Az Ovális Iroda minden bizonnyal a Fehér Ház legismertebb helyisége. Ahol az Egyesült Államok elnöke dolgozik, sok esetben fogadja a vendégeit, egyeztet a stábjával, vagy ahonnan tájékoztatja az állampolgárokat. Az iroda azonban nemcsak egy munkahely, hanem sok szempontból az elnöki intézmény szimbóluma. Nem véletlen tehát, hogy a kormányváltáskor a közvélemény figyelemmel követi azt is, hogy milyen dekorációt választ az új elnök.
A washingtoni Pennsylvania Avenue 1600. szám alatt található Fehér Ház 1800 óta a mindenkori amerikai elnök lakhelye, először John Adams költözött be. Az évszázadok alatt többször átalakították, az Ovális Irodának helyet adó Nyugati Szárnyat például csak 1901-ben építették hozzá. A jelenlegi Ovális Iroda pedig 1934-ben készült el Franklin Delano Roosevelt elnöksége alatt, miután az előző leégett.
Az eltökélt asztal
És ahogy az átlagember a saját otthonát folyamatosan alakítgatja, szépítgeti, úgy az elnökök és a feleségeik is igyekeztek a saját ízlésükre formálni a Fehér Házat, amely egyszerre a munkahelyük és az otthonuk. Természetesen embere válogatja, hogy erre ki mennyi időt és energiát fordított, de minden elnök megvillantott valamit a saját személyiségéből. Ez azonban nem azt jelenti, hogy folyamatosan új bútorokat vásárolnak, az 1800-as évek óta ugyanis összegyűlt annyi berendezési tárgy, hogy bőven lehet válogatni belőlük, és egy-egy tárgy rendre visszaköszön több elnöknél is.
Ilyen például a Resolute Desk nevű íróasztal, amely 1993 óta folyamatosan az Ovális Irodában van, bár először John F. Kennedy felesége, Jacqueline Kennedy tetette oda. Bár ez elsőre furcsán hangzik, de az íróasztal eredetileg hajó volt, ugyanis az H.M.S. Resolute nevű hajó fájából készítették. A brit hajót eredetileg sarkköri felfedezés céljából építették a 19. század közepén, de 1854-ben Kanadában beragadt a jégbe, és a legénység otthagyta. Két évvel később egy másik hajó talált rá a tengeren sodródva, és némi kitérővel hazavitték Angliába. Ezt követően feldarabolták és legalább három asztalt készítettek belőle. Ebből egyet Viktória királynő adományozott Rutherford B. Hayes amerikai elnöknek. Hayes és utódai ugyan használták az bútort, de nem az Ovális Irodában.
Az asztal eleje eredetileg nyitott volt, de Franklin Roosevelt utasítására felszereltek rá egy ajtót, hogy elrejtsék az elnök lábmerevítőjét, amelyet gyermekbénulás miatt viselt. Az átalakítást Roosevelt már nem érhette meg, az asztalt letakarták, és a televíziós és rádiós közvetítések közben arra pakolták a műszaki eszközöket. A bútordarabot végül Jackie Kennedy ásta elő, akinek egyik törekvése az volt, hogy a Fehér Házat úgy rendezze be régiségekkel, hogy az méltó legyen az elnöki intézményhez. A first lady úgy gondolta, hogy mivel férje úgyis szeret vitorlázni, egy hajóból készült, szépen kidolgozott asztal remekül illene az Ovális Irodába. JFK valóban örült az ajándéknak, gyerekeik, Caroline és Jack pedig szívesen bujkáltak a Roosevelt által kért kisajtón keresztül.
Kennedy halála után az asztalt múzeumi kiállításokon mutogatták, majd Jimmy Carter idején tért vissza az Ovális Irodába. George H. W. Bush átrakatta egy másik irodába, Bill Clinton óta azonban az elnökökről készült képek egyik legfontosabb kiegészítője. A resolute egyébként elszántat vagy eltökéltet jelent, talán ezért szeretik ennyire az elnökök.
Az asztalon általában írószerek, papírok, telefon található, de Donald Trumpnál felbukkant egy piros gomb is, amely állítólag arra szolgált, hogy ha megnyomta az elnök, akkor egy inas diétás kólát vitt be neki ezüst tálcán. Hogy ez igaz-e vagy sem, nem tudni, mindenesetre a gomb Trump távozása után eltűnt az asztalról, és a volt elnököt ismerve nem tűnik lehetetlennek, hogy tényleg erre szolgált.
Politikai elődök és civil példaképek
Az íróasztalnál többet mond el egy-egy elnökről az, hogy milyen festményeket és szobrokat választ dekorációnak az Ovális Irodába. Nézzük a szerdán beiktatott Joe Bident, akivel kapcsolatban a Washington Post egy hosszabb cikkben részletezte az iroda új berendezését. A USA 46., egyben legidősebb elnöke láthatóan szereti a mellszobrokat, ezekből ugyanis hetet is kiválasztott.
Közvetlenül a háta mögött, a családi fotók között, ha úgy tetszik, fő helyen, található a Cesar Chavezt ábrázoló büszt, amely csak egy az amerikai polgárjogi mozgalmat felidéző alkotások közül. A spanyolajkú Chavez munkajogi aktivista volt, aki azért harcolt az 1960-as évektől kezdve, hogy a nyomorban élő, rosszul fizetett idénymunkások tisztességes bért kapjanak. Ideológiájában a baloldaliságot ötvözte a római katolikus vallás tanításaival, és a hagyományos sztrájkok szervezése mellett az éhségsztrájktól sem riadt vissza. Mozgalmi tevékenysége során ismerkedett össze Robert F. Kennedyvel (erről itt írtunk), aki aztán 1968. április 4-én, Martin Luther King meggyilkolása után megindító beszédet mondott. Kennedy és King mellszobra is az Ovális Irodában található a kandalló két oldalán.
