Nagyvilág

A skótokon múlhat Boris Johnson és a brexit sorsa is

Múlt héten Boris Johnson angol miniszterelnök felfüggesztette egy hónapra a parlament alsóházát, többek szerint azért, hogy a képviselők ne tudják megakadályozni vagy halogatni az október 31-re tervezett kilépést az EU-ból – így annak egyezménnyel vagy anélkül mindenképp meg kell történnie.

Bár a hivatalos magyarázata az volt, hogy több gondolkodási időt kapjon a brit kormány, számos politikai fél szerint csupán üres kifogás. Nem díjazta Johnson húzását a skót Legfelsőbb Bíróság sem, amely múlt héten alkotmányellenesnek nyilvánította a parlament felfüggesztését, míg a westminsteri Felső Bíróság megítélésre alkalmatlannak látta a helyzetet, és nem hozott döntést azzal kapcsolatban.

Az igazi megmérettetésre azonban kedden kerül sor, amikor az ügyben az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága fog ítéletet hozni.

Amennyiben ez az ítélet Skócia akaratával szembe megy, a két nép között komoly törés is kialakulhat, ellenkező esetben pedig akár Johnson miniszterelnöksége, illetve az egész brexit is mehet a levesbe.

Miért annyira fontosak a skótok?

Ahhoz, hogy teljesen megértsük Skócia és az Egyesült Királyság viszonyát, legalább egy kötetnyi történelmi tanulmányt kellene elolvasni bekezdésről bekezdésre. A jelenlegi fejlemények megértéséhez azonban elég azt tudni, hogy a skót függetlenség eszméje William Wallace óta elég erősen él az ottaniakban, és ez a saját politikájukban is gyakorta megjelenik – mostanában éppen azért, mert Skócia az Egyesült Királyság egészével szemben egyértelműen arra szavazott 2016-ban, hogy az EU-ban maradjanak.

A brexit éppen ezért fenyeget azzal, hogy felkavarja a skótok helyzetét a királyságban. A nép ugyanis miután 2014-ben szűk többséggel saját függetlensége ellen szavazott, külön önkormányzati jogokat kapott a parlamenttől, amiket most kihasználva komolyan elgáncsolhatják Johnsont.

A skót parlament. Fotó: Andy Buchanan / AFP

A skót kormányzat így szabad kézzel rendelkezik minden olyan ügy felett, ami nem a külpolitika és a hadügy alá tartozik. Így habár direkt nem nyúlhatnak bele a brexitbe, kihasználhatják azt, hogy a bőven az ország belügyének számító parlamenti felfüggesztés ellen fellépjenek, ahogy azt meg is tették.

Amennyiben pedig a brit Legfelsőbb Bíróság olyan döntést hoz, ami a skótéval ellenkezik (tehát alkotmányosnak mondja ki a parlament felfüggesztését), azzal – noha hatáskörén belül marad, és legitim módon jár el – elég határozottan szembe fogja köpni a skót demokratikus hagyományt, régi sebeket fog feltépni a két nép között.

 Mi köze ennek az ország alkotmányához?

A helyzetet bonyolítja még, hogy az Egyesült Királyság íratlan alkotmánnyal rendelkezik: ez azt jelenti, hogy például a magyar alaptörvénnyel szemben nincs egy olyan definitív dokumentum, amiből egyértelműen le lehetne vezetni, hogy egy intézkedés alkotmányellenes-e, vagy sem, ezzel még több teret adva a skótok „lázadásának”.

A bíróságok ehelyett több százéves dokumentumokra, történelmi jelentőségű bírósági döntésekre, illetve nemzetközi egyezményekre támaszkodva hoznak döntéseket, amiket gyakran elég nyíltan lehet értelmezni. Itt is ez a helyzet.

A parlament felfüggesztésével kapcsolatban a legszélesebb körben elfogadott értelmezés az a brit jogban az, hogy az akkor lehet alkotmányellenes, ha helytelen szándékból, vagy aránytalan mértékben történik a törvényhozás kárára. Így még ha konszenzus alakulna is ki ebben az értelmezésben, az aránytalanság és a helytelenség fogalmai még mindig elég tágak ahhoz, hogy nagyjából bárhogy értelmezni lehessen őket.

A skót Legfelsőbb Bíróság a helytelenségre hivatkozott azzal, amikor kimondta, hogy Boris Johnson a brexit felülvizsgálatának meggátolása miatt blokkolta a parlamenti munkát, a brit Felső Bíróság döntése pedig azt mondta ki, hogy ilyen helytelenség márpedig nem volt.

Ezzel az a helyzet alakult ki, hogy a két bíróságon hozott döntés, amelyek elvileg már az íratlan alkotmány részének is számítanak, ellentétes dolgokat állít, így a keddi döntésig Schrödinger macskájaként vergődik a felfüggesztés törvényessége, amíg a Legfelsőbb Bíróság ki nem mondja az utolsó szót.

Brexitellenes tüntetők az edinburghi bíróság előtt. Fotó: Andy Buchanan / AFP

Mik a lehetőségek?

A skót döntés felülbírálása óriási pofon lenne a saját helyzetükre kényes nép politikai alakulatainak, amelyek akár a 2014-ben nyert privilégiumaik megsértésével is vádolhatják Westminstert. Ebben az esetben ugyanis az örökké formálódó brit alkotmány része lenne az, hogy a miniszterelnök egyéni döntés alapján megtehet egy ilyen drasztikus, túlcentralizáltságot jelző lépést (érdemes megemlékezni arról a tényről, hogy parlamentet egyéni döntés alapján feloszlatni korábban csak a királyoknak és királynőknek volt joga az 1600-as évek előtt).

Ez a döntés, habár némileg egyszerűbbé tehetné a brexit körüli káoszt a határidőig, könnyen megágyazhatna a skót függetlenségi referendum esetleges megismétlésének, és a jövőben minden bizonnyal a kormány ellen hangolná az alsóházban is jelen lévő skót képviselőket.

Ebben az esetben a parlament újraösszehívásától kezdve még nagyobb ellenállásra számíthatna Johnson.

Amennyiben ezek a kilátások elégnek bizonyulnak ahhoz, hogy belezsarolják a Legfelsőbb Bíróságot a skót döntés elfogadásába, rövid távon még nagyobb káosz várható. Erre az eshetőségre lengette be Johnson az új választásokat, melyeken nyilván nem indulna jó esélyekkel a nem demokratikusan megválasztott, no-deal brexitre is hajlandó, de elegendő támogatással már nem rendelkező miniszterelnök. Ebben az esetben ráadásul a parlamentnek is bőven lesz ideje, hogy keresztbe tegyen neki október 31-ig.

A választások kiírása pedig még inkább csökkentené a brexit legitimációját is. Ez esetben a népszavazás eredménye egy két kormánnyal korábban ratifikált döntéssé válna, amit ebből a távolságból már sokkal egyszerűbben átírhat a parlament akarata, ami a brit alkotmány szerint a nép akaratának is számít, sokkal hosszabb ideje, és sokkal nagyobb hagyománnyal, mint a népszavazások.

Kiemelt képünkön: Boris Johnson miniszterelnök és Alister Jack Skócia államtitkára a skóciai Darnford Farmon. Fotó: Andrew Milligan  / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.