Rekordokat döntöttek az elmúlt napokban Németországban a koronavírus-járvány fertőzöttségi és halálozási adatai. A közegészségügyi hatóság csütörtöki jelentése szerint 23 679, a pénteki adatok alapján 29 875 esetet regisztráltak, ami további, csaknem 30 százalékos növekedés. A vírus okozta betegséggel összefüggésben 598 halálesetet jelentettek egy nap alatt.
Angela Merkel szerdán a német törvényhozás alsóháza előtt elmondta eddigi működésének talán legérzelemdúsabb szónoklatát, ami nem kis dolog, hiszen tizenöt éve ő a kancellár.
Ha most karácsony előtt és azt követően túl sok kontaktusunk van, akkor ez lesz az utolsó karácsonyunk a nagyszülőkkel. Ezt nem tehetjük meg,
mondta, hozzátéve, az egyetlen járható út, ha az emberek nem találkoznak karácsonykor, hanem otthon maradnak.
Teljes szívemből sajnálom. De ha ez az ára, hogy elkerüljünk napi 590 halálesetet, akkor azt kell mondjam, ezt el kell fogadnunk.
A második hullám csakugyan sokkal súlyosabb következményekkel jár Németországban, mint az első, amikor olyan sikeresen kezelték a járványt, hogy a környező országokból – Franciaországból, Olaszországból, Belgiumból – is vittek oda intenzív kezelésre szoruló betegeket. Az áldozatok száma is viszonylag kevés volt, most meg december első hetében annyian haltak meg a koronavírussal összefüggésben, mint ahányan 2019-ben közlekedési balesetben vesztették az életüket az országban.
Viszonylagos vész
Bár Németországban most katasztrofálisnak ítélik meg a helyzetet, az a többi európai országgal összevetve nem is tűnik annyira vészesnek. Egymillió lakosra kevesebb, mint 250 halálos áldozat jut, ami alig több mint a fele az európai átlagnak. Összehasonlításképpen: Franciaországban 900-hoz közelít ez a szám, az Egyesült Királyságban ezerhez, Spanyolországban, Olaszországban ezer felett van. Magyarországon pedig 650 felett.
Merkel mindig is a keményebb szabályok mellett állt ki. Így volt ez az alig több mint egy héttel ezelőtti miniszterelnöki konferencián is, ahol a tizenhat tartomány vezetőjével tárgyalt a folytatásról, de így volt öt héttel ezelőtt is, amikor meghozták azokat a döntéseket, amelyeket most megerősítettek, illetve meghosszabbítottak január 10-éig, és kitértek az ünnepek részletszabályaira.
A jelenlegi szabályok a szakemberek és számos politikus szerint sem túl szigorúak.
- A magánjellegű találkozásokat öt főben korlátozták (amibe nem számítják bele a 14 éven aluli gyereket), akik legfeljebb két háztartásból kerülhetnek ki.
- A kocsmák, éttermek, szórakozóhelyek, színházak, koncerttermek, mozik november eleje óta zárva vannak, a szórakoztató tömegrendezvények tilosak.
- Az üzletek alapvetően nyitva maradhattak, de a 800 négyzetmétert meghaladó boltokban 20 négyzetméterenként lehet egy vásárló, a kisebbekben 10 négyzetméterenként.
- Maszkviselést írtak elő a tömegközlekedésben, a látogatók vagy vásárlók által hozzáférhető zárt terekben, a kiskereskedelmi boltokban és parkolókban, azokon a munkahelyeken, ahol a kötelező távolságtartás nem tartható be, míg a városok nyílt terein a helyi hatóságok szava dönt.
- Az iskolák és az óvodák továbbra is nyitva vannak, de attól függően, hogy a térségben mekkora az esetszám, a szabályok különböznek: ahol 50-nél több fertőzöttet regisztráltak az elmúlt egy hétben, ott hetedik osztálytól kötelező a maszkviselés, és lehetővé tették az alsóbb osztályok számára is. Ahol több mint 200 új fertőzöttet regisztráltak, ott a nyolcadik osztálytól újabb rendelkezések lépnek életbe, így a hibrid vagy osztott oktatás, a tanítás nem minden osztálynak egyszerre kezdődik meg, hogy ne legyen túlzsúfoltság, és antigén gyorstesztekkel ellenőriznek.
- Karácsonyra és szilveszterre valamelyest enyhítenek, ekkor tíz főig lehet találkozót tartani. A karácsonyi szünet már december 19-én elkezdődik, a munkahelyektől pedig azt kérik, hogy hirdessenek ki szünetet, vagy otthonról dolgozhassanak a munkavállalók, amennyiben ez lehetséges.
Ezek csak iránymutatások, a tartományok ettől eltérhetnek – sok helyen el is térnek –, mert a járványügyi intézkedések többsége tartományi hatáskörbe tartozik.
