Már az időjárás-jelentésnél is többen követik napi rendszerességgel a helyi sajtóban a fertőzések számának alakulását, hiszen ettől függ a többi között, hogy a gyerek holnap is mehet-e iskolába, vagy nyitva marad a sarki kocsma. A Romániában településekre lebontott színrendszert az őszi tanévkezdésre dolgozták ki azzal a céllal, hogy ne országos rendelkezés szülessen, ne sújtsák azokat a városokat, falvakat, ahol a koronavírusos megbetegedések száma alacsony: 1/1000 fertőzési arányig a település zöld, 1-3/1000 között sárga, 3/1000 fölött piros forgatókönyv alapján élheti mindennapjait.
Röviddel a szeptember 14-i tanévkezdést megelőzően a megyei tisztiorvosi szolgálatok (DSP) nyilvánosságra hozták az adatokat, s ez alapján az iskolaigazgatók megtudták, milyen színű forgatókönyvet kötelesek alkalmazni. A kidolgozott rendszer egyszerű: a zöld településeken minden diák előtt megnyílnak az iskolakapuk, a sárgák esetében csak az óvodások, I-IV. osztályosok, valamint a nyolcadikosok és végzősök mehetnek be, a többiek pedig rátérnek az online oktatásra. A piros településeken kizárólag az óvodások, elemisták szabadulnak meg az otthoni fogságból. A téli szünetet követően az oktatási tárca annyit lazított, hogy piros településen is a nyolcadikosok, tizenkettedikesek bejárhatnak iskolába. Szintén a végzősök érdekében, hogy pótolhassák a tananyagot, a piros határát feltolták 6/1000 fertőzési arányra.
Laza játéktér
A kezdetben iskolákra kitalált színrendszert aztán kiszélesítették, ma már kizárólag ettől függ, hogy nyitva a pláza vagy játékterem, a gyermekpark vagy vendéglő. A kormány tisztában volt vele, hogy a tavalyi szigorú bezártságot követő nyári kiszabadulás után büntetlenül nem zárhatja be ismét a vendéglőket, strandokat, üdülőhelyeket, szállodákat. Vélhetően szemük előtt lebegett, hogy utcára vonult emberek buktatták meg korábban a szocdemes Ponta-kormányt a Colectiv klubban történt tragikus tűzesetet követően, vagy százezrek tiltakoztak az igazságügyi törvények illiberalizálási kísérlete ellen. De jelenleg is rendszeresek a szakszervezetek utcai elégedetlenségei.
A kormány a szigorítások-lazítások menetét kiszervezte megyei szintre. Gyakorlatilag a prefektus (a kormány megyei képviselője) vezette megyei katasztrófavédelmi bizottságok – a DSP-k statisztikája alapján – rendelkeznek egy város vagy falu vesztegzár alá helyezéséről, egyéb korlátozásokról, netalán a korlátozások feloldásáról. Az intézkedések két hétre szólnak, ezek alapja pedig az előző 14 nap fertőzési adatainak átlaga.
Pontosabban csak városokra és községekre lebontva, mert mindkét közigazgatási egységhez több falu is tartozhat, amelyek hiányoznak a statisztikából.
Persze a prefektusok rendre rugalmasan tekintenek a számokra és általában nem pont 3/1000 fertőzési rátánál rendelik el a szigorításokat, hanem várnak még pár napig, hogy lássák, miként alakul a statisztika.
Zöld településeken tehát minden nyitva, a sárgák esetében a zárt vendéglátóhelyeken a székek 50 százalékát lehet elfoglalni – esetenként ez csak 30% –, a pirosaknál csak a teraszok maradhatnak nyitva, bezárnak a játéktermek, gyermekparkok, fedett medencék és így tovább. Amennyiben a prefektus – általában 6/1000 fertőzés fölött – vesztegzár alá helyez egy települést, ott már csak indokolt esetben – munkavégzés, bevásárlás, orvos, patika, valaki ápolása stb. – hagyható el a lakás, és bezárnak a nem létfontosságú üzletek, szolgáltatások. Ilyenkor a rendőrség ellenőrzi az utakat, megállítja a gépkocsikat.
A kormány azonban, vélhetően kemény a szállodai lobbi eredményeként „megfeledkezett” decemberben a sípályákról és téli üdülőhelyekről, amelyeken főleg hétvégeken óriási tömeg tolong a mai napig. Csak most a szezon vége felé szigorítottak, így a hotelekben az ágyaknak mindössze 70 százaléka adható ki. A többi szállodát sem zárták be az országban, bárki foglalhat szobát, más kérdés, hogy a vendégek száma drasztikusan csökkent, így könnyen betarthatóak a kért távolságtartási rendelkezések.
Vírusturizmus
Romániában az emberek hamar rájöttek, a vesztegzár kijátszható, legfeljebb kocsikázni vagy vonatozni kell egy kicsit. Ma már hétköznapi, hogy egyik faluban járnak a gyerekek iskolába és nyitva a kocsma, néhány kilométerrel arrébb pedig az ábécén kívül minden zárva. Egy kistelepülés esetében a szabályok betartathatók, ám a nagyvárosok vesztegzár alá helyezése megoldhatatlan feladatot ró a rendőrségre, csendőrségre, hisz képtelenség ellenőrizni minden utat. Jó példa erre a március 8-ától két hétre vesztegzár alá helyezett Temesvár, ahonnan most sokan Aradra ruccannak át konditerembe vagy plázázni.
A hatóságok a már bevörösödött Bukarestet is vesztegzár alá helyeznék, ahol március 18-án 1005 új megbetegedést regisztráltak, a fertőzési ráta pedig 4,57. Amennyiben meglépik, számíthatnak a lakosság haragjára, nem beszélve az agglomerációból naponta ingázók dühére, hiszen a reggeli csúcsforgalomban képtelenség lesz minden autót megállítani. A szabályok kijátszásra pedig széles a tárház.
