Miközben Donald Trump amerikai elnök és emberei igyekeznek mindent megtenni, hogy lassítsák az ellene indított közjogi felelősségre vonás (impeachment) folyamatát, az amerikai szenátus már készül az elkerülhetetlenre: az elnök elleni tárgyalásra. A CNN információi szerint a háttérben a szenátorok és munkatársaik már elkezdték vizsgálni, pontosan milyen szabályok szerint is kell majd lefolytatni a komplikált, nem sűrűn alkalmazott eljárást, aminek a végén dönteniük kell arról, hogy eltávolítsák-e az elnöki székből Trumpot.
Az amerikai elnök ellen szeptember végén indította meg a demokrata vezetésű képviselőház az impeachmentet egy közérdekű bejelentő panasza alapján. Az amerikai hírszerzésben dolgozó bejelentő azt állította, hogy Trump visszatartott egy Ukrajnának szánt, 400 millió dolláros katonai segélyt, amit csak akkor volt hajlandó átadni Kijevnek, ha az ukrán kormány nyomozást indít Trump legfőbb belföldi politikai ellenfele, Joe Biden demokrata elnökjelölt és fia ellen.
Gyűlnek a bizonyítékok
A demokraták egy Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között lezajlott, július 25-ei telefonhívás alapján kezdtek el vizsgálódni, aminek leiratát még szeptember végén tette közzé a Fehér Ház. Bár Trump azóta is állítja, hogy a beszélgetés „tökéletes” volt, a szövegből tisztán látszik, hogy a katonai segély átadását Trump összekapcsolta azzal, hogy az ukránok nyomozást indítanak-e Bidenék ellen.
A képviselőházi bizottságok elé beidézett tanúk aztán ezt meg is erősítették. William Taylor, az Egyesült Államok megbízott kijevi nagykövete tanúvallomásában elmondta: Trump csak akkor akarta átadni az Ukrajnának megítélt segélyt, ha az ukrán kormány nyilvánosan bejelenti: nyomozást indítanak a Burisma Holdings nevű gázvállalat ellen, amely cég igazgatótanácsának tagja volt Hunter Biden, Joe Biden fia.
Taylor elmondása szerint ezt szeptember 1-jén közölte vele Gordon Sondland, aki Trump támogatójából lett az Egyesült Államok EU-s nagykövete, és aki az elnök kérésére ukrán ügyekkel is foglalkozott. Taylor tanúvallomása szerint Sondland kijelentette, hogy „minden”, így a katonai segély is ezen a nyilvános bejelentésen múlik, és a nagykövet ezt közölte az ukrán elnök tanácsadójával, Andrej Jermakkal is.
Ezt később megerősítette Alexander Vindman, az amerikai hadsereg alezredese, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának legfőbb ukrán szakértője is. Ő volt az első olyan tanú, aki jelenleg is a Fehér Házban dolgozik, és annak ellenére jelent meg tanúskodni, hogy Trump-kormányzat eltanácsolta ettől.
Elmondása szerint a Bidenék elleni nyomozás már hetekkel a július 25-ei telefonhívás előtt is előkerült több megbeszélésen. Elmondása szerint Sondland annak fontosságát hangsúlyozta, hogy Ukrajna indítson nyomozást Bidenék és a Burisma ellen, és közölte ukrán tisztségviselőkkel, hogy az ukrán elnök és Trump közötti találkozó is csak akkor jöhet létre, ha bejelentik a Bidenék elleni nyomozást.
Hill a tanúvallomásában megerősítette, hogy Sondland a Bidenék elleni nyomozásra akarta rávenni az ukránokat, és ez annyira zavarta John Bolton akkori nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy közölte, egyáltalán nem akar részt venni benne, és arra biztatta Hillt, hogy jelentse az esetet a Fehér Ház jogászainak.
Vindman tanúvallomásából kiderült az is, hogy ő is egyike volt azoknak az amerikai tisztségviselőknek, akik végighallgatták Trump telefonbeszélgetését az ukrán elnökkel, és az ott hallottak annyira aggasztották, hogy azt jelentette is a Nemzetbiztonsági Tanács jogtanácsosának.
