WIktor Szymanowicz / NurPhoto / AFP
Nagyvilág

Kill the Bill: azért tüntetnek a britek, hogy a jövőben is tüntethessenek

Egy új törvénytervezet olyan széles jogkörökkel ruházná fel a brit rendőrséget, amelyek elvben ellehetetleníthetnek bármilyen tüntetést. Az ötlet heves ellenérzést váltott ki országszerte, amit csak erősített egy fiatal nő meggyilkolása.

Európa egyes országaiban ezekben a hetekben is tömegek vonulnak az utcára tüntetni. A húsvéti hétvégén Stuttgartban volt a legnagyobb megmozdulás, több mint tízezer tüntető lepte el a város utcáit, hogy a járvány csillapítása érdekében bevezetett korlátozások ellen tiltakozzanak, de az elmúlt hetekben hasonló beszámolók érkeztek Hollandiából, Ausztriából és Svájcból is, március 15-én pedig Budapesten is volt hasonló demonstráció a Mi Hazánk Mozgalom szervezésében.

Ezek az események azonban eltörpülnek amellett, ami Nagy-Britanniában zajlik, nem kis részben azért, mert a briteket nem az elégtelen járványkezelés szólította utcára. Egy új törvénytervezet tartja lázban az országot, ami ellen már mozgalom is szerveződött, a Kill the Bill.

Borzalmas időzítés

A tüntetéssorozat hetek óta zajlik Anglia és Wales városaiban, legutóbb a múlt szombaton csaptak össze a rendőrök a demonstrálókkal a londoni Parlament épülete előtt. A Guardian szerint a helyszínen volt a Munkáspárt több politikusa és a párt korábbi vezetője, Jeremy Corbyn is, aki szólt is ahhoz a több ezer emberhez, aki a Hyde Parktól vonult a törvényhozás épülete elé. London mellett Bristolban is aktívak a demonstrálók, ők a múlt hétvégén ötödik alkalommal mentek utcára, és érkeztek hírek megmozdulásokról Birmingham, Manchester, Newcastle, Brighton, Nottingham és Portsmouth városából is.

A március elején a parlament elé került tervezet a rendőrség jogköreit szélesítené, valamint egyes bűncselekmények szigorúbb büntetést vonhatnának maguk után, súlyosabb vétségek esetén pedig eltörölnék a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. A bírálatok középpontjában azonban a leginkább az áll, hogy a rendőrök belátásuk szerint nyilváníthatnának bűncselekménynek olyan cselekedeteket, amelyek a megítélésük szerint zavarják a közrendet. Ennek értelmében a rendőrség például idő- és zajkorlátot is megszabhatna egy-egy tüntetéshez. Ha ezt valaki megszegi, készülhet rá, hogy büntetőeljárást indítanak ellene, még akkor is, ha hivatalosan nem hirdették ki a szabályokat.

Az érvényben lévő törvény szerint a hatóságoknak először alaposan meg kell győződniük arról, hogy az épp zajló tüntetés rendbontással jár-e, és az események veszélyeztetik-e bárki testi épségét vagy a köznyugalmat. Az új jogköröknek köszönhetően viszont a hatóságoknak lehetőségük lenne arra, hogy csírájukban fojtsanak el demonstrációkat. Az időzítés azért is szerencsétlen, mert az utóbbi hónapokban világszerte igen kényes témává vált a rendőri túlkapások ügye. George Floyd halála (azé az afroamerikai férfié, aki rendőri intézkedés során vesztette életét, mert az eljáró rendőr, Derek Chauvin több mint nyolc percen keresztül térdelt a nyakán) robbantotta ki a nyáron a Black Lives Matter mozgalmat, aminek egyik szimbolikus állomása volt a Seattle-ben létrehozott Capitol Hill Autonóm Zóna, egy rendőrmentessé nyilvánított hat háztömbnyi terület. A BLM-nek ráadásul nem csak az Egyesült Államokban akadtak támogatói, hamarosan hasonló céllal kezdtek tüntetéseket szervezni világszerte, így Nagy-Britanniában is, esetenként köztéri szobrokat, emlékműveket megrongálva, eltávolítva. Jó eséllyel ennek tudható be, hogy az ominózus törvénytervezetben egy olyan kitétel is szerepel, amely szerint a szobrok és emlékművek megrongálóit akár tízéves börtönbüntetéssel is sújthatják.