A kandalló felett a Demokrata Párt, az amerikai és a világtörténelem egyik legjelentősebb személyiségét, Franklin D. Rooseveltet ábrázoló festményt helyeztek. FDR azért is lehet példakép Biden számára, mert neki is kijutott a súlyos krízisekből az elnöksége alatt (elég az 1929-es gazdasági válságra és a második világháborúra gondolni), most pedig egy világjárványt és annak gazdasági hatásait kell leküzdeni. Franklin felesége, az ENSZ létrejöttében kiemelt szerepet játszó Eleanor Roosevelt szobra ugyancsak megtalálható az irodában, ahogy Rosa Parksé is, ezzel erősítve a polgárjogi mozgalom emlékét.
Donald Trump többek között egy Andrew Jacksont ábrázoló festményt tartott az irodájában. A Trumphoz hasonlóan populista vonalon mozgó Jackson megítélése máig ellentmondásos. Egykor úgy jellemezték, hogy az ellenfelei szívből utálják, a barátai viszont imádják. Volt, aki dicsérte azért, hogy harcolt a felsőbb rétegek zsarnoksága ellen, míg mások azért bírálták, mert engedélyezte az őslakosok erőszakos kitelepítését a szülőföldjükről, hogy helyette a fehér telepesek költözhessenek oda. 1838-1839 telén a kitelepítés miatt 4000 cseroki indián halt bele az erőltetett menetelésbe, az útvonalat, amelyen haladtak ma a Könnyek ösvényének hívják.
Biden az elődök közül még Abraham Lincolnt, George Washington és Thomas Jeffersont választotta, utóbbit párban Alexander Hamilton pénzügyminiszterrel. Bár a két politikus ugyanannak a kormánynak volt a tagja, véleményük gyakran különbözött, és szerepeltetésük arra hívhatja fel a figyelmet, hogy az eltérő álláspontokból is születhetnek jó dolgok.
Biden beiktatási beszédében is kiemelte, hogy a békés egyet nem értés joga mindenkit megillet – ez a demokrácia egyik fontos eleme.
Az új elnök már a kampánya során hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén a koronavírus elleni küzdelemben hallgatni fog a tudósok és szakemberek szavára, és a tudomány az Ovális Irodában is megjelenik. A feltaláló, filozófus és tudós Benjamin Franklin portréja mellett néhány, a Holdról származó kőzet található, amelyet az Apollo 17 űrhajósai hoztak vissza. Biden így szeretné emlékeztetni az amerikaiakat a korábbi évszázadok, évtizedek alatt elért tudományos sikerekre – olvasható a Washington Post cikkében.
Levél az utódnak
Vannak más szokások is, amelyek a folytonosságot jelképezik a Fehér Házban. Ilyen az, hogy az előző elnökök részt vesznek az új elnök beiktatásán, vagy hogy a leköszönő elnök vendégül látja utódját. Donald Trump, aki végsőkig nem volt hajlandó elismerni a vereségét, mindkét hagyományt megszakította, de egyet azért megtartott: egy levelet hagyott Bidennek az Ovális Irodában. Biden egyelőre nem hozta nyilvánosságra a levél tartalmát, annyit árult el róla, hogy „nagyon nagylelkű” írás volt.
A korábbi levelek azonban nyilvánosak, és kiderült belőlük, hogy egy-egy elnök mit gondolt a munkájáról, és mi az, amit fontosnak tart elmondani róla. Ronald Reagan az üzenetet nem a hivatalos fehér házi levélpapírra írta George H. W. Bushnak, hanem egy olyanra, amelyen egy tucatnyi pulyka leterít egy elefántot. Az angol „Don’t let the turkeys get you down” szólás azt jelenti, ne hagyd az ellenségeidnek, hogy elrontsák a kedved.
Az idősebb Bush Bill Clintonnak azt írta, hogy ő sohasem érezte azt a magányosságot, amelyről más elnökök panaszkodtak. Reagan üzenete azonban megragadhatott benne, mert úgy folytatta: „Lesznek kemény időszakok, főleg, ha olyan kritika ér, amelyet nem tartasz jogosnak. Nem vagyok jó tanácsadó, de ne hagyd, hogy a kritizálók letérítsenek a jó útról”. Clinton az elődje fiát, George W. Busht azzal biztatta, hogy ugyan elnökként nagy súly lesz a vállán, de azért sokszor eltúlozzák annak mértékét.
Bush ugyancsak felhívta Barack Obama figyelmét a munka nehézségeire, de hozzátette: „ott lesz veled a mindenható Isten, hogy megnyugvást adjon, a szerető családod, és az ország, amely szorít neked, magamat is beleértve”. Obama elődeinél hosszabb levelet írt Trumpnak, ebben elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy mindketten szerencsések, és arra kell törekedni, hogy mások számára is biztosítsák a kitörés lehetőségét. Másodszor, Amerika vezető szerepe a világban elengedhetetlen, és az elnök feladata az, hogy megtartsa a fennálló világrendet.
Harmadszor, és ez a Capitolium ostromával végződő Trump-éra után különösen ironikus:
Mi csak átmenetileg vagyunk hivatalban. Emiatt mi az olyan demokratikus intézmények és hagyományok védelmezői vagyunk, mint a jogállam, a hatalmi ágak szétválasztása, az egyenlőség védelme és a polgárjogok. A napi politikától függetlenül a mi feladatunk az, hogy a demokráciánk eszközeit olyan erős állapotban adjuk át, ahogy azokat megkaptuk.
