24.hu
Nagyvilág

Így ússzák meg az adófizetést a világ leggazdagabb emberei

Tegyük fel, hogy ön egy átlagos amerikai állampolgár. Hosszú évek kemény munkájával sikerült gyarapítania a vagyonát, és a hatályos szabályok szerint minden 100 dollárnyi növekedés után 160 dollár adót kell fizetnie. Most tegyük fel azt, hogy ön Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere, szintén növekedett a vagyona, és szintén adóznia kell. Ebben az esetben azonban már csak 1 dollár 9 centet fog követelni öntől az adóhivatal 100 dolláros egységenként, és nem lesz ebben semmi törvénytelen. Sőt, abban sem, ha egyáltalán nem fizet jövedelemadót. Amerikai tényfeltáró újságírók most megmutatják, hogyan is lehetséges ez.

A semmiből rántotta elő 2021 talán egyik legfontosabb cikkét a ProPublica, amikor június 8-án hosszú elemzést jelentetett meg arról, hogy mennyire kevés személyi jövedelemadót (szja) fizetnek az Amerikai Egyesült Államok, és egyben a világ leggazdagabb emberei. Az adatokat egy névtelen informátortól kapta meg a tényfeltáró oldal, az újságírók pedig több hónapon át tisztították, elemezték és más forrásokkal is összevetették a számokat, mígnem arra jutottak, hogy valós információról van szó.

A cikkben többek között az alábbi kemény állításokat teszik:

  • Az Amazon-vezér Jeff Bezos 2007-ben és 2011-ben egyetlen fillér szövetségi szja-t sem fizetett.
  • Elon Musknak 2018-ban nem volt befizetendő adója.
  • Soros Györgynek 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban nem keletkezett adóköteles jövedelme.

A Forbes listáján szereplő 25 leggazdagabb amerikai közül Warren Buffett kerülte el a legsikeresebben az adófizetést: 0,1 százalékos adókulccsal kellett számolnia, vagyis minden 100 dollárnyi vagyonnövekedés után mindössze 10 cent adót fizetett.

Johannes EISELE / AFP Warren Buffett

Fentebb már említettük, hogy teljesen legális módszerekről van szó, és a ProPublica alaposan elmagyarázza, hogyan jönnek ki ezek a döbbenetes számok. Egy tipikus középosztálybeli amerikai családban, ahol a felnőttek a negyvenes éveik elején járnak, 2014 és 2018 között – leginkább az ingatlanjaik értéknövekedése miatt – nagyjából 65 ezer dolláros vagyonnövekedéssel számolhattak, adózás után (18 és fél millió forint). Mivel azonban a jövedelmük legnagyobb része bérből és fizetésből származott, ezért ebben az ötéves periódusban 62 ezer dollár adót be is kellett fizetniük. Ugyanebben az időszakban a 25 legvagyonosabb amerikainak összesen 401 milliárd dollárral növekedett a vagyona, amely után 13,6 milliárd dollár jövedelemadót fizettek. Ez persze óriási szám, de valójában egy 3,4 százalékos adókulcsot takar.

A számítások szerint 2018 végére az USA 25 legtehetősebb lakosának vagyona 1,1 billió dollár volt. Ugyanekkora vagyon összegyűjtéséhez 14,3 millió átlagos amerikainak kellene összeállnia. A top 25 jövedelemadója 2018-ban összesen 1,9 milliárd dollárt tett ki, a 14,3 millió átlagos amerikai esetében ez a szám azonban 143 milliárd lenne.

Legális adóelkerülés

Bár milliárdosok között minden bizonnyal vannak olyanok, akik illegális eszközökkel kerülik el az adófizetést, az amerikai adózási rendszer több legális módszert is biztosít számukra. A szabályok szerint a jövedelem után adót kell fizetni, és a hagyományos körülmények között dolgozó amerikaiktól a munkáltató le is vonja a fizetésből.

A szupergazdagok körében divat, hogy jelképes összegű fizetést vesznek fel a cégüktől. Steve Jobs egy időben 1 dollárt kapott az Apple-től, Bezos pedig évi 80 ezer dollár fizetést kap az Amazontól, ami forintra átszámolva havi 2 milliót jelent. Egy ekkora összeg a legtöbb magyar számára csak álom, de az USA-ban átlagos középosztálybeli jövedelemnek számít.

A trükk a különböző bevételekre érvényes adókulcsokban és a bevételi források eloszlásában rejtőzik: a munkabér után arányaiban magasabb adót kell fizetni, mint az osztalékból, a befektetésekből, illetve a részvények és kötvények eladásából származó jövedelem után. És ki az, aki be tud fektetni? Akinek amúgy is van pénze.

