Justin Sullivan / Getty Images / AFP
Nagyvilág

Vietnámi és politikai veteránból lesz az USA új klímacárja

Legalább két olyan tagja lehet Joe Biden megválasztott amerikai elnök kormányának, aki magyar felmenőkkel bír. Míg a külügyi tárca várható vezetőjének, Antony Blinkennek a dédszülei vándoroltak ki az Osztrák-Magyar Monarchia idején, addig John Kerrynek a nagymamája született Budapesten. De Kerry nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert a volt elnökjelölt és külügyminiszter négy év szünet után térhet vissza a politikába, hogy felvegye a harcot a klímaváltozás ellen.

John Forbes Kerry apja, Richard John Kerry 1915 júliusában született a Massachusetts állambeli Brookline-ban. Érdekes egybeesés, hogy a szintén a településen élő Kennedy házaspárnak három nappal korábban született meg a legidősebb fia, ifjabb Joseph Patrick, akit két év múlva követett a család leghíresebb tagja, az Egyesült Államok jövendőbeli elnöke, John Fitzgerald Kennedy.

Richard szülei Frederick A. Kerry és Ida Löwe voltak, és bár édesapja vezetékneve ír bevándorló családot sejtet, valójában a zsidó származású Fred 1873-ban Fritz Kohn néven született Ausztriában, felesége pedig Budapesten, 1877-ben. Az Új Szó korábbi kutatásának köszönhetően tudjuk, hogy Ida először a Zoltán utca 2. alatt élt szüleivel, nem messze a Duna-parti cipőket ábrázoló emlékmű mai helyétől. Tekintve, hogy Ida két testvére, Jenny és Ottó később a holokauszt áldozata lett, ez a helyszín különösen szimbolikus.

David Silverman / Getty Images

Fritz és Ida 1900-ban házasodtak össze Bécsben, majd a férfi bátyjával együtt áttértek a római katolikus hitre. Ezzel egy időben a vezetéknevüket is megváltoztatták: a családi legendárium szerint Fritz vagy a testvére találomra bökött rá a térképre, és mivel az ujja az írországi Kerry megyén kötött ki, ezért annak a nevét vették fel. A házaspár 1905-ben emigrált az USA-ba legidősebb gyerekével, Erickel. 1910-ben lányuk született, Mildred, majd 1915-ben jött Richard.

Fred eleinte sikeres cipőkereskedő volt, és olyannyira jól ment a soruk, legalábbis látszólag, hogy 1921 őszén a család hetekig Európában utazgatott. Amikor azonban visszatértek az Egyesült Államokba, Fred végrendeletet írt, amelyben mindenét Idára hagyta, majd november 23-án bement a bostoni Copley Plaza Hotel mosdójába és főbe lőtte magát. A család később azt mondta, hogy pénzügyi problémákkal küzdött. Richardot olyannyira rosszul érintette az apja halála és hiánya, hogy a trauma a saját gyerekeivel való viszonyára is kihatott: bár szerette őket, távolságtartó és visszahúzódó volt velük.

Richard 1938-ban, Franciaországban ismerkedett meg a bostoni Rosemary Isabel Forbes-szal. Jóllehet a nő családja nem az újságot kiadó Forbes család tagja volt, de így is tekintélyes vagyonnal és a XII. századig visszavezethető skót ősökkel rendelkezett. 1941-ben házasodtak össze. Négy gyerekük közül a második legidősebb, John, 1943 decemberében, a coloradói Aurorában született, fél évvel azután, hogy nagyanyja bátyja, Otto meghalt a theresienstadti koncentrációs táborban. John ugyanakkor

egészen 2003-ig nem tudta, hogy az apai nagyszülei zsidó származásúak, ő abban a hitben élt, hogy ír katolikusok.

A Kennedy-rajongó

Bár John szülei nem voltak szegények, sőt kényelmes, felső-középosztálybeli életet folytattak, az egyik dúsgazdag, gyermektelen nagynéni volt az, aki felajánlotta, hogy fizeti John taníttatását amerikai és svájci magániskolákban. Kerry az egyik ilyen iskolában kezdett el érdeklődni a politika iránt, és 1962-től politológiát tanult a Yale-en.

Rick Friedman / Corbis / Getty Images John Kerry az első sorban balról a második a St. Paul középiskola drámaklubjának csoportképén 1962-ben.

Rövid ideig randizgatott Janet Auchincloss-szal, akinek a féltestvére Jacqueline Kennedy volt. Kerry az egyik nyáron Janet révén nemcsak hogy megismerkedhetett az akkor már elnökké választott John F. Kennedyvel, de részt vehetett egy családi vitorlázáson is. Nem sokkal később a politikai példaképének számító JFK társaságában nézhette az America’s Cup vitorlásversenyt is, és bár a Janettel folytatott kapcsolata sosem vált komollyá, ez a két találkozó meghatározó élmény volt számára. Nem csoda, hogy az elnök elleni merénylet a barátai szerint nagyon megviselte.

John F. Kennedy elnöki könyvtár

Kerry 1966-ban diplomázott a Yale-en. Ekkor már javában tartott a vietnámi háború, és elmondása szerint három lehetőség állt előtte: megvárja, hogy besorozzák, megpróbálja kijátszani, hogy besorozzák, vagy maga jelentkezik a hadseregbe, és így a kiképzés után rögtön tiszti fokozatot kap. Mivel az apja is volt katona, Johntól nem állt távol ez az életmód, így egyetemi barátaival együtt szolgálatra jelentkezett. Választását az is elősegítette, hogy már akkor politikai pályára készült, és tudván, mennyit segített JFK pályafutásában az, hogy harcolt a második világháborúban, úgy gondolta, neki is előnyére válhat a katonaság.

A vietnámi veterán

A fiatal John 1968 februárjában indult el a Vietnámi-öböl felé a USS Gridley fedélzetén. Ott tudta meg, hogy az egyik legjobb barátja az egyetemről, Richard Pershing, akivel együtt vonultak be, ütközet közben meghalt. Kerryt megrázta a hír, de nem tudott mit tenni, már úton volt a csatatérre.

Az első kitüntetését, egy bíborszívet, 1968 decemberében kapta meg, amikor rajtaütöttek egy vietkong hajón, és az összecsapás során megsérült a karja. Másodszor 1969 februárjában tüntették ki bíborszívvel, amikor a bal combja sérült meg. Nyolc nappal később egy bevetés során a hajójáról észrevett egy rakétavetőt cipelő vietkongot. A hajót kifuttatta a partra, leugrott róla, majd üldözőbe vette az ellenséget. Miután utolérte, megölte, így sikerült megszereznie a csőre töltött rakétavetőt. Kerry ezért a tettéért ezüst csillag érdemérmet kapott.

Március 13-án a Bái Háp folyón egy hajókötelék tagjaként vezette a csapatát, amikor az egyik hajó alatt akna robbant. Kerry a robbanás következtében megsérült, de ennek ellenére ki tudta menteni a vízből az egyik amerikai katonát, akire folyamatosan lőttek. Ezúttal egy bronz csillagot kapott és egy újabb bíborszívet, és mivel ez volt a harmadik regisztrált sérülése, a haditengerészet szabályzata szerint felmentést kérhetett az aktív szolgálat alól.

Bár Kerry nem töltött el sok időt Vietnámban, az ott látottak nagy hatással voltak rá. Az USA-ba való visszatérése után irodai munkát kapott, csatlakozott a vietnámi veteránok háborúellenes szövetségéhez, majd 1970 januárjában leszerelt, és még abban az évben meg is nősült.

1971 áprilisában Kerry a szenátus egyik bizottsági meghallgatásán a háború befejezése mellett foglalt állást. Egy nappal később részt vett egy tüntetésen, amelyen veteránok ezrei a képviselőháznak otthont adó Capitolium épületéhez vonultak, és tiltakozásuk jeleként a lépcsőre dobálták a háború során kapott kitüntetéseiket. Kerry a szenátusban a többi között azt mondta:

Visszatérhetünk ebbe az országba, csendben maradhatunk, tarthatjuk a szánkat, és nem kell beszélnünk arról, hogy mi zajlott Vietnámban. De úgy érezzük, hogy ezt az országot nem a vörösök veszélyeztetik, hanem azok a bűncselekmények, amelyeket mi követünk el. Ezért muszáj felszólalnunk.

A szenátor

1972-ben Kerry először kóstolt bele a politikába, de nem indult sikeresen, mert nem tudott bejutni a képviselőházba. Helyette elkezdett jogot tanulni Bostonban, majd 1976-ban ügyészként kezdett dolgozni. Egy évvel később kinevezték helyettes kerületi ügyésznek, de 1979-ben magánpraxisra váltott.

Első nagy politikai sikerét 1982-ben érte el, amikor a Demokrata Párt tagjaként megválasztották Massachussetts állam helyettes kormányzójának, aztán 1985-ben még feljebb lépett. Abban az évben szenátor lett, és egészen 2013-ig ezen a poszton dolgozott. 2004-ben ő volt a Demokrata Párt elnökjelöltje, de alulmaradt George W. Bush-sal szemben.

