Nagyvilág europoli

Orbán megindokolta, hogy Magyarország miért vétózott az izraeli-palesztin álláspont ügyében

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A kormányfő Szamizdat 8. címen jelentetett meg újabb eszmefuttatást, melynek témája most az volt, hogy Magyarország miért vétózott legutóbb, amikor az Unió közös állásfoglalást szeretett volna elfogadni az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán.

Az esettel tágabb kontextusban is foglalkoztunk, jelezve, hogy a „szöveg nem volt különösebben erős, egyrészt azt tartalmazta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, valamint azt, hogy a Gázából kilőtt rakétákat le kell állítani. Kijelentette viszont azt is, hogy mindkét oldalon túl nagy a civil áldozatok száma, és ez így nem mehet tovább, tűzszünetre van szükség.” Ennek ellenére Magyarország mégis kifogást emelt ellene, és ez elég is volt, hogy ne szülessen meg az állásfoglalás.

Kapcsolódó
A magyar vétók mutatják, hogy így nem lehet uniós külpolitikát csinálni
Legutóbb az izraeli-palesztin konfliktust elítélő nyilatkozatot vétóztuk meg, de általában megakadályozunk mindent, ami rossz Oroszországnak vagy Kínának. Magyarország a saját érdekeiben feszíti az EU külpolitikáját, de ezt csak egy szintig lehet csinálni, és csak akkor, ha nincsen tétje.

Orbán Viktor mindenesetre a döntés okát így világította meg:

Magyarország megvétózta az Európai Unió többségi álláspontját az Izrael elleni rakétatámadások ügyében. Laschet úr, a német kancellári poszt várományosa szerint ez újabb ok arra, hogy az Európai Unió külpolitikájában át kell térni az egyhangú döntéshozatalról a többségire. Ma közös külpolitikai döntést csak egyhangúan lehet hozni, Laschet pedig azt szeretné, ha a jövőben a többség rákényszeríthetné akaratát a kisebbségre. Mindezt az európaiság nevében. Az unió szerződései szerint a legfontosabb kérdésekben, így a külpolitikában teljes egyetértés szükséges. Magyarország tehát az alapszerződés szerint járt el, amikor vétózott.

A gondolatmenetet aztán így folytatta:

Magyarországot európaiatlansággal vádolni, amiért élt a szerződésben biztosított jogával, valójában mélyen európaiatlan.
A francia-német tengely államai köztudottan sok millió muszlim vallású polgárral rendelkeznek, akiknek a véleményét egy demokráciában nem lehet negligálni. De azt is figyelembe kell venni, hogy Közép-Európában, a visegrádi négyek területén – tehát Magyarországon is – csak elenyésző számban élnek ilyen polgárok. Azt is látjuk, hogy a nyugat-európai országok többsége belépett egy posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába. De azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy mi ma is a zsidó-keresztény értékek, kultúra és életfelfogás szerint éljük az életünket. Ezért számunkra természetes, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni egy állam, Izrael és egy EU-s szankciós listára helyezett szervezet közé. Akkor sem, ha Laschet elnök úr a francia-német tengely nevében ezt látná helyes uniós külpolitikának. Ideje lenne végre tudomásul venni, hogy a később csatlakozott közép-európai országok egyenrangú tagjai az Európai Unió közösségének. Nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik