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.