Nagyvilág

A magyarok is a jogállamhoz kötnék az EU-pénzt

A magyarok 72 százaléka támogatja, hogy az EU a jogállamisági normák helyzetétől tegye függővé az uniós pénzek kifizetését.

Az Európai Parlament megbízásából készített reprezentatív kutatás szerint az uniós állampolgárok 77 százaléka helyesnek tartaná, ha egy tagország csak úgy kaphatna EU-pénzt, ha elfogadná a közös értékeket, tartaná magát a jogállamiság elveihez.

26 tagállamban 70 százalék fölötti értéket mértek, ez csak a cseheknél  volt alacsonyabb (59%), Magyarországon a megkérdezettek 72 százaléka értett egyet az elvvel.

Az európaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy az EU-nak nagyobb források kellenének ahhoz, hogy legyőzze a koronavírus-járványt. A magyarok 44 százaléka növelné az uniós büdzsét, míg 41 százalékuk szerint már most is elég forrás áll rendelkezésre.

A válaszadók 54 százaléka szerint a pénzt főleg a népegészségügyre kellene fordítani. Ezt követi a gazdaság helyreállítása (42%), a  környezetvédelem (37%), a foglalkoztatási és szociális ügyek (35%). A megnövelt uniós forrásokat a magyarok 57 százaléka szintén a népegészségügyi célokra fordítaná.

Az európaiak nagy többsége aggódik saját pénzügyi helyzete miatt.  A válaszadók 39 százalékának jövedelmére a koronavírus-járvány már hatott is. Magyarországon a válaszadók 48 százaléka válaszolt így. Az európaiak 27, a magyarok 26 százaléka még nem érintett, de számít a járvány pénzügyi hatására. Az európaiak 27, a magyarok 18 százalékának bevételeire nem hat a járvány.

A válaszadók kétharmada (66%) egyetért azzal, hogy az EU-nak nagyobb hatásköröket kellene adni a koronavírus-járványhoz hasonló válságok kezelésére. Ezzel csak a válaszadók negyede (25 százaléka) nem ért egyet. A júniusban mért adatokhoz képest (57%) már a magyarok 61 százaléka adna további hatáskört Brüsszelnek.

Daniel Freund: Orbán hatalmát segíti az ellopott uniós pénz
A német zöldpárti EP-képviselő szerint Magyarországon a korrupció rendszerszintű, amihez cinkosan asszisztál a német kormány is.

Módszertan

A felmérést a Kantar 2020. szeptember 25. és október 7. között, 27 tagország 24812 válaszadójának internetes (Máltán telefonos) megkérdezésével végezte el. A felmérésben résztvevők életkora 16 és 64 év közé (Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Görögországban, Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában 16 és 54 közé) esett. Országos szinten (nem, életkor és régió szerinti) kvóták biztosítják a felmérés reprezentatív jellegét. Az uniós szinten mért végeredmény az egyes országok népessége szerint súlyozott. A teljes felmérést november elején teszik közzé.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.