MI News / NurPhoto / AFP

Sarah Everard ügye

A széles körű elégedetlenség ellenére a konzervatív Boris Johnson kormánya kitart amellett, hogy a tervezet a közösség javára válik majd, hiszen javulni fog a közbiztonság.

Egyensúlyt kell teremtenünk a tüntetők és azon emberek jogai között, akik csak szeretnék élni a mindennapi életüket

– emelte ki Priti Patel belügyminiszter, aki indoklásában arra is rámutatott, hogy az elmúlt években nőtt a tüntetéseken elkövetett rendbontások száma.

Vele szemben az ellenzék képviselői úgy érvelnek, hogy a hatóságoknak adott túlhatalom komoly problémákat szülhet, ezért több időre lenne szükség a tervezet megvitatásához. Velük ért egyet az önkormányzatok szövetsége is, amely szintén további egyeztetést szorgalmaz, különösen a tüntetésekkel kapcsolatos kérdésekben.

A törvénytervezetet szerencsétlen módon néhány nappal az után terjesztették a parlament elé, hogy a rendőrség erőszakkal oszlatta fel azt a megemlékezést, amelyet Sarah Everald emlékére szerveztek. A 33 éves nőnek március 3-án veszett nyoma, amikor egy barátjától sétált haza. A holttestét egy héttel később találták meg, maradványait elsőre nem is tudták azonosítani. A nő emlékére szervezett virrasztást a szervezőknek egy ízben le kellett mondaniuk, mert a koronavírus-járvány miatti korlátozások alapján illegálisnak minősítette a rendőrség, végül több száz ember részvételével mégis megtarthatták. Az eseményre később megérkező rendőrök négy nőt bilincsben vittek el a helyszínről. És bár ezt követően sokan a londoni rendőrség vezetője, Cressida Dick lemondását követelték, ő úgy érvelt, a helyszínen tapasztaltak szerint a megemlékezés gyülekezésbe csapott át, ez pedig nem fér bele a korlátozások keretei közé. Később Boris Johnson nyugtalanítónk nevezte a virrasztáson történteket, de egyéb kommentárt nem fűzött az ügyhöz, ellenben ígéretet tett arra, hogy záros határidőn belül kidolgoznak egy cselekvési tervet a nők védelmének érdekében.

Sarah Everard elrablásával és meggyilkolásával egy 48 éves rendőrt gyanúsítanak, ami még inkább feszíti az ellentétet a felek között. A virrasztáson történtek után kaptak igazán lángra a tiltakozások országszerte, és noha nagy részük a helyszíni beszámolók szerint békés, erőszakba torkolló akciók is akadnak. Bristolban például kirakatokat törtek be és rendőrautókat gyújtottak fel tüntetők, legalább húsz rendőr megsérült, közülük ketten súlyosan, hét embert pedig letartóztattak.

JUSTIN TALLIS / AFP Résztvevők a Sarah Everard emlékére szervezett virrasztáson március 13-án.

A bristoli incidenst a belügyminiszter és a miniszterelnök is elítélte, Johnson a Twitteren tett közzé bejegyzést, amelyben azt írja,

Tegnap este gyalázatos támadások érték a rendőröket Bristolban. A tisztjeinknek nem szabadna szembesülniük azzal, hogy téglákkal, palackokkal és petárdákkal dobálja őket egy erőszakos szándékú, vagyonkárosító tömeg. Minden támogatásom a rendőrségé és a városé.

A New York Times cikke szerint Everard halálának körülményeit a kormány arra próbálta felhasználni, hogy az új törvényt sikerüljön elfogadtatni, mondván, azzal a rendőröknek nagyobb lesz a hatáskörük, így a nők is nagyobb biztonságban érezhetik magukat. A közhangulatot azonban ezzel sem sikerült maguk mellé állítaniuk, a tervezet kritikusai szerint leginkább azért, mert az új törvény egyáltalán nem garantál nagyobb biztonságot a nőknek, ellenben sérülne az ő gyülekezéshez való joguk is.

Látva a tervezettel szembeni heves ellenérzéseket, nem meglepő, hogy a brit kormány úgy döntött, egy időre jegeli a témát. Március közepén rövid vita után a Parlament megszavazta a tervezetet, így az a törvényalkotási bizottság elé került, amely azonban csak valamikor az év későbbi részében foglalkozik vele érdemben. A halasztás ugyanakkor koránt nem jelenti azt, hogy a jogszabály ne léphetne életbe akár még az idén.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.