Észtek és oroszok estek egymásnak New Yorkban, kétszer is

Észtország és Oroszország folytatta a második világháború utáni időszakot érintő kölcsönös vádaskodást az ENSZ Biztonsági Tanácsának péntek esti nem hivatalos, évfordulós ülésén.

A három balti állam, vagyis Észtország, Lettország és Litvánia elnöke csütörtökön közös közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy a világháború vége nem jelentett szabadságot Közép- és Kelet-Európa országai számára, és hogy az egyik totalitárius rezsimet egy másik váltotta fel, „miközben a balti országokat brutálisan beolvasztották a Szovjetunióba”.

Erre reagálva az orosz parlament alsóházának alelnöke kijelentette, hogy a nyilatkozat eltorzítja a tényeket és politikai célzatú.

Másnap, pénteken a Biztonsági Tanács ünnepi ülést tartott videokonferencia keretében a második világháború lezárásának 75. évfordulója alkalmából, aminek üzenete az lett volna, hogy a nemzetek összefogva küzdjenek a koronavírus okozta világjárvány ellen és az esetleges új globális konfliktusokat elfojtása érdekében.

A BT soros észt elnöksége által szervezett konferencián csaknem hetvenen szólaltak fel, köztük negyvenöt külügyminiszter, valamint Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Borrell kijelentette:

• a járvány a legnagyobb világválság a világháború óta
• megrengeti a társadalmakat
• láthatóvá teszi az instabil országok gyenge pontjait
• megvan a veszélye annak, hogy a járvány tovább mélyíti a már zajló konfliktusokat, és új geopolitikai feszültségeket gerjeszt.

Heiko Maas német külügyminiszter felpanaszolta, hogy a nemzetközi szervezetek (köztük a BT) sok ország részéről nem kapják meg a politikai támogatást, ami hozzájárul ahhoz, hogy nem szűnnek meg bizonyos fegyveres konfliktusok.

Urmas Reinslau észt külügyminiszter elítélte, hogy Oroszország szerinte megpróbálja manipulálni a történelmi eseményeket, és igyekszik igazolni a Molotov-Ribbentrop-paktumot, melynek titkos záradéka felosztotta Európát egy német és egy szovjet befolyási övezetre. Megismételte azt a vádat, hogy a szovjet övezetbe került országok rabságban maradtak a háború után.

Erre reagálva Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet kijelentette, hogy a világháború legfőbb áldozata és a legnagyobb veszteséget elszenvedője a Szovjetunió volt, és erkölcstelen úgy beállítani, mint ha hazája a náci Németországgal egyenlően felelős a háború kirobbantásáért; ezenfelül sértés azt állítani, hogy a szovjet Vörös Hadsereg nem felszabadított országokat a nácizmus alól, hanem „szolgaságba taszította őket”. Nyebenzja szerint „a történelemhamisítók célja visszamenőleg megfosztani Oroszországot attól a státusától, hogy a világháború egyik hőse volt”.