Hatalmas felháborodást okozott Olaszországban, hogy az előző héten szabadon engedték az olasz maffia lehírhedtebb gyilkosát, a Disznó néven ismert Giovanni Bruscát, aki olyan sok embert ölt meg, hogy már ő sem tudta felidézni, ténylegesen hány ember haláláért felelős. A kegyetlen gyilkosnak tartott maffiózó „rutinszerűen” kínzott embereket, terrorkampányt folytatott az olasz állam ellen, és ő nyomta meg a gombot, amikor felrobbantotta a maffiaellenes harc legendás alakjának számító Giovanni Falcone vizsgálóbírót. Igazán gyűlöltté azonban egy tizenegy éves fiú elrablása tette, akit a parancsára két éven át tartottak fogva, miközben rendszeresen kínozták, majd végül megfojtották, a holttestét pedig egy savval teli hordóban tüntették el.
Maffiacsalád trónörököse
Giovanni Brusca számára a maffia jelentette az életet. Az 1957-ben, a szicíliai Palermo közelében található San Giuseppe Jato faluban született Bruscának már a dédapja is maffiatag volt, apja, Bernardo, egy „régi vágású don”, pedig a Cosa Nostra helyi vezetője. Tizenkilenc éves volt, amikor Salvatore „Toto” Riina, a rettegett keresztapa személyesen vette fel ünnepélyes körülményes között a szervezetbe, miután megölt egy tolvajt, aki szembement a maffiával: egy vadászpuskával lőtte agyon, amikor áldozata kijött egy moziból. Később visszament a helyszínre, hogy élvezettel nézze a káoszt, amit okozott.
Bár eleinte Bernardo Provenzano, a későbbi keresztapa sofőrjeként kezdett el dolgozni, hamar a maffia egyik legkegyetlenebb gyilkosaként tartották már számon, aki bárkit hajlandó volt hidegvérrel megölni. Előfordult, hogy azt sem tudta, kit öl meg. Saját elmondása szerint rendszeresen kínzott meg embereket: kalapáccsal törte el a lábukat vagy fogóval tépte le a fülüket, hogy vallomást csikarjon ki belőlük, majd megfojtotta őket – az mindegy volt, hogy beszéltek vagy tartották a szájukat. A holttesteket savban tüntette el, vagy „nagy grillen” égette el, azután pedig munkagépekkel ásott hatalmas gödrökbe dobta az áldozatokat.
Apja 1985-ös letartóztatása után Giovanni vette át a maffiafőnöki pozícióját, és amikor Riina 1989-ben terrorháborút indított a maffia felszámolásába kezdő olasz állam ellen, ő is kivette a részét a harcból, és ő volt az, aki végül megölte a maffia első számú célpontjának számító vizsgálóbírót, Giovanni Falconét.
A merénylet, ami megrázta Olaszországot
1992-es halálakor Falcone már-már legendássá vált. Vizsgálóbíróként az állam legsikeresebb maffiaellenes eljárássorozatát folytatta le a nyolcvanas években a Cosa Nostra ellen: 1986 és 1992 között több mint háromszáz maffiózó kapott életfogytig tartó börtönbüntetést, köztük Riina, akit távollétében ítéltek el. Miután az olasz legfelsőbb bíróság is jóváhagyta a Riina elleni ítéletet, a keresztapa bosszúhadjáratot indított, és legfőbb célpontjuk Falcone volt, akit 1992. május 23-án öltek meg, amikor Rómából hazatért Palermóba. Tizenhárom hordónyi TNT-t és Semtex robbanószert rejtettek a repülőtérre vezető autópálya alá, majd Brusca volt az, aki megnyomta a detonátor gombját.
A Capaci városánál történt hatalmas robbanásban az A29-es autópálya fél kilométer hosszú szakaszon teljesen megsemmisült, és Falconén kívül meghalt még a felesége, valamint három rendőr, aki őket kísérte. A nemzeti hősként tisztelt Falcone megölése és annak brutalitása sokkolta az olaszokat, rávilágított arra, hogy milyen kegyetlen a maffia: fordulópontnak számított a Cosa Nostra megítélésében a társadalom szemében.
Giuseppe Di Matteo megölése
Riina 1993 januárjában történt letartóztatása után a maffia több terrortámadást is végrehajtott szerte Olaszországban a híres turistacélpontok közelében, ezek megszervezésében részt vett Brusca is. A férfi nevéhez kötődő egyik legkegyetlenebb gyilkosság katalizátora az volt, hogy a Falcone elleni merényletben részt vevő Santino di Matteót letartóztatták, aki elkezdett együttműködni a hatóságokkal, és elmondott mindent a robbantás körülményeiről. Azt is elárulta, hogy ki nyomta meg a detonátor gombját. Brusca bosszúból elrendelte di Matteo tizenegy éves fiának az elrablását. A fiút 1993 novemberében rendőrnek öltözött maffiózók csalták el, amikor végzett a lovaglóedzéssel – azt mondták neki, hogy a védőőrizet alatt álló apjához viszik. Brusca abban reménykedett, a fiával zsarolva eléri, hogy di Matteo visszavonja a vallomását, de ez nem történt meg. A fiút 779 napon át tartották fogva, közben rendszeresen kínozták és éheztették. Végül Brusca parancsba adta, hogy öljék meg. A gyereket 1996 januárjában fojtotta meg Brusca testvére.
Holttestét egy hordónyi savban semmisítették meg.
Örömünnep lett a letartóztatása
A hatóságok elől bujkáló Bruscát végül 1996 májusában sikerült letartóztatnia az olasz rendőrségnek, miután többször is éppenhogy kicsúszott az őt üldöző hatóságok kezei közül. Információt kaptak arról, hogy a szicíliai Agrigento város környékén bujkál a testvérével együtt. A rendőrök a mobiltelefonjának lehallgatásával, valamint a barátnője és a testvére feleségének követése után találták rá, és több héten át figyelték, mielőtt rajtaütöttek. Amikor a letartóztatására készültek, biztosak akartak lenni abban, hogy a házban van. Ezért egy rendőr hangos motorral körözött a háznál, és amikor egy lehallgatott telefonhívás közben a rendőrök a telefonban hallották a motor hangját, már tudhatták, hogy Brusca otthon van, és perceken belül rájuk törtek.
Brusca és családja a beszámolók szerint éppen vacsorázni készültek, amikor rájuk rontottak a rendőrök, a férfit pedig egy lövés nélkül elfogták, miközben a hátsó ajtón keresztül megpróbált elszaladni. A beszámolók szerint a család a televízióban épp egy Falcone megöléséről készült műsort nézett, amikor megjelentek a rendőrök.
Amikor elfogtuk Bruscát, a Disznó úgy sírt, mint egy kisgyerek
– mondta az elfogásában részt vevő egyik rendőr a BBC-nek.
Már szabadult is
Bruscát eredetileg életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték, de ő is egyike lett annak a több mint ezer maffiatagnak, akik a kisebb büntetésért cserébe információkkal látták el a maffia ellen küzdő olasz hatóságokat. Köztük volt testvére, a Giuseppe Di Matteót megfojtó Enzo is, aki csak hét évet ült börtönben. A mostanra már 64 éves Brusca május végén elhagyhatta a római Rebibbia börtönét, miután az életfogytig tartó börtönbüntetését harminc év börtönbüntetésre csökkentették az igazságszolgáltatással való együttműködés miatt – jelenleg feltételesen van szabadlábon, négy évig. A gyilkos (az olasz tanúvédelmi programnak köszönhetően) új személyazonosság alatt élhet egy titkos helyen.