Buktatók
A kancellár szerdai beszédében kifejezetten támogatta a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia ajánlásait, miszerint a mostani, enyhe zárlatot egy kemény zárlatnak kell felváltania. Ebbe pedig beleértik a karácsonyt is, amikor a családi összejöveteleket sem támogatnák, sőt előrehoznák a január 10-ig tartó karácsonyi szünetet, kiterjesztenék az üzletekre is, mert egy ilyen csendes időszak alapvetően segíthet a járványtrend megfordításában. Ezen túl a maszkviselési kötelezettséget is kiterjesztené az akadémia.
Elég hangosak ugyanakkor a vírustagadók, illetve azok, akik a jogaik megcsorbításának érzik a korlátozásokat. A parlamentben ennek a fő szószólója a szélsőjobbos AfD, ha már a járvány tavaszi szakaszában a párt annyira nem találta meg a hangját, hogy meredeken esni kezdett a támogatottsága, és máig nem sikerült visszatornáznia magát 10 százalékról az év eleji 14-15-re. Az AfD soraiból szerdán a Bundestagban egy bekiabálással félbe is szakították a kancellárt, amikor arról beszélt, hogy a kontaktusok számát tovább kell csökkenteni. Azt lehetett hallani a populisták felől:
ez tudományosan nem bizonyított.
Mire a fizikus doktor kancellár keményen visszaszólt: „Hiszek a felvilágosodás erejében. Hiszek abban, hogy a felvilágosodásnak és annak a hitnek köszönhetően tart ott ma Európa, ahol tart, hogy vannak tudományos eredmények, amelyek valósak és követendők.
Amellett döntöttem, hogy fizikát fogok hallgatni az NDK-ban. Valószínűleg nem ezt tettem volna Nyugat-Németországban. Azért tettem mégis így, mert egészen biztos voltam abban, hogy sok mindent el lehet törölni, de a gravitációt, a fénysebességet és más tényeket nem, és ez így is marad hölgyeim és uraim.
Nem egyszer tartottak már többezres tüntetést a korlátozások ellenzői, előfordult, hogy vízágyút is bevetettek ellenük a rendőrök, mert a résztvevők erőszakosak voltak, és sem a maszkviselési, sem a távolságtartási szabályokat nem tartották be.
Ugyanakkor a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a keményebb szabályok bevezetését követelő politika találkozik inkább a lakosság többségi véleményével. Ezt a következtetést nemcsak Merkel idei, rég nem látott támogatottságából lehet levonni, vagy abból, hogy a szintén szigorpárti bajor miniszterelnök, Markus Söder szinte a semmiből a kancellári posztra esélyes jelöltté vált, hanem abból is, amikor a megszorításokról kérdezték az embereket. A Politbarometer csütörtökön jött ki a legutóbbi felmérésének eredményeivel, e szerint
A kutatás szerint az emberek túlnyomó többsége egyetért a szigorításokkal egyenként is, egyetlen kérdésben igazán megosztottak, hogy karácsonykor legyen-e lazítás, vagy sem.
De akkor miért nem tudtak a tartományvezetők megállapodni eddig? Egyrészt azért, mert máshogy akarják elérni politikai céljaikat: valaki amellett van, hogy a szigorúbb intézkedéseket el lehet kerülni, és így a gazdaság sem roppan bele a járványba, és akad, aki a szigorúbb szabályozás mellett állt ki az életek védelmére hivatkozva, hiszen így gyorsabban túl is lehet lenni egy-egy hullámon. Az előbbibe körbe tartozott Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, a másodikba a már említett bajor Söder. Hogy miért őket emeljük ki? Mert közülük kerülhet ki Merkel utódja jövőre. Laschet erre nyilvánosan is pályázik, Söder egyelőre kivár, mindenesetre Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének a tavaszi, lazább szabályok melletti kitartása a népszerűségébe került, míg a bajor kormányfő a keményebb szabályok követelése miatt lett tulajdonképpen aspiráns a kancellári posztra. Laschet tanult is ebből, most már ő az egyik leghangosabb képviselője a szigorításnak.
A másik ok, ami miatt nem sikerült már korábban szigorúbb szabályokban megegyeznie a tartományoknak, az az, hogy Németország Európa egyik legnagyobb állama, és a különböző területeket különböző mértékben érinti a koronavírus. Jelenleg a leginkább érintett területek a keleti országrészek, főleg Szászország, Türingia és Bajorország, meg Berlin. Szászországban a legrosszabb a helyzet, ott most 100 ezer lakosra 310-nél is több új eset jut hétnapos átlagban, míg Berlinben ez „csupán” 170 fő felett van. Ezzel szemben vannak olyan – elsősorban északi – tartományok, amiket kevéssé érint a járvány, mint Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Schleswig-Holstein é Alsó-Szászország. Ezekben a tartományokban 100 ezer főre 50-75 koronavírusos eset jut.