HECTOR MATA / AFP POOL / AFP George W. Bush és John Kerry vitája a Washnigton Egyetemen, 2004. október 8-án.

A magánéletében is történek változások: felesége, Julia Thorne, akivel két lányuk született, súlyos depressziótól szenvedett, és kérte, hogy költözzenek külön. 1988-ban elváltak, majd 1997-ben annullálták is a házasságot. Kerry 1995-ben házasodott össze második feleségével, Teresával, aki a Heinz élelmiszercég örökösének, John Heinz szenátornak volt az özvegye.

Barack Obama megválasztása után Kerry elérte politikai pályája csúcsát, az USA 44. elnöke ugyanis őt választotta a külügyminiszteri posztra. Kerry nem feledte el magyar őseit: 2015-ben és 2016-ban is úgy köszöntötte Magyarországot Szent István ünnepe alkalmából, hogy megemlítette a nagymamáját.

A külügyminiszter

Kerry munkásságáról megoszlanak a vélemények: a Nation 2017-ben azt írta, hogy ő volt az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb amerikai külügyminisztere. Ezzel együtt feltette azt a kérdést is, hogy vajon eredményei túlélik-e Donald Trump kormányát, és ma már tudjuk, hogy erre részben nem a válasz. Kerry egyik legfontosabb eredménye a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény tető alá hozása volt, amit 2016 óta 194 ország írt alá és 185 ratifikált is. Ehhez képest Trump már 2017-ben azzal kampányolt, hogy ha megválasztják, akkor kilép az egyezményből, és ezt az ígéretét be is tartotta. A folyamat 2019 novemberében kezdődött el, igaz, valószínűleg nem fog megvalósulni.

JEWEL SAMAD / AFP John Kerry unokájával a párizsi egyezmény aláírásakor 2016. április 22-én.

Ugyancsak Trump rúgta fel azt az atomalkut Iránnal, amely Obama elnöki ciklusának a legnagyobb sikere volt, és Kerry nagyban hozzájárult a létrejöttéhez. A 2015-ben megkötött többhatalmi szerződés szerződés értelmében a hat ország feloldotta a gazdasági szankciókat Teherán ellen, amely cserébe felhagyott a nukleáris programjával, így csökkent annak az esélye, hogy a közel-keleti ország atomfegyvert fog majd előállítani. Trump viszont 2018-ban bejelentette, hogy az iráni ígéret hazugság volt, erre bizonyítékaik vannak, az USA ezért kilép az egyezményből. 2019-ben aztán olyan információk láttak napvilágot, hogy Trump csak azért rúgta fel a szerződést, mert Obama kötötte. Irán, amely azóta megnégyszerezte az urántermelését, nem zárkózott el attól, hogy visszatérjen az alkuhoz.

A Los Angeles Times ezzel szemben több súlyos hibát is felrótt Kerrynek, bár azt elismerte, hogy a politikus fáradhatatlan volt: nem sikerült megállítania a szíriai vérontást, és azt sem, hogy a térségben növekedjen Oroszország befolyása. Azt sem tudta megakadályozni, hogy az Egyesült Államok szövetségese, Szaúd-Arábia civileket bombázzon Jemenben, és az izraeli-palesztin konfliktus megoldásában se jutott előbbre. A leköszönő tárcavezető egyébként nem vett részt Trump beiktatási ünnepségén, és több évre visszavonult a politikától, bár közben kiadott egy memoárt Every Day Is Extra, vagyis Minden nap ajándék címmel.

2021 januárjától azonban John Kerrynek esélye lesz arra, hogy a Trump-kormányzat néhány ballépését helyrehozza. A megválasztott amerikai elnök, Joe Biden őt jelölte úgynevezett klímaügyi megbízottnak, vagyis egy olyan kormányzati pozícióba, ahol a fő feladat az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelése. Ez azt is jelenti, hogy Kerry lehet az, aki visszalépteti az USA-t a párizsi klímaegyezménybe. A megújuló energiaforrások propagálása mindazonáltal nem lesz egyszerű egy olyan országban, ahol a kőolaj még mindig az egyik legfontosabb gazdasági tényező, de Kerry külügyminiszterként hozzászokott a kemény tárgyalásokhoz. Még 2016-ban azt mondta:

Nem kell igent mondani minden hülyeségre vagy valamilyen elfogadhatatlan felvetésre. Senki nem várja el tőled ezt egy beszélgetésben. De ha nem hallgatod meg a másik felet, vagy egyáltalán nem is ülsz le beszélgetni, akkor a dolgok még rosszabbra fordulhatnak, vagy sokan meg is halhatnak.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.