Annegret Hilse / SVEN SIMON / SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance / AFP Jeff Bezos

A 0,1 százalékos adókulccsal „sújtott” Warren Buffett híres arról, hogy nem vált meg az általa alapított Berkshire Hathaway nevű cég részvényeitől, így a vagyona nem alakult át bevétellé. 2015-től 2018-ig évente 11,6 és 25 millió dollár közötti bevételt jelentett, amely persze óriási összeg, de ne felejtsük el, hogy Buffett a világ hatodik leggazdagabb embere, akinek a Forbes 110 milliárd dollárra becsüli a vagyonát. A Berkshire ugyanakkor nem fizet osztalékot sem, és ezzel több százmillió dollár adót spórol meg Buffettnek. A ki nem fizetett pénzt visszaforgatják inkább a cégbe, növelve ezzel a részvények értékét, és így a részvényesek vagyonát.

De akkor átlagos fizetésből, osztalékból származó jövedelem nélkül miből futja luxuséletre a gazdagoknak? Hitelből.

Míg az átlagos emberek általában akkor folyamodnak hitelhez, amikor anyagilag megszorulnak, a gazdagok számára a hitel jövedelemadó-mentes bevételt jelent: mivel a hitelt vissza kell fizetni, az amerikai adóhivatal nem tekinti jövedelemnek és nem is kell adózni utána. A ProPublica hoz is egy példát: ha valakinek van egy cége, amelytől magas fizetést kap, 37 százalék adót kell fizetni utána. Ha elad valamennyit a részvényeiből, akkor azután 20 százalék adót kell fizetni, és a cégében is kisebb lesz a tulajdoni hányada. Viszont ha felvesz hitelt, az után egyszámjegyű kamatot kell csak fizetnie, az adóra sem lesz gondja, fedezetből pedig a gazdagoknál nincs hiány.

Mivel a hitelt nem kell feltüntetni az adóbevallásban, az újságírók ezzel kapcsolatban nem rendelkeznek teljes körű információval, de azért egy-két dolog így is nyilvános. A Tesla például jelentette, hogy a cég tulajdonosa, Elon Musk 92 millió darab részvényére vett fel hitelt – a részvények értéke több mint 57 milliárd dollár. Musk, mint írtuk, 2018-ban egyáltalán nem fizetett szja-t.

A társasági adó sem megoldás

A Forbes amerikai gazdaglistájának 40. helyén tartózkodó Carl Icahn 2016-ban és 2017-ben szintén nem fizetett jövedelemadót, annak ellenére, hogy 544 millió dolláros, különféle adócsökkentésekkel kiigazított bruttó jövedelmet jelentett. Mellette viszont volt például egy 1,2 milliárd dolláros jelzáloga a Bank of Americánál. Icahn ugyanakkor tagadta, hogy azért vesz fel hitelt, hogy csökkentse az adóját, állítása szerint a kölcsönt a befektetések felfuttatására használja.

Neilson Barnard / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP Carl Icahn

A ProPublica felhívja a figyelmet arra is, hogy a cégekre kivetett társasági adó sem nagyon változtat a képen, mert egyrészt ennek a költségeit a vállalatok továbbhárítják a tulajdonosokra, a dolgozókra, de akár a fogyasztókra is, másrészt pedig egy csomó cég külföldre utalja a nyereséget. Népszerűek az olyan adócsökkentő lehetőségek is, mint a jótékonykodás vagy a sportcsapatok tulajdonlása, aztán ott van még a 40 százalékos örökösödési adó kikerülése, amelyet úgy oldanak meg, hogy az örökséget trustokba (bizalmi vagyonkezelők) pakolják, mint ahogy Andy Vajna tette. Hogy ez mennyire hatékony, jól jelzi, hogy a Forbes 25-ös listáján hatan örökölték a vagyonukat.

Bár a ProPublica cikkével kapcsolatban még a Fehér Ház is felvetette, hogy jogtalanul szivárogtatták ki az adóbevallásokat, a hírportál vezetői szerint amennyiben nem maguk az újságírók szedik ki az adóhivatal rendszeréből az adatokat, nem követnek el bűncselekményt. 2012-ben már volt egy hasonló esetük, és miután érveiket elküldték az adóhatóságnak, az nem jelentkezett többet.

Az újságírók, akik további tényfeltáró anyagokat ígérnek a témában, minden egyes, a cikkben említett személynek lehetőséget adtak arra, hogy reagáljanak a ProPublica értesüléseire. Voltak, akik érdemben válaszoltak is, például Soros György a szóvivőjén keresztül többek között azt írta, hogy az ominózus három évben azért nem fizetett adót, mert veszteségesek voltak a befektetései, és hogy régóta támogatja a gazdagok keményebb adóztatását. A 90 éves Warren Buffett – amellett, hogy Sorossal együtt nem vitatta az újságírók állításait – a levelébe azt is belefoglalta, hogy halála után a vagyona 99,5 százalékát jótékony célokra adományozza majd. Jeff Bezos ugyanakkor elutasította a válaszadás lehetőségét, Elon Musk pedig csak annyit írt vissza a megkeresésre, hogy:

?

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.