Hogy még jobban látszódjon a különbség, a bajor járásban, Regenben most a legrosszabb a helyzet: hétnapi átlagban 590 új fertőzöttet regisztráltak 100 ezer lakosra vetítve. Ezzel szemben Schleswig-Flensburg járásban 100 ezer főre ez 12 új fertőzött.
„Valódi újévi zárlat”
Így hát a tartományok külön-külön kezdtek el szigorítani, és nem várták be a következő miniszterelnöki konferenciát. Először Söder, aki már pár nappal a tanácskozás után, Mikulás napjára kormányülést hívott össze, majd bejelentette, hogy a tavaszi után ismét katasztrófahelyzetet hirdetnek ki. Ahol hétnapos átlagban 100 ezer lakosra 200 fertőzöttnél több jut, ott éjszakai kijárási tilalmat vezettek be; a nyolcadik osztály felett osztott oktatás megy (a fele osztály otthonról, a fele az iskolában tanul); szigorúbb ellenőrzések következnek, istentiszteleteket csak maszkban lehet látogatni, énekelni tilos; a nyilvános alkoholárusítás sem engedélyezett; a szociális otthonban lakók látogatását is szigorították.
Söder azt is nyilatkozta, hogy ő karácsonytól teljesen lezárná Németországot „amíg csak szükséges”, de legalább január 10-éig. És úgy tűnik, hogy ezzel nem csak ő van így, egyre többen nyilatkoznak hasonlóan.
Szászország viszont nem várt, ott már hétfőtől leáll az egész tartomány. Bezárnak az iskolák, az óvodák, az üzletek nagy része – jelentette be a CDU-s Michael Kretschmer miniszterelnök. Csak a karácsony lesz kivétel, amikor egy család tíz tagja is találkozhat. December 23-27. között a hotelek is nyitva tarthatnak. Csütörtökön Berlin is a további korlátozások mellett döntött, így az élelmiszerboltokon kívül minden üzlet és az iskolaépületek is bezárnak január 10-éig – mondta az SPD-s Michael Müller. Hogy mikortól vezetik be ezt, arra még nem adott választ a polgármester, de azt elárulta, hogy az ünnepekkor itt nem lesz könnyítés, továbbra is maximum öt ember találkozhat legfeljebb két háztartásból, a 12 év alatti gyerekeket nem számítva.
Ugyanakkor azt is elmondta – mint a miniszterelnöki konferencia soros vezetője –, hogy nincs szükség a tanácskozásukra, mert minden tartomány meg tudja hozni egyenként azokat a szigorításokat, amiket szükségesnek lát a közösen elfogadott, január 10-éig tartó intézkedések mellett.
Nem lesz ünnepi enyhítés Türingiában sem, ahol a baloldali miniszterelnök, Bodo Ramelow szintén nem látja szükségesnek a vezetők megbeszélését. Ugyanakkor az egészségügyi minisztere arról beszélt, hogy egy szövetségi szintű zárlatot ők sem utasítanak el. További szigorítások mellett döntött, vagy valószínűsíthetően dönt Szász-Anhalt, valamint Brandenburg, az ünnepek alatt ezekben a tartományokban nem lesz olyan szintű lazítás, mint amit a miniszterelnöki konferencián elfogadtak, Hessenben kilépési korlátozást vezetnek be a leginkább érintett területeken. A karácsonyról egyelőre nem döntöttek, de 16-án valószínűleg már fognak. Baden-Württemberg zöld miniszterelnöke, Winfried Kretschmann rövid, de kemény zárlatot jelentett be a gócpontokban: kijárási tilalom, kevesebb iskolai jelenlét, intézmények bezárása.
A többi tartományban egyelőre, ha szigorítanak is, csak visszafogottan. Viszont egyre többen kifejezik azt a véleményüket, hogy egy szigorú zárlatra lenne szükség szövetségi szinten. A kérdés nem is az, hogy lesz-e, inkább az, hogy mikortól. Laschet például karácsonyt, vagyis december 27-ét követően vezetné be január 10-ig, hogy 2021-ben már egy normálisabb évhez kezdhessenek. Daniel Günther, Schleswig-Holstein miniszterelnöke szerint már a karácsonnyal el lehetne kezdeni a szigorúbb a lockdownt, hogy minél előbb megfordíthassák a növekvő trendet.
A szigorítások mellett van Laschet szövetségese, a kezdeti időket leszámítva szintén a korlátozások mellett kardoskodó szövetségi egészségügyi miniszter (még egy lehetséges kancellárjelölt), Jens Spahn is, aki kifejtette, hogy a részleges korlátozások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és a járvány csak még erősebben terjed tovább, így szigorításokra van szükség. Arról is beszélt, hogy 300 millió darab vakcinát foglaltak le előre a különböző cégeknél,
ha a jóváhagyások megtörténnek abban az időszakban, amit mi most várunk, akkor legkésőbb a harmadik negyedévben Németországban mindenkinek, aki szeretné beoltatni magát, felajánlhatunk egy oltást.
