Szinte forradalmi méreteket öltött az oroszokkal való szembe helyezkedés az utóbbi másfél hétben Közép-Kelet-Európában. A Vlagyimir Putyin elnök által irányított orosz külpolitika már eddig is szolgáltatott sok gyutacsot ehhez, de valamiért egy több évvel ezelőtti, rejtélyes lőszerraktár-robbanás indította be a dominóhatást.
Mi történt Vrběticében?
A dél-morvaországi Vrběticében 2014 októberében és decemberében is robbanás történt, méghozzá a település külterületén, egy fák övezte raktárban. Hamar kiderült, egy lőszerraktárról volt szó. A detonációkban két ember életét vesztette, és komoly, mintegy 50 millió dolláros anyagi kár keletkezett. Az 58 tonna lőszer felrobbanása miatt három környékbeli falu több száz lakosát kellett kitelepíteni. A rendőrség a robbanások ügyét szándékos veszélyeztetésként vizsgálta.
Teltek-múltak az évek, mígnem 2021 áprilisában átvitt értelemben is robbant a bomba: az oroszok állhatnak a robbanás, pontosabban a robbantás mögött. Utólag az is kiderült, a csehországi lerakat a többszöri próbálkozással Bulgáriában megmérgezett, de minden esetet túlélő Emilian Gebrevé, egy helyi fegyverkereskedőé volt. A gyanú szerint az EMCO nevű cége az oroszok ellenfeleinek – az ukrán hadseregnek és a szír kormány ellen harcoló milíciáknak – is szállított fegyvereket, előbbit el is ismerte a napokban.
Ruszlan és Alekszander, Anatolij és Alekszander
Az orosz szál legfontosabb eleme, hogy a merényletet két olyan orosz személy követte el, akiknek szerepük lehetett Szergej Szkripal volt orosz ügynök londoni megmérgezésében is. (Akkor egy ártatlan civil halt meg, Szkripal, a lánya, egy rendőr és egy civil hajszál híján élték túl a Novicsok nevű idegméreggel elkövetett merényletet). A két férfi Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov néven járt ekkor Angliában, majd Csehországban is megfordultak, épp a vrběticei robbanások idején. Mindketten valószínűleg álnéven utazgattak (igazi nevük a portál szerint Alekszander Miskin és Anatolij Csepiga), és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) emberei, azon belül a keményebb akciókat végrehajtó 21955-ös ügyosztályhoz tartoznak.
A Bellingcat nyomozása szerint az ügyosztályt vezető Andrej Averjanov is részt vett a csehországi akcióban, amihez hat ügynököt mozgósított a GRU. Bécsen, Prágán – és ami a legfontosabb számunkra – Budapesten keresztül utaztak oda-vissza. Miskin és Csepiga Prágában még orosz üzletemberek bőrébe bújva érkeztek, a fegyverraktárban azonban már magukat tádzsik, illetve moldáv állampolgároknak kiadva jelentkeztek be lehetséges vevőkként. Azt mondták, egy tádzsik rendvédelmi szervnek akarnak fegyvert venni. A fő robbanás napján 40 perccel a detonáció után mindketten már egy Bécsből Moszkvába induló repülőn ültek.
A cseh titkosszolgálatok gyanúja az, hogy a robbantást elszúrták, a Csehországból való elutazás és a fegyverek és lőszerek elszállítása után kellett volna működésbe lépnie a robbanószerkezetnek. A gyaníthatóan Ukrajnának vagy Szíriának, vagyis Oroszország ottani harctéri ellenfeleinek szánt fegyverek megsemmisülése nem lenne egyedülálló, a Bellingcat nyomozása szerint 2015-ben már három ilyen depórobbanás is történt Bulgáriában, ez is erősíti a gyanút, hogy a 2014-es detonációnak sem Csehországban kellett volna megesnie.
Diplomáciai adok-kapok
Amint nyilvánosságra hozták az orosz szálat, a csehek szokatlanul keményet léptek – már ha ezt abból a szemszögből nézzük, hogy mégis egy szuperhatalomnak mutattak be: 18 orosz diplomatát utasítottak ki, amit maga Andrej Babiš miniszterelnök jelentett be. Hamar jött rá az orosz válasz, összesen húsz cseh diplomatát és követségi alkalmazottat utasítottak ki, bekérették az orosz külügybe a cseh nagykövetet, valamint „ellenséges lépésnek” nevezték a cseh akciót.
Ezután jött csak az érdekes rész: a csehek nem álltak le, beleálltak az adok-kapokba. Bekérették Prágában az orosz nagykövetet, aránytalannak nevezték az orosz válaszintézkedést, egyúttal jelezték, hogy az általuk korábban kiutasított orosz diplomaták voltaképp fedésben működő kémek voltak. Ráadásul a cseh nagykövetség bőven nem olyan népes Moszkvában, mint az orosz Prágában, szóval a napi működésben nagy érvágást jelentett a munkatársak hazaküldése.
A csehek vártak két napot, majd Jakub Kulhánek új cseh külügyminiszter bejelentette, hogy a prágai orosz (60 fős) nagykövetség létszámát a moszkvai cseh követségéhez igazítják (a kiutasítások után 5 fős). Mint a Bloomberg írja, Prága a térség legnagyobb orosz kémfészke volt, de így, hogy tucatnyi alkalmazott és diplomata maradhat csak a Korunovační utca 36. szám alatti követségen, nagy érvágás lesz ez Moszkva számára.
A dolog nem állt le, cseh kérésre főleg a közép-kelet-európai térség államai elkezdtek kiutasítani orosz diplomatákat. A szlovákok nyitottak három fővel, majd az észtek, lettek, litvánok és románok is követték a példát, felkészül Lengyelország és Bulgária, sőt Kersti Kaljulaid észt elnök már jelezte, várja a nyugati országok szolidaritási lépéseit is. Magyarország, mint Moszkva legfontosabb uniós szövetségese, nem tett ilyesmit. Eközben a Szabad Európa szerint már voltak és lesznek is oroszellenes tüntetések Csehországban.
Érdekes adalék, hogy az ellentmondásos, gyakran orosz vagy kínai párti megnyilvánulásokat tevő Miloš Zeman cseh államfő is elítélte a vrběticei történteket, de jelezte, azért nem biztos, hogy az oroszok álltak mögötte, véletlen baleset is történhetett. Szerinte meg kéne várni a vizsgálatok végét, és ha valóban az oroszok állnak az események mögött, meg fogják fizetni az árát ennek a terrorizmusnak. Eközben Jan Hamáček miniszterelnök-helyettes szerint a rendőrségi és titkosszolgálati nyomozások elegendő bizonyítékkal szolgálnak. Egyes cseh képviselők hazaárulást kiáltottak, az oroszok pedig ráálltak erre a narratívára.
A magyar szál
Mint lassan minden nagy európai történésnek, ennek is van magyar szála. A rendelkezésre álló információk szerint arról írt a Bellingcat oknyomozó portál, hogy tudják, merről hova utaztak a robban(t)ások idején bizonyos orosz ügynökök. Mindezt reptéri utaslisták, mobiltelefonok cellainformációi és egyéb, neten található nyomok alapján rakták össze. A Bellingcat arra jutott, hogy Budapestet is érintették a Csehországba utazó orosz ügynökök.
A másik fontos magyar szál a diplomáciai, vagyis annak hiánya. Orbán Viktor kormányfő ugyan április 26-án kiírta a Facebookján, hogy „Csehország mellett vagyunk”, de ez semmilyen gyakorlati lépést nem jelentett, egy orosz diplomatának se kellett csomagolni. Sőt, egy nappal később már arról írt az EurActiv, „Elítéljük az Oroszország által európai területen elkövetett újabb sajnálatos agressziót és a nemzetközi jog megsértését” – áll a szövegben, ami konkrétan úgy fogalmaz, hogy orosz ügynökök voltak felelősek a robbantásért, valamint nem engedik meg az oroszoknak, hogy megosszák Európát az akcióikkal.
A Roszatom kicsukása a nagy pofon
Istrate Dominikot, a Political Capital elemzőjét első körben arról kérdeztük, miért mostanra időzítette a cseh kormány a robbanás eredetének feltárását, véletlen-e, vagy van mögötte tudatosság. Istrate szerint az orosz-ukrán kapcsolatok újabb mélypontja és a közelgő (októberi) csehországi parlamenti választás is apropó lehetett „a Kreml elleni időzített bomba” élesítésében. Eközben a dukovanyi atomerőmű-bővítésből is kizárhatják a Roszatomot, ami durva pofon az eddig olajon-gázon keresztül zsaroló, most nukleáris piacon nyomuló oroszoknak (bár az arra vonatkozó szerződést az év végén felálló új kormány fogja már megkötni). Mindenesetre sok a furcsa egybeesés, de Istrate szerint ez sem elégséges bizonyíték a mostani kormányzati időzítésre:
Az időzítésből egyáltalán nem következik szükségszerűen az, hogy tévesek lennének a cseh hatóságok megállapításai, amelyeket mellettük független oknyomozó újságírók is megerősítettek.
Az elemző szerint az biztos, hogy a GRU működéséről 2018 óta van tudomása a cseh kormánynak (Prága és Bécs fontos célpontok voltak az orosz titkosszolgálat számára), a vrběticei sajnálatos eseményekhez köthető neveket pedig csak egy héttel a kormány bejelentése előtt erősítették meg a nyomozók. Annyit lehet állítani, hogy egy olyan nemzetközi környezetben tette meg a lépést a cseh kormány, amikor Európa több országával konfrontálódott Oroszország (egy kémügy miatt például az olaszokkal is kölcsönös kiutasítások voltak).
Andrej Babiš miniszterelnök bejelentése után gőzerővel dolgozni kezdett az oroszbarát cseh média és dezinformációs gépezet. Olyan elméletek keringtek, mint például: a csehek maguk robbantottak, hogy a bolgár fegyverkereskedő ne adhassa el az árut az Iszlám Állam terrorszervezetnek. A legfőbb narratíva – mint ilyen esetekben szinte mindig – az lett, hogy az egész ügy ruszofób, tehát oroszgyűlölő fabrikáció –, ám az elemző szerint „ez nyilvánvaló nonszensz”. Erre pedig diplomáciai reciprocitással válaszolnak, tehát hasonló ellenintézkedéseket tesznek. Más narratívák is futnak ezzel párhuzamosan a dezinformációs térben, a cél most inkább az elbizonytalanítás.
Végül megkérdeztük az elemzőt Orbán Viktor tettéről, miszerint felvizezte a V4-es állásfoglalást, és Magyarország nem utasított ki orosz diplomatát sem. Istrate Dominik szerint nem akarta Moszkvát magára haragítani, ebben az esetben élesen megmutatkozott a kelet-nyugati egyensúlyozás határa. Persze várható egy egységes uniós vagy NATO-szintű válasz is, Budapest pedig nem feltétlen merné ezt megvétózni már (ha például szankciók jönnének), az egyfajta vörös vonal lenne a szövetségesek szemében. Ezt nem is merte eddig átlépni Orbán, az uniós szinten fajsúlyos döntéseket Magyarország is támogatta, ha húzódozva is.
A few takeaways from Viktor Orbán's move to tone down the joint V4 statement about the 2014 GRU attack against the Czech Republic 1/6 (CC) pic.twitter.com/Umq9UQaOI9
— Dominik Istrate (@dominikistrate) April 27, 2021
Zeman gigászi játszmája
David Stulík, a prágai központú Európai Értékek Központ szenior elemzőjét többek közt a cseh kormány bejelentésének időzítéséről kérdeztük. Elmondta, 2015-ben bizonyítékok híján megszüntették a nyomozást a hatóságok, majd 2018-ban nyitották meg ismét az ügy aktáit az angliai Szkripal-ügy miatt. A nyomozás tavaly őszre mutatott fel eredményeket, de kőkemény, holtbiztos bizonyítékokat csak idén márciusra sikerült az ügy mögé tenni az orosz érintettségről. Eddig a pontig amúgy sokan a GRU 2013-as alapítású különleges egységének létezéséről sem tudtak. Ráadásul Miskin és Csepiga tádzsik és moldáv útlevelekkel, eléggé megváltoztatott fizimiskával látogatták meg a lőszerraktárat a robbanások előtt.
Az időzítés szempontjából a belpolitika is szerepet kaphatott. Az oroszbarát cseh államfő, Miloš Zeman nyíltan buzdította a kormányt a Szputnyik V vakcina alkalmazására, illetve az atomerőmű-bővítésben való orosz részvétel segítésére. Eközben a cseh kommunisták nem támogatták tovább Andrej Babiš kisebbségi kormányát kívülről. Babiš engedményként leváltotta a Szputnyikot ellenző egészségügyi és a Roszatomot nem kedvelő külügyminiszterét. Így is kezdett rádőlni a ház a miniszterelnökre – akinek a cégét egyébként az uniós pénzfelhasználás miatt az EU is vizsgálja, ráadásul a pandémia során is rosszul teljesített az ország –, szóval Babiš a nyakába kapott egy bizalmatlansági indítványos fenyegetést is az ellenzék részéről.
Ha Babiš elvesztene egy bizalmi szavazást, akkor Zeman ügyvivő, technokrata kormánya állíthatna az övé helyére némi sakkozással akár két évre is, ami könnyen oroszbarát fordulatot mutathatna (és akkor a Roszatom ismét nyeregbe kerülhetne). Szóval Babiš gyorsan – mielőtt a média kiszivárogtatta volna – bejelentette a vrběticei robbantás elkövetőit és az orosz szálat. Eközben az EU vezetői épp arról tanácskoztak, hogyan lehetne az orosz befolyást gyengíteni.
Hogy a helyzet még komolyabb legyen, kedden Csehország-szerte őrizetbevételek zajlottak. Olyan embereket fogtak el, akik gyanúsíthatóan Kelet-Ukrajnába szerveztek milicistákat (az oroszbarát oldalra), valószínűleg a Kreml tudtával. „Fontos információ volt még rendőri forrásokból, hogy ezek a cseh szervezők rendszeres kapcsolatban álltak a vasárnap kiutasított orosz diplomatákkal” – mondta Stulík. Így koordináltan szervezték, pénzelték és utaztatták a cseh zsoldosokat Ukrajnába. A szlovákoknál is felfedtek ilyen történetet, ott se véletlenszerűen választották ki a három kiutasítandó orosz diplomatát.
Mindenesetre Stulík szerint orosz szempontból összességében sikeres volt a 2014-es robbantásos sorozat. Hisz nemcsak csehországi, hanem bulgáriai és ukrajnai fegyverlerakatok is a levegőbe repültek, ami csökkentette az ukrán hadsereg harcképességét a háború fontos hónapjaiban. Az biztos, hogy Stulík szerint – aki beszélt a nyomozati anyagokba belelátó képviselőkkel – kőkemény bizonyítékok vannak az orosz szálra a robbantásokban. Az orosz dezinformációs gépezet ezért most inkább elbizonytalanítani próbál mindenkit, akit elér. Több lépés a csehektől egyelőre nem várható:
Szerintem már leállítottuk ezeket az intézkedéseket azzal, hogy meghatároztuk az itt tartózkodó orosz diplomaták maximális létszámát.
A csehek trükkösek voltak, hisz az orosz külügyre bízták, kiket hívnak haza. Így egyrészt látni fogják, kiket hagynak Prágában, kik a fontos emberek, másrészt az eredeti, 135 fős számról radikálisan visszanyesett orosz diplomatákat könnyebb lesz megfigyelnie a cseh hírszerzésnek. Várhatóan Csehország (anyagi) kompenzációt is kérni fog az oroszoktól, ez hosszas pereskedésbe torkollhat Stulík szerint. Eközben tüntetések jönnek, és folytatódik a politikai játszadozás Zeman és Babiš között.
Stulíkot végül megkérdeztük, okozott-e feszültséget a magyarok és csehek közt, hogy Orbán felpuhította a V4-es állásfoglalást. Szerinte cseh részről jólesett a magyar szolidaritás, az meg a prágai vezetést kevésbé érdekli, hogy a magyarok kiszedték a szövegből az Északi Áramlat gázvezetékre, Ukrajnára és Belaruszra utaló részeket. Ezek a lengyelek szívügyei, így Magyarország csak a lengyel vezetéssel való konfrontációt kockáztatja.
Kiemelt képünkön tüntetők az orosz nagykövetség előtt Prágában, 2021. április 19-én.
