Nagyvilág

A kínai orvosdelegáció vezetője azt kérdezte: mi ez a rengeteg ember az utcán?

Olaszország évtizedek óta a legnehezebb napjait éli. A koronavírus már hatezer áldozatot szedett, és több mint két hete rendkívül súlyos kijárási korlátozások vannak érvényben. A helyzet Lombardiában a legsúlyosabb, ott több mint 3700 ember halt bele a fertőzésbe, de Emilia-Romagna tartományban is a kilencszázat közelíti az elhunytak száma. E régió fővárosában él most Stefano Bottoni olasz-magyar történész, vele beszélgettünk.

Bolognában egyelőre nincsen kijárási tilalom, de folyamatosak a szigorítások. A városban kevés beteg van, de a tartomány – Lombardia után – a második legfertőzöttebb terület

– mondta telefonon a 24.hu-nak Stefano Bottoni történész. A szabadban futni például még lehet, szerinte ezért az elmúlt időben „Olaszország már nemcsak 60 millió virológus, de 60 millió kocogó országa is lett”.

Alig egy hónapja még Ausztriában síelt nagyobbik fiával a firenzei egyetemen oktató, most Bolognában rekedt Bottoni. Pár nappal később tanítani indult Budapestről Olaszországba, mivel kezdődött a második félév, és miközben az északi tartományokban már felfüggesztették az oktatást, a toszkánai Firenzében még minden úgy működött, mintha minden rendben lenne. A történész szerint már ez a különbségtétel is rossz húzás volt az olasz hatóságoktól, de a legnagyobb hibát akkor követték el, amikor kiszivárogtatták a Lombardiára vonatkozó mozgáskorlátozási intézkedéseket, ekkor ugyanis legalább százezer dél-olasz fejvesztve menekült haza.

Stefano Bottoni

Apai ágon olasz, anyai ágon magyar történész. A Bolognai Egyetemen doktorált 2005-ben, értekezése könyvként is megjelent Sztálin a székelyeknél címmel. 2009-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, 2012-től főmunkatársa. 2019 júliusától a Firenzei Egyetem oktatója. Magyarországi állását feladta, de az országot nem hagyta el, ingázik. Orbán. Un despota in Europa (Orbán. Egy despota Európában) című könyve egyelőre csak olaszul elérhető, de esély van rá, hogy megjelenik magyarul is.

Ha nem hagyjátok abba, tényleg teljes tilalom lesz

– Bottoni szerint most már ez a kormány üzenete a kijárási szabályokat megszegőknek, nem véletlen, hogy hétezer katonát rendeltek ki az utcákra szerte az országban, Lombardiában ellenőrzik a közúti forgalmat is. Még mindig túl sokan vannak ugyanis kint, sokan metróznak, persze nem jókedvükben. Nagy részük bevándorló, aki munkába megy és nincs saját autója. A termelés ugyanis nem állt le teljesen, noha vannak olyan üzemek, ahol emiatt a dolgozók már sztrájkba kezdtek, vitatva, hogy a gyáruk létfontosságú feladatot látna el.

Fotó: Andrea Neri/NurPhoto

A történész szerint is jókora ellentmondás, hogy miközben a kormány azt kéri, mindenki maradjon otthon, az üzemek egy része nem zárt be, sőt csak vasárnap jelentették be azt is, hogy leállítják a nem létfontosságú termelési tevékenységet az országban (a kivétel az élelmiszer- és gyógyszeripar, a mezőgazdaság, a halászat, valamint az információszolgáltatás).

Bottoni azt meséli, nemrég egy kínai orvosdelegáció érkezett Milánóba, és a vezetőjük első kérdése az volt: mi ez a rengeteg ember az utcán? Lombardiában már a tartományi vezetés is követelte, hogy a közérteken és a gyógyszertárakon kívül mindenki húzza le a rolót.

Két lombardiai városban, Bergamóban és Bresciában a legsúlyosabb a helyzet, „ott úgy üti az embereket a koronavírus, mint a spanyolnátha”, mondja a történész. Hozzátette, tanulmányokban azt olvasni, nem véletlen, hogy ezt a területet, Olaszország ipari-gazdasági központját sújtja a leginkább a járvány. A gyárak miatt nagy a légszennyezettség, elsősorban a szállópor súlyosan károsította az emberek tüdejét, márpedig a koronavírus a tüdőt támadja.

Bottoni az utcára már csak vásárolni jár, és azt tapasztalja, hogy az emberek többsége mindenütt szájmaszkot és kesztyűt visel. Pánik ugyan nincs, de nyomasztó a feszültség.

Több helyen elkezdték feljelenti azokat, akik utcára mennek, pedig a történész azt sem szeretné átélni, hogy rosszallóan nézzenek rá, ha elmegy sétálni, ha 20 fok van odakint, és gyönyörű az idő.

Úgy látja,

sokan nem értik meg, hogy a kilábalás nem 2-3 hét lesz, hanem fél vagy akár egy év. 

Bottoni szerint is fontos lenne azonban, hogy az időseket bekényszerítsék a lakásokba. Maguktól ugyanis nagyon nehezen maradnak otthon, kevés társasági életüket nehezen adják fel.

A szinte teljes kijárási tilalom mellett fontosnak tartaná a tömeges tesztelést is. Veneto régióban ez működött, a halottak száma és aránya is jóval kisebb, mint a környéken máshol, mert időben diagnosztizálják a betegséget. Míg Lombardia tartományban a betegek több mint 10 százaléka meghal, Venetóban „csak” a 3 százalékuk. A szegényebb déli tartományokban, mint a hegyvidéki Molise vagy Basilicata pedig bezárkóztak az emberek, így a területeken a fertőzöttek száma is jóval kevesebb – mondja a történész, aki kitért a várható gazdasági hatásokra is. Úgy látja,

a 2008-2009-es világválság babazsúr volt ehhez képes. Az olasz GDP csökkenése egészen biztosan két számjegyű lesz.

A firenzei egyetem oktatóját délután értük utol telefonon, délelőtt egy 20 fős csoportnak tartott előadást Google Meeten. Azt tapasztalja, hogy a hallgatók nagyon igénylik most nemcsak az előadásokat, de a beszélgetéseket is: „Ilyen sokkot még senki nem élt állt. Egy hónapja ezt senki nem tudta elképzelni, hogy olyat fogunk átélni itt és most, mint ami Vuhanban történt”.

Magyarország szerinte annyiból szerencsés, hogy van két hét előnyünk. Láttuk, mi történik Olaszországban, valamelyest fel tudtunk készülni a helyzetre, így a döntési folyamatok lerövidültek.

Úgy látja, a közép-európai térség nagyjából együtt mozog, és tudtunk tanulni más országok hibáiból. Ami viszont nehezíti helyzetünket, hogy „Magyarország még mindig átjáróház”, ráadásul a határok mentén sokan ingáznak.

A tesztek számát viszont elképesztően alacsonynak tartja, így abban is biztos, hogy jóval több fertőzött van annál, mint amennyit kimutattak. Nem ért egyet azzal sem, hogy Magyarországon – Európában egyedüliként – nem közlik a fertőzések területi eloszlását. A kormányzat személyiségi jogokra is hivatkozik, mire Bottoni megjegyezte: a megfertőződött iráni diákok személyiségi jogaival nem törődtek ennyire a magyar hatóságok.

Bottoni úgy látja, a vírust csak úgy lehet megállítani, ha vörös zónákat alakítanak ki. Vagyis azokat a helyeket, ahol sok a fertőzött, lezárják, ahol pedig nincsen, oda nem engednek be új embereket, és közben intenzíven tesztelik az ott lakókat. Ezért is tartja furcsának, hogy sokan lemenekülnek a Balatonra. Szerinte ez hasonló helyzet ahhoz, ami Olaszországban történt, amikor északról délre kezdtek el özönleni, és vitték magukkal a betegséget is.

Bottoni azt is megjegyezte, hogy paradox módon Magyarországon kevesebb a potenciális áldozat. Arra utalt, hogy egy tanulmány szerint Olaszországban a halálos áldozatok 70 százaléka férfi, az átlagéletkoruk pedig 79,5 év. Márpedig Magyarországon ezt az életkort sajnos a legtöbb férfi eleve nem éri meg.

Kiemelt kép: Laura Lezza/Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.