Pár nappal később Eisenberg arra utasította, hogy senkinek se beszéljen a telefonhívásról, amelynek a leiratát a megszokott gyakorlattól eltérően egy szigorúan titkos, nemzetbiztonsági fontosságú iratokat tároló szerverre mentette le, amihez csak páran férhetnek hozzá. Ráadásul Vindman szerint abból egyes részleteket kihagytak, így egy Burismára vonatkozó utalást is.
Védeni a védhetetlent
A Republikánus Párt tagjai már akkor menekültek az újságírók kérdései elől, amikor nyilvánosságra hozták a Trump és az ukrán elnök között zajlott telefonbeszélgetés leiratát, és ez semmit sem változott azután, hogy megkezdődött a tanúk meghallgatása. Csak páran akadnak, akik nyíltan vállalkoznak Trump védelmére, de még ők sem tudják igazán védeni azt, amit csinált, mert érzik, hogy az védhetetlen.
Kritizálják, hogy a demokraták zárt ajtók mögött hallgatják ki a tanúkat, miközben ez a megszokott eljárási rend, arra koncentrálnak, hogy ki lehetett az egész ügyet elindító közérdekű bejelentő, és azt állítják, az egész impeachmentet csak azért kezdeményezték a demokraták, hogy így nullázzák le a 2016-os elnökválasztás eredményét, mivel képtelenek elfogadni, hogy Trump nyert.
Mások arra hivatkozva mentegették az elnököt, hogy végül az egészből nem lett semmi, hiszen a Fehér Ház utóbb engedélyezte a katonai segély átadását a nyomozási feltétel teljesülése nélkül is, így teljesen indokolatlan az egész eljárás. De voltak egészen vad védekezések is, mint például Matt Whitakeré, aki Trump kinevezettjeként ideiglenes igazságügyi miniszter volt. Ő azt állította, amit Trump tett, az nem alap az impeachmentre, szerinte ugyanis „a hatalommal való visszaélés nem bűncselekmény”.
Időhúzás
A Fehér Ház végül az eljárás lelassításában látja a megoldást. A Politico cikke szerint a Fehér Ház jogi stratégiája, hogy nem engedik a beidézett kormányzati tisztségviselőknek, hogy elmenjenek tanúskodni, ami egyébként törvényi kötelezettségük lenne. Abban bíznak, hogy a demokraták így kénytelenek pereket indítani, hogy bírósági döntéssel kényszerítsék ki tanúvallomásokat. Ezzel reményeik szerint megtörhetik az eljárás lendületét, miközben a demokraták szeretnék minél gyorsabban, lehetőleg még idén szavazásra kényszeríteni a Trump sorsáról döntő szenátorokat.
Közben a demokraták jelezték, hogy egyáltalán nem fogják halogatni az eljárást, és a republikánusok stratégiáját az igazságszolgáltatás akadályozásának tartják. Adam Schiff demokrata képviselő, a hírszerzési bizottság elnöke hétfőn kijelentette: „nem fogjuk halasztani a munkánkat”, miután a Fehér Ház négy tisztségviselője a nekik kiküldött idézés ellenére sem jelent meg, hogy kihallgassák őket. Schiff hozzátette, hogy ez csak újabb bizonyíték az elnök ellen.
A demokraták közben a héten elkezdték nyilvánosságra hozni a zárt ajtók mögött tett tanúvallomásokat, amik újabb részleteket fognak nyújtani a Trump elleni vádakról, és jelezték, hogy pár héten belül megkezdik a nyilvános meghallgatásokat, amikkel reményeik szerint meg tudják győzni a közvéleményt, hogy Trump eltávolítása az elnöki székből biztos alapokon nyugszik.
Ezek után már csak az van hátra, hogy a szenátus megtartsa az impeachment utolsó részét, a tárgyalást és a szavazást Trump eltávolításáról. Az elnök elmozdításához kétharmados döntésre van szükség a republikánus többségű szenátusban, ami azt jelenti, legalább 20 republikánus szenátornak is támogatnia kéne Trump elmozdítását, hogy a szavazás sikeres legyen. Erre egyelőre nincsen sok esély.
Kiemelt kép: Erin Scott/Polaris/Bloomberg /Getty Images
