Nagyvilág koronavírus

Titkos irat: valótlan számokat közöltek a kínaiak a járvány korai szakaszában

STR / AFP
STR / AFP
A CNN birtokába jutott, belső használatra szánt dokumentumban lévő számok az új fertőzöttekkel és halottakkal kapcsolatban jóval magasabbak, mint a hivatalos adatok.

December 1-én van az első évfordulója annak, hogy a kínai Hupej tartományban először diagnosztizáltak valakit hivatalosan Covid-19-cel. Azóta a világon végigsöpört a járvány, ideahaza jelenleg a második hullámnál tartunk, és bár decemberben már elkezdődhet több országban is a védőoltás használata, beletelik még jó pár hónapba, míg újra normálisan élhetünk.

Arról még nincs pontos képünk, pontosan hogyan is kezdődött el a járvány, de egy, a CNN által most nyilvánosságra hozott jelentés több fontos hiányosságra is rámutat. A tévécsatorna beszámolója szerint a 117 oldalas jelentés a Hupej tartományi járványügyi központ számára készült, belső használatra és azt egy névtelenségbe burkolózó, lelkes aktivista szivárogtatta ki.

Kína elkezdte átírni a koronavírus-járvány történetét
Nem akarják elfogadni, hogy Kínából ered a koronavírus, ezért próbálnak inkább másokat hibáztatni.

A CNN hat független szakértőt kért fel arra, hogy megnézzék, valós iratokról van-e szó. Mindannyian valódinak találták a dokumentumot: az egyikük azt mondta, a jelentés egyes részeit már látta korábban egy titkos vizsgálat során, míg egy másik, informatikával foglalkozó szakértő kijelentette, nem talált hamisításra utaló nyomot.

A cikkben megjegyzik, hogy bár a kínai kormánnyal szemben felmerült a gyanú, hogy szándékosan eltitkolta a járvány súlyosságát és ezért a nyugati országok sem tudtak megfelelően intézkedni, a dokumentumban nincs bizonyíték arra, hogy erről lett volna szó, a számok között eltérések ugyanis más problémára is utalhatnak.

A 2019. október és 2020. április közötti időszakot vizsgáló jelentés szerint a járvány korai szakaszában a rugalmatlan egészségügyi rendszert nem csak a bürokratikus előírások, hanem berögzült procedúrák is leterhelték, és így a krízisre történő felkészülés is akadozott.

Egy 2019. októberi auditálás során kiderült az is: súlyos problémákkal küzd a helyi járványügyi ellátórendszer: kevés az ember, kevés a pénz és emiatt nem tudták rendesen ellátni a közegészségügyi feladataikat. Ennek természetes következménye volt az, hogy amikor megjelent a járvány, nem tudtak időben, gyorsan reagálni, illetve figyelmeztetést kiadni.

A járvány korai szakaszában a járványügyi hatóság nem játszott vezető szerepet abban, hogy a koronavírussal kapcsolatban vizsgálódjon, ellenőrizze az aktuális helyzetet és ajánlásokat tegyen a különféle járványügyi intézkedések bevezetésére – olvasható a dokumentumban. Ugyanakkor az sem biztos, hogy ha hupeji járványügy időben szólt volna, akkor másképp zajlottak volna az események: a jelentés szerint ugyanis az intézetnek nincs kiemelt szerepe és nem nagyon hallják meg azt, amit általában mond.

Xiao Yijiu / AFP

A számok közötti különbséget a rossz informatikai háttér is magyarázhatja. a közegészségügyi jelentéseket fogadó számítógépes rendszer nagyon lassú, sokszor nem működik, ezért a járványügyi helyzet változásait is késve tudták regisztrálni.

Hogy tényleg ez az oka-e annak, hogy a jelentésben más számok vannak, mint amiről tudunk, egy későbbi vizsgálat tárgya lehet, mindenesetre érdemes megnézni, milyen nagyok a különbségek.

Hupej tartomány hatóságai február 10-én hivatalosan 3911 új esetet közöltek. A belső dokumentumok szerint azonban 5918 új megbetegedés volt,

ezeket négy kategóriára osztották: igazolt (2345 fő), klinikai eszközökkel diagnosztizált (1772), gyanús (1796), pozitívra tesztelt (5).

Február közepétől már az igazoltakhoz sorolták a klinikailag diagnosztizált eseteket is. Ekkor távolították el a tartomány több egészségügyi és politikai vezetőjét. Február 17-én hivatalosan 93 halálesetet regisztráltak, a belső információk szerint azonban a valós szám 196 volt.

Március 7-én a halálesetek hivatalos száma a Vuhannak is otthont adó Hupej tartományban 2986 volt, a kiszivárgott dokumentum azonban közel 500 esettel többet, 3456-ot ír. Hasonló volt a helyzet az aznapra regisztrált új esetekkel is: a hivatalos adat 83 volt, a nem nyilvános viszont 115.

Egy halott orvos szelleme kísérti a kínai politikai elitet
Li Venliang volt az első, aki figyelmeztetett a koronavírus veszélyeire. Az orvost megpróbálta elhallgattatni a kínai vezetés, de szavai még a halála után is sokakhoz eljutnak.

Ekkor még a tünetek megjelenése és az igazolt diagnózis között 23,3 nap is eltelhetett, ami nagyon sok idő ahhoz, hogy egy járványt kontroll alatt tudjanak tartani. Problémát jelentett az is, hogy az elején a SARS-hoz kidolgozott teszteket használták a vírus diagnosztizálására, ezek azonban sok esetben fals negatív eredményt hoztak. Az idő előrehaladtával klinikai eszközöket, például CT-t is bevetettek a Covid-19 azonosításához és megfelelő teszteket is kifejlesztettek.

Volt még egy esemény, amelyre kitér a jelentés, de egyelőre nem tudni, hogy mennyire járult hozzá a koronavírus-pandémia kialakulásához. 2019 decemberében Hupejben a korábbi évekhez képest hússzor annyi influenzás beteget regisztráltak. Ez nem jelenti rögtön azt, hogy ezek között a megbetegedések között lehettek olyan koronavírusosok, akiket nem vettek észre, ám az egészségügyi rendszert leterhelhette annyira egy ilyen járvány, hogy az újabb, veszélyes vírusokra kevésbé tudjanak odafigyelni a szakemberek. Ráadásul az influenzás betegek akár segíthették is a Covid-19 terjedését azzal, hogy többen mentek kórházba, mint máskor.

Bár a dokumentum súlyos hiányosságokat mutat, a CNN felhívta a figyelmet arra, hogy a kínai egészségügyi szakemberek a járvány korai szakaszában küzdöttek olyan problémákkal, amelyeket a nyugati országok közül többen még most sem tudtak megoldani: a fertőzöttek megfelelő nyilvántartása, gyors és átfogó tesztelés és diagnózis.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik