Trump nyerni fog, nincs B terv
– mondta Orbán Viktor még korábban, amikor arról kérdezték, mi történik akkor, ha mégsem újrázhat az általuk támogatott amerikai elnök. És miközben valójában lehetett B terv, az Orbán-kabinet csakugyan a Trump-kormányzat egyik legelkötelezettebb támogatója volt világszerte.
Voltak persze Donald Trumpnak Orbánnál fontosabb támogatói is, mint például Boris Johnson brit miniszterelnök, de lelkesebbek aligha. Orbán Viktor 2016-ban az elsők között látta meg a lehetőséget arra, hogy az épp szétrobbanó, de valójában évek óta erodálódó klasszikus atlantista világrend utáni időszakban szerinte valami jobbat és hatékonyabbat építsen fel Magyarország számára. Ebben pedig Trump kiemelkedően jó partnere volt, ugyanis mindig pontosan érezte azt, mi adja a támogatói bázisát, és látta, hogy nagyon hasonló politikai törésvonalak mentén emelkedett a hatalomba Orbán, mint ő.
Jó barátság
Orbán azt remélhette, hogy az Egyesült Államokat végre nem olyan ideológiai alapvetések mentén irányítják majd, mint korábban. Kevesebbet fog tehát érni a demokrácia és a jogállam, de többet a fegyvervásárlások és a politikai korrupció. Ebben kiemelkedő segítséget nyújtott az elnökválasztás előtt távozó David B. Cornstein, az Egyesült Államok Budapestre delegált nagykövete, aki Trumphoz hasonlón a kedves szavak és a tranzakción alapuló barátság politikáját képviselte. Még akkor is, ha a tranzakcióból alapvetően az Egyesült Államok jött ki rosszabbul.
Az alatt a négy év alatt, amíg Trump volt az elnök, Magyarország ugyan nagy mennyiségben vásárolt amerikai fegyvert, és engedélyezte, hogy áthaladjanak Magyarországon az amerikai katonai csapatok, csakhogy e közben elüldözte az Egyesült Államok egyik befolyásosabb egyetemét az országból, továbbá nem fordult el sem Kínától, sem Oroszországtól, sőt még az amerikaiak számára kiemelten fontos 5G-hálózatok témájában sem volt hajlandó engedni.
Cornstein megcáfolt minden korábbi amerikai nyilatkozatot, amely a magyar demokrácia állapotát kritizálta. A nagykövet szerint Magyarországon a demokrácia alapvetően rendben van, a zsidóknak nem kell félniük, és azért van ekkora hatalma a Fidesznek, mert többen szavaztak rájuk, mint másra. Mintha csak a kormányzati magyarázatot mondta volna fel.
Nehéz lenne Orbánnak hibaként felróni, hogy ilyen lelkesen támogatta Trumpot, és az utolsó pillanatig kitartott mellette, hiszen ez a barátság előnyös volt a Fidesz irányította Magyarországnak. Az sem tűnik hibának, hogy Orbán korábban magabiztosan beszélt Trump győzelméről. Még ha számolt is azzal, hogy nem biztos az elnök újrázása, joggal kalkulálhatott úgy, hogy jól jöhet ki a lelkes támogatásból, ha Trump nyer. Olyat nem sűrűn hallani ugyanis, hogy valakit este, lecsózás közben csak úgy felhívjon az amerikai elnök, Orbán pedig építhetett erre a kapcsolatra.
Amire fölösleges volt készülni
Ráadásul arra teljesen fölösleges volt készülnie, hogy beárazza Biden győzelmét, és megpróbáljon megfelelő viszonyt kiépíteni a másik oldallal is. Egyrészt a Fidesz és a Demokrata Párt kapcsolata hagyományosan rossz. Az Orbán-kormánynak talán az lett volna a legrosszabb, ha Hillary Clinton nyeri a 2016-os elnökválasztást. Clinton ugyanis talán még Barack Obamánál is keményebb vonalat képviselt volna Magyarországgal szemben. Így nem csoda, hogy a magyar kormány mindenkinél előbb akkor Trumpot választotta, és hogy máig kitartott mellette.
De lehet, hogy Biden rosszabb lesz Orbánnak, mint az Obama-kormányzat volt. Barack Obama külpolitikája sokkal kevésbé tartotta fontosnak a hagyományos atlanti kapcsolatokat a korábbi republikánus és demokrata kormányzatoknál, Közép-Kelet-Európa térségére pedig szinte egyáltalán nem figyelt. A külpolitika központjában akkor Ázsia és Kína állt. Persze még ilyen elnagyolt figyelem mellett is jutott idő a kiutasítási botrányra, André Goodfriend pedig sokkal keményebb diplomata volt David Cornsteinnél.
Joe Biden abban a kormányzatban fontos szerepet töltött be alelnökként, ő vitte a külpolitikai stratégiai ügyek egy részét és az Egyesült Államok Ukrajna-politikáját. Emellett évtizedek óta külpolitikával foglalkozik a szenátusban is, kifejezetten érdekli és ért is hozzá, kiemelkedően jó nemzetközi kapcsolatai vannak. Az Orbán Viktor előtti magyar miniszterelnökkel, Bajnai Gordonnal például ő tárgyalt a Fehér Házban.
Biden már a hetvenes években kapcsolatba került Magyarországgal, ugyanis a második feleségével, Jill Bidennel a Balatonnál jártak nászúton. A nagy kérdés, hogy melyik külpolitikát fogja folytatni: azt, amelyik hagyományosan a demokratáké, és amely fontosnak tartja az atlanti szövetséget és az európai partnereket, vagy Obamáét, aki leginkább Ázsiát és Afrikát tartotta a jövő legfontosabb térségeinek?
Régi-új világrend
Azt már most tudni lehet, hogy annak a tranzakcionalista politikának, amit Trump folytatott, vége lesz. Már csak azért is, mert Biden konkrétan azzal kampányolt, hogy Trump America first politikájával szemben az Egyesült Államoknak újra vezetnie kell a világot. A vezetés pedig feltételez valamilyen ideológiai hátteret is, így valószínű, hogy a Biden-kormányzat alatt az Egyesült Államok visszatér ahhoz a politikához, amely nemcsak lojalitás, de a demokráciához való hozzáállás alapján dönt országokról és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyukról. Ez a politika természetesen nem mindig őszinte, sőt gyakran a megfelelő gesztusok megtételéről szól. Ezekre a gesztusokra viszont pont az Orbán-kormány hajlandó a legkevésbé.
Egy ilyen közegben rosszul fog szerepelni Orbán Viktor, aki éppen azzal növelte a politikai befolyását az európai és világpolitikában, hogy a populista illiberalizmus ikonikus vezetőjévé emelte fel magát. Magyarországnak semmilyen olyan erőforrása nincs, amellyel kiemelkedően fontos állammá válhatna a világban. Orbán ezért a saját elképzeléseit emelte ki a külpolitikában, és ezek meglepően jól működtek. Azzal, hogy az illiberalizmus ideológusává tette magát, több szövetségest tudott gyűjteni, mint bármilyen valódi tranzakcióra alapuló politikával. Ezért van ma Magyarországnak jelentős súlya az Európai Unió politikai harcaiban is.
Beárazás
A Biden-adminisztráció például biztosan nem hagyta volna ilyen könnyen elzavarni a CEU-t Budapestről, és nehezebben viselte volna azt is, hogy ennyire barátságos a viszonyunk Oroszországgal és pénzügyi intézményeivel, ahogy valószínűleg a sajtószabadságra is jobban fognak figyelni.
Orbánnak tehát nem nagyon volt más lehetősége, mint a kampányban határozottan kiállni Trump mellett, és a lehető legügyesebben kihasználni az esetleges vereséget és győzelmet is. Ebben sokat segített az, ahogy a világ és annak jobboldala látta az amerikai választás menetét. Miközben Orbán viszonylag hamar gratulált Biden győzelméhez, a kézivezérelt fideszes sajtó folyamatosan arról ír, hogy óriási a káosz az Egyesült Államokban, és azt inszinuálja, hogy a demokraták elcsalták a választást.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatos politikát ez aligha fogja befolyásolni, de Orbán az amerikai támadások belpolitikai élét könnyedén el tudja venni azzal, ha időben hitelteleníti Biden kormányzását. Ezt egyébként a körülmények miatt nem is annyira nehéz elérni, hiszen hiába szavaztak többen Bidenre, mint az Egyesült Államok történetében bármelyik elnökjelöltre, Trump destruktív működése, az eredmény megkérdőjelezése azt célozza, hogy a Biden-kormányzat indulása gyenge legyen.
Kiemelt kép: Csóti Rebeka / 24.hu
