2020 őszén járta körbe a világsajtót a történet, hogy gyilkossággal vádolják Flordelis dos Santos de Souza, ismertebb nevén Flordelis brazil kongresszusi képviselőt, gospel énekest és prédikátort. Ő hazájában először azzal vált híressé, hogy Rio de Janeiro nyomornegyedeiben, a favelákban élő nehéz sorsú és árva gyerekeket fogadott örökbe, összesen ötvenötöt, miközben saját egyházában hirdette az igét. Tavaly azonban egy bizarr családi összeesküvésről kezdett írni a brazil sajtó, a Guardian pedig most egy hosszabb, helyszíni riportot is közölt.
Hajnal előtti prédikációk
Flordelis 1961-ben Rióban született nehéz körülmények közé, akkortájt, amikor Brazíliában megjelentek, majd egyre népszerűbbek lettek a pünkösdi-karizmatikus egyházi mozgalmak. Amikor 1976-ban Flordelis egy balesetben elveszítette az édesapját, édesanyjával a vallás felé fordultak, és a Jacarezinho nevű negyedben maguk is alapítottak egy egyházat.
Jacarezinhóban amúgy is kemény volt az élet, amikor pedig az 1980-as években a kokain és az automata fegyverek elárasztották Rio utcáit, drasztikusan romlott a helyzet. 1980 és 1994 között az erőszakos halállal végződő esetek száma megtriplázódott, volt olyan időszak, amikor egy nap alatt több mint 11 embert öltek meg. A ’90-es évek közepén a tanárként végzett Flordelis az egyháza égisze alatt éjszakánként a favelákat járta kísérőivel, hogy a bandaháborúk helyett az erkölcsös élet felé terelje a kallódó fiatalokat, megmentve őket a börtöntől és a haláltól. A saját magáról időnként egyes szám harmadik személyben beszélő Flordelis ezt a mozgalmat „Hajnal előtti prédikációnak” nevezte el, és a Guardian újságírójának azt mondta, senki más nem csinált még csak hasonlót sem.
Az anyám, a családom, mindenki azt hitte, hogy megőrültem. De a vágy, hogy valamit tegyek, mindig erősebb volt a józan észnél. Flordelis nem tud úgy élni, hogy ne tenne valamit másokért.
Wagner Andrade Pimenta, akit az első között fogadott örökbe Flordelis, rendkívül izgalmasnak találta ezeket a kirándulásokat a kokainbarlangokba és a diszkókba, hogy ott elveszett lelkeket „gyűjtsenek be”. Megtiszteltetésnek érezték ezt a feladatot, és úgy érezték, valami jót tesznek. Wagner ekkor 12–13 éves volt, és amikor megérkezett „Flor mama” házába, akkor a nő három vér szerinti gyereke mellett vagy öt másik helyi tinédzser is lakott. Köztük volt a 15 éves Anderson do Carmo de Souza, aki rövid ideig együtt járt Flordelis lányával, Simonéval. Anderson ügyvédje, Ângelo Máximo azt állította a Guardian újságírójának, hogy Flordelis és Anderson ekkor már együtt voltak, a nevelt fiánál 16 évvel idősebb asszony szerint azonban Anderson 18 éves koráig nem volt közöttük romantikus kapcsolat.
A befogadott gyerekek száma egyik pillanatról a másikra megugrott. Életrajzi kötetében Flordelis azt írta, hogy 1994 februárjában egyetlen éjszaka alatt harminchét utcagyerek, köztük tizennégy csecsemő jelent meg a prédikátor házának küszöbén, miután lövöldözés tört ki az egyik pályaudvar közelében, ahol aludtak. A gyilkossági ügyet vezető nyomozó viszont azt állítja, semmi nem utal arra, hogy ez az állítólagos erőszakos incidens tényleg megtörtént, mindössze arról tudnak, hogy vagy fél évvel korábban egy másik helyszínen rálőttek az egyik templom mellett alvó gyerekekre. Allan Duarte úgy véli, Flordelis találta ki az egészet, hogy jobban eladhatóvá váljon, és könnyebben tudjon adományokat szerezni.
Eközben a prédikátor házában egyfajta szekta alakult ki, amelyet Flordelis vezetett, tagjai pedig az agymosott, nem hivatalosan örökbe fogadott kamaszok voltak. Erről Wagner így mesélt a Guardiannek:
Ma már őrültségnek hangzik, de akkor tényleg azt hittem, hogy én egy angyal vagyok, akit Isten küldött a Földre missziós céllal.
A 90-es évek közepétől kezdve Flordelis ismertsége egyre nőtt, egyre többet szerepelt a médiában, és az élelmiszer- és ruhaadományok is gyűlni kezdtek. Egyik legközelebbi barátja, Marco Antonio Ferraz divatfotós azt mondta, hogy amikor először találkozott Flordelisszel és a gyerekekkel, alig volt mit enniük, ezért eldöntötte, hogy segíteni fog nekik, bevonva a befolyásos ismerőseit is.
2009-ben még egy film is készült róluk, amely nem lett ugyan kasszasiker, de meghozta az ismertséget és egy lemezszerződést is. 2017-ben már több tízezer ember előtt énekelt gospel dalokat férjével, Andersonnal együtt, és azt állítja, akadtak olyan hónapok, amikor havi több mint 8 és fél millió forintnak megfelelő brazil reált keresett egy olyan országban, ahol a minimálbér havi 1100 reál, vagyis 63 ezer forint. A lelkipásztor házaspár ekkoriban többször járt Európában és az Egyesült Államokban is.
A szószékről a képviselői székbe
A Guardian cikke megjegyzi, Flordelis joggal reménykedhetett abban, hogy ismertségét a politikában is kamatoztatni tudja majd. Míg 1980-ban a brazil lakosság mindössze 7 százaléka vallotta magát valamelyik evangéliumi keresztény egyház hívének, addig 2010-ben már 22 százalék, napjainkra pedig elérte a 30 százalékot. 2016-ban a brazil kongresszus alsóházában már 69 ilyen vallású képviselő ült, és még a jelenlegi brazil elnök, az egyébként katolikus Jair Bolsonaro is igyekezett imponálni a pünkösdi keresztény szavazóknak. Nem csoda, hogy Flordelis 2018-ban szintén politizálásra adta a fejét, és óriási győzelemmel helyet szerzett magának a kongresszusban.
Nevelt fia, Wagner ekkor már nem élt Brazíliában, de Flordelis beiktatására a feleségével, Luanával együtt az országba utazott. Nagyon büszke volt a nevelőanyja sikerére, de azt vette észre, hogy Flordelis megváltozott és gőgös lett.
Mindig is azt gondolta magáról, hogy ő egy sztár, de amikor kongresszusi képviselő lett, úgy viselkedett, mintha többé már nem lenne ránk szüksége.
A divatfotós Ferraz úgy vette észre, hogy a siker Andersonra is negatívan hatott, és aggódott amiatt, hogy a barátja betegesen ragaszkodik a hatalomhoz és a pénzhez. A háttérben azonban sokkal súlyosabb dolgok húzódhattak meg, legalábbis Luana beszámolója szerint, aki azt állítja, hallotta, ahogy Flordelis és lánya, Simone azzal viccelődtek, hogy már nincs szükségük Andersonra. Wagner pedig azt mondja, Flordelis 2019 elején kijelentette:
Nem fogja túlélni ezt az évet. Akadályozza Isten munkáját.
Andersont 2019 júniusában lőtték agyon a saját házuk garázsában, miután feleségével hazatértek. Flordelis előbb ment fel a lakásba, és egyedül hagyta férjét. Allan Duarte nyomozó véleménye az, hogy a nevelt fiúk közül ketten követték el a gyilkosságot, mégpedig Flordelis vagy Simone, esetleg mindkettő megbízásából. Simone korábban azt állította, hogy Anderson szexuálisan zaklatta őt, a rendőrségi kihallgatások során azonban ezt senki nem erősítette meg. Marzy, az egyik nevelt lány a telefonján olyan mérgeket keresett, amelyek erősek és olcsók. A hatóságok feltételezése szerint az első terv az lehetett, hogy Andersont megmérgezik. Az ügynek összesen kilenc vádlottja van, köztük nevelt gyerekek és unokák, és ha a bíróság bűnösnek találja, akkor a magát továbbra is ártatlannak valló Flordelis akár 30 év börtönt is kaphat. A kongresszus etikai bizottsága már megszavazta a mentelmi jogának elvételét, és a döntést minden bizonnyal az alsóház is támogatni fogja.
Átverés volt, de legalább hasznos
Bár Flordelis élete meglehetősen ellentmondásos, saját bevallásuk szerint többeket is arra ösztönzött, hogy fordítsanak hátat a bűnözésnek. Norma Bastos, aki maga is bandatag volt, harminc évvel ezelőtt találkozott először a prédikátorral, és azóta is méltatja a favelákban végzett segítő munkáját. Bastos akkor hagyott fel a fegyver- és drogkereskedelemmel, amikor egy rendőri razzia során agyonlőtték a rablással foglalkozó fiát. Az asszonynak ma már saját temploma van, és szeretné megmenteni a környékbeli fiatalokat attól, hogy úgy végezzék, mint a fia.
Renato Campos a 90-es évek közepén összekülönbözött az egyik környékbeli drogbáróval, és szinte a biztos halál várt rá, amikor Flordelis informálisan örökbe fogadta. Campos azt mondta a Guardian munkatársának, hogy végül az anyja győzte meg a maffiavezért, hogy ne ölje meg őt, és ezért örökké hálás lesz Flordelisnek. Campos ma már apa és – ki gondolta volna – szintén prédikátor. Wagner úgy véli, hogy nevelőanyja célja mindvégig az volt, hogy hatalomhoz jusson, és a humanitárius hadjárata is ezt a célt szolgálta:
Átverés volt az egész, de ennek részeként legalább tényleg segített az embereknek.