Nagyvilág koronavírus

Utazási korlátozás: Magyarország elutasítja a közös európai színkódot

A magyar kormány szerint veszélyes az Európai Bizottság javaslata, amely egy közös szabályrendszerrel tenné kiszámíthatóbbá az utazási korlátozásokat Európában. Pedig az előterjesztést eddig több érdekvédelmi szervezet is támogatja.

A magyar kormány nem támogatja az Európai Bizottság múlt héten elfogadott tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát, amelynek részeként a többi közt közös színkód alkalmazásával tennék kiszámíthatóbbá az uniós és az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagállamok utazási korlátozásait. A bizottság közleménye szerint a vírus terjedésének megfékezése, a polgárok egészségének védelme, valamint az unión belüli, biztonságos körülmények közötti szabad mozgás fenntartása érdekében összehangolt, átlátható megközelítésre van szükség a korlátozások bevezetésénél.

Így nézne ki a közös színkódrendszer

A bizottság javaslata alapvetően négy pillérre épül:

  • közös kritériumok és küszöbértékek megállapítása a tagállamok számára annak eldöntéséhez, hogy indokolt-e utazási korlátozások bevezetése;
  • a közös kritériumok alapján besorolt területek feltüntetése színkódokkal;
  • a magas kockázatú területekről érkező utasoknál alkalmazandó intézkedések közös keretrendszerének kidolgozása;
  • a nyilvánosság egyértelmű és időben történő tájékoztatása az esetleges korlátozásokról.

Azt javasolják, hogy korlátozások bevezetésekor minden tagállam vegye figyelembe az alábbi szempontokat:

  • az adott területen az utóbbi 14 napban regisztrált új Covid19-esetek száma százezer főre vetítve;
  • az utóbbi hét napban elvégzett összes koronavírustesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya;
  • az utóbbi hét napban elvégzett tesztek száma százezer főre vetítve.

Ha az indulási hely szerinti tagállamban a százezer főre jutó tesztek száma meghaladja a 250 főt, a bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok ne korlátozzák a beutazók szabad mozgását, amennyiben

  • az adott tagállamban az újonnan regisztrált Covid19-esetek száma az utóbbi 14 napban százezer lakosra vetítve kevesebb, mint 50,
  • vagy ha az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó minták aránya kevesebb mint 3 százalék.

Közös színkódot is ajánlanak, ami így nézne ki:

  • Zöld: azok a területek, ahol az utóbbi 14 napban az újonnan regisztrált esetek száma 25-nél kevesebb, és az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozók aránya kevesebb mint 3 százalék.
  • Narancssárga: ahol az utóbbi 14 napban az új Covid19-esetek száma 50-nél kevesebb, de az elvégzett összes tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek aránya legalább 3 százalék, vagy az újonnan regisztrált esetek száma 25 és 150 között mozog, de az összes tesztből a pozitív eredményt hozók aránya kevesebb, mint 3 százalék.
  • Piros: ahol az utóbbi 14 napban az új koronavírusos esetek száma 50-nél több, és a pozitív eredményt hozó tesztek aránya legalább 3 százalék, vagy az új esetek száma az utóbbi 14 napban százezer főre vetítve több mint 150;
  • Szürke: ha nem áll rendelkezésre elegendő információ a bizottság által javasolt kritériumok értékeléséhez, vagy az adott területen elvégzett Covid19-tesztek száma százezer főre vetítve kevesebb mint 250.

A következőkben az Európai Tanács meg fogja vitatni az Európai Bizottság javaslatát, elfogadására a tervek szerint heteken belül sor kerülhet.

Ez veszélyes

Mint ismert, a magyar kormány szeptember elsején teljesen lezárta a határait a külföldiek előtt, ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az akkori kormányinfón fogalmazott,

innentől Magyarország zöld, a többi ország vörös.

A kormány azóta több ponton enyhített a rendelkezéseken, amelyek így is a legkeményebbnek számítanak Európában.

A 24.hu megkereste a Miniszterelnökséget, mi a véleményük az Európai Bizottság múlt héten közzétett javaslatáról, támogatnák-e a közös színkód használatát Európában a koronavírus-járvány idején.

Fotó: Farkas Norbert /24.hu

A válasz egy elég egyértelmű nem volt.

Magyarországon a járványügyi helyzet jobb, mint a nyugat-európai országokban, az Európai Bizottság javaslata ezért az országra nézve potenciális veszélyt jelent. A kormány álláspontja szerint meg kell védeni a határainkat, ez a kérdés pedig nemzeti hatáskörbe tartozik

– felelte lapunknak a Miniszterelnökség sajtóirodája. Érdeklődtünk a Magyar Turisztikai Ügynökségnél is az ügyben, de ők nem kívántak állást foglalni.

A nyugat-európai országokkal való összehasonlítás azért is érdekes, mert az itthoni járványhelyzet miatt szombattól kötelező lesz a karantén a Magyarországról Angliába utazóknak, Németország pedig kockázatosnak minősítheti a Budapestre utazást, olyan sok az új fertőzött. Ráadásul a héten az is kiderült, hogy a kormánynak a járvány elleni védekezésben tanácsokat adó tudóscsoport már a határzár előtt közölte, hogy alig vannak behurcolt esetek.

Már rég belföldön terjedt a vírus, amikor lezárták a határokat
A kormánynak tanácsokat tudósok már a határzár előtt jelezték, hogy alig vannak behurcolt esetek. A kormány azért lezárta a határokat, majd hátradőlt.

Sok millió munkahely lenne megmenthető

Az Európai Bizottság javaslatának akadnak támogatói, sőt eddig igazából csak támogatói voltak.

Märt Volmer, az észt kormány európai ügyekért felelős államtitkára a napokban reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagállamainak a lehető leghamarabb sikerül megállapodásra jutnia a javaslatot illetően. Litvánia szintén közölte a hét elején, hogy támogatják az elképzelést.

A légitársaságokat tömörítő Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) közleményben szólította fel az európai országokat, hogy fogadják el a javaslatot.

Az emberek utazni akarnak, de a kormányok által bevezetett különféle utazási korlátozások megölik a keresletet. Az Európai Bizottság javaslata egy lehetőség Európa számára, hogy kilépjen a karanténból és megtanuljon együtt élni a vírussal. Az átláthatósági célok megfelelőek. Az embereknek könnyen hozzáférhető információkra van szüksége, hogy tervezni tudjanak. Tudniuk kell, hogy a szabályok nem fognak megváltozni egyik napról a másikra. És tesztelésre is szükségük van, hogy elkerüljék a karanténintézkedéseket, melyek ugyanúgy ellehetetlenítik az utazást, mint a határzárak

– mondta Rafael Schvartzman, az IATA regionális szervezetének alelnöke.

Hozzátette azt is, a légiközlekedés helyreállítása segítené az EU-t a gazdasági kilábalásban, de az iparágban dolgozó hétmillió ember állását csak úgy lehet megmenteni, ha nemzetközi szinten együttműködés tapasztalható.

A turisztikai szakmai szervezeteket összefogó, brüsszeli Tourism Manifesto érdekképviseleti szervezet szintén a honlapján sürgette az érintett kormányokat, hogy fogadják el a javaslatot. Mint írják, a koronavírus-járvány a turizmust érintette legsúlyosabban a járvány, hiszen a nem összehangolt utazási korlátozások miatt sosem látott mélységbe zuhant az utasok bizalma.

A szektor a járvány kezdetet óta a tagállamok szorosabb együttműködését és az utazási korlátozások összehangolását sürgette. Egy ilyen lépés segítene helyreállítani a bizalmat és nagyban hozzájárulna az iparág lassú felépülésében, ezzel megóvva több millió munkahelyet

– fogalmaztak.

A turizmus eltűnése itthon leginkább Budapestet sújtja, hiszen a fővárosi szállodai szobát foglaló turisták 93 százaléka külföldi.

Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban a pénteki kormányinfón azt mondta, a budapesti szállodaipar érthető okokból eddig nem tekintette céljának, hogy belföldi turizmusban is részt vegyen, ebben nekik is változtatni kell, de azt remélik, hogy a főváros a rendelkezésére álló szabad pénzeszközét felhasználja arra, hogy csökkentse a károkat.

Kiemelt kép: Utasok a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. július 17-én